Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-22 / 51. szám
439 — Államsegély. A földmivelésügyi miniszter a békéscsabai általános népegyletnek, az általa létesítendő népház építési költségeinek részbeni fedezésére 16000 pengő államsegélyt engedélyezett, amelyet a vármegye alispánja kezeihez ki is utalt. A szeghalmi kórház. Tudvalevőleg Szeghalmon kórház felállítása van tervbe véve, sőt már az építési munkálatok vállalatba adása is küszöbön áll. A kórház nyilvános jellegű járá i kórház lesz, Szeghalom község székhellyel. Most a járáshoz tartozó négy község, Szeghalom, Füzesgyarmat, Körösladány és Vésztő községek képviselőtestületei meghozták a határozataikat, amelyben a kérdéses kórház felállításához hozzájárultak és a maguk részéről a kórház létesítésével és fenntartásával járó költségekhez való hozzájárulás tekintetében elvi készségüket kifejezték. Tűzrendészen Közigazgatás KézikönyvePapp Ferenc szegedi tűzoltó főparancsnok, elnökségi előadó Tűzrendészed Közigazgatás Kézikönyvét a szakkörök, a hatóságok és az érdekelt egyéneknek figyelmébe ajánlja a vármegye alispánja, aki nem tesz észrevételt az ellen, ha a községek azt a közpénztár terhére beszerzik. A 480 oldalas szakkönyv ára vászonkötésben 22 P, fűzve 20 P. Megrendelhető Papp Ferenc tiizoltófőparancsnok- nál Szeged, Tűzoltó laktanya. (28440 — 1928. alispáni szám.) Békésszeuíandrási egészségügyi intézet Békésszentandrás község képviselőtestülete elhatározta, hogy B.-szentandráson felállítandó tüdőbeteggondozó szülőotthon, megfigyelőház és járványkórház, valamint szegényház céljaira megveszi Bagi Lajos és neje tulajdonát képőző ingatlant 23000 pengőért. A népjóléti miniszter ennek az intézménynek a felállítására 20000 P államsegélyt engedélyezett azzal a kötelezettséggel, hogy a többletköltséget, valamint az elég sekintélyes összegű átalakítási költségeket a község tartozik vállalni. A község az utóbbi költségek fedezhetése céljából elhatározta, hogy a körnek épületét és egy üres telket elad és ezeknek vételárát fogja a még szükséges kiadásokra fordítani. A község által eladni szándékolt ingatlanok remélt vételárának leszámításával még mintegy 12000 pengőre lesz szüksége, hogy a kérdéses tüdőbeteggondozó stb. intézet felállítható legyen. Mezőberéoy község legelő vélelári tat** (ozásának rendezése. Mezőberény község a közbirtokosság legelőjét, a legelőilletőségenként 800 aranykorona vételárban még 1913. évben tunyomórészben megvette. Megvette ezek között Kolozsi Endre akkori községi főjegyző legelőilletőségeit is összesen 106 ezer aranykorona vételárban. A világháború közbejötté miatt a vétel csak 1917. év elején hajtatott végre és a vételárak kifizetése nagyrészben 1917. évben és a következő években megtörtént. Kolozsi Endre a vételár felvételével késlekedett. 1920-ban pedig midőn a község a vételár kifizetését felkínálta, azt elfogadni vonakodott, mert akkor a pénz értéke már erősen leromlott. A község a fel nem vett vételárat bírói letétbe helyezte. Kolozsi Endre az átértékelési pert 1923 bán a község ellen megindította, — amelyet az első és másodfokú bíróságnál el veszitett, a kúria azonban kimondotta, hogy a szóbanlevő peres ügyben van átértékelésnek helye és utasította az alsófoku bíróságot az átértékelt összeg megállapítására. Szóbanlévő per, amely mindkét félre, de különösen a község lakosságának széles rétegére nyugtalanitó hatással volt, hosszú ideig húzódott anélkül, hogy a felperes és alperes között a békés kiegyezés tekintetében valamely közeledés történt volna. A kúria döntése végre meghozta a hajlandóságot az iránt, hogy a per méltányos egyezséggel fejeztessék be. Az egyezségi tárgyalások megindultak és végre azzal az eredménnyel végződtek, hogy a község Kolzsi Endrének mindent beszámítva, összesen 40 ezer 500 pengőt fog fizetni. A község ezt a határozatát jóváhagyás céljából most beterjesztette a törvényhatósági bizottsághoz, amely bizonyára jóvá fogja hagyni a létrejött egyezséget, amellyel a község békéjét évek óta nyugtalanságban tartó helyzet fog- megszünni.
