Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-17 / 50. szám
XXX. évfolyam. Gyula, 1927. december 17. SO-ik szám. BÉKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA Megjelenik hetenkint Szerkes«tí: Dr. PÁNCZÉL JÓZSEF, II Kiadia: egyszer. I] várm. másodfőjegyző. || A vármegye alispánja. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! 102/1927. eln. sz. Tekintetes Taroényiiatósúgi Bizottság! A vármegye közügyéiről és a folyó évi október havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet, az 1886. évi XXI. t. c. 68. §-ának s. pontja értelmében, a következőkben adom elő: I. Közegészségügy. A közegészségügyi viszonyok a jelentést magába foglaló időszak alatt általában nem voltak kedvezők és a múlt év hasonló időszakához viszonyítva majdnem változatlanok, ‘mert a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma csak 29-el volt több. Mig ugyanis az 1926. évi szeptember 15-töl december hó 1-ig terjedő időszak alatt megbetegedett 502 egyén, meghalt 33, addig az 1927. szeptember 15-től december hó 1-ig terjedő időszak alatt beteg lett 531, meghalt 18, vagyis 3%. A jelentést magábanfoglaló időszak alatt a heveny ragadós bajok közül előfordult: a) diphteria 67 megbetegedéssel 5 halálozással (7%) b) scarlatina 147 „ 3 „ (2%) c) kanyaró 198 „ 1 „ (02%) d) hasihagymáz 92 „ 6 „ (6%) e) bárányhimlő 7 „ 0 „ — f) szamárköhögés 5 n 1 „ (20%) g) vérhas 7 „ 0 — h) váltóláz 2 „ 0 — i) gyermekbénulás 3 n 1 (33%) (Heide-menin) j) gyermekágyiláz 3 ________„_______1 „ (33%) ös szesen 531 „ 18 „ (3%) Amint a jelzett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró (mor- billi) volt az uralkodó, amely egymaga valamennyi heveny ragadós bajban történt megbetegedéseknek több, mint 1/3-átadta. Lefolyása igen enyhe volt. Halálozás csupán egy fordult elő. Járványos jelleggel Gyula városában és Szeghalom községben mutatkozott. Halmozottan jelentkezett scarlatina Békéscsaba, Gyula városokban és Kétegy- háza, Csorvás, Kondoros, Vésztő községekben, a hasihagymáz pedig Gyula, Békéscsaba városokban, Csorvás, Endrőd és Két- egyháza községekben. Mindkét fajta heveny ragadós baj azonbon szelíd lefolyású volt, amit legjobban igazol a halálozási százalék alacsony volt. A többi itt nem említett heveny ragadós bajok kóralakjai csak jelentéktelen számokban szerepeltek. A gyermekbénulás (Heide-menin betegség), amelyet valószínűen Oláhországból hurcoltak be, Orosházán 2, Gyomán, Pusztaföldváron, Békéscsabán 1—1 esetben fordult elő, közülük halálozás csak egy volt. A köztisztaságot a beérkezett jelentések vármegyeszerte kielégítőnek jelzik. II. Közbiztonság. A személybiztonság állapota az októberi közgyűlés óta változatlan, ellenben a vagyonbiztonság ellenes cselekmények száma emelkedést mutat. Túlnyomórészt a megélhetés nehézségei és gondjai miatt sok volt az öngyilkosok száma, akik legtöbb esetben önakasztással vetettek véget életüknek. A balesetek terén sem javult a helyzet. Október havi jelentésem óta előfordult 15 tűzesetről érkezett be tűzkár jelentés. A károsultak száma 17. A tűzkár 73685 P., mely összegből azonban biztosítás folytán csak 29.000 P. térül meg. A folyó év folyamán eddig 135 tűzkárról érkezett be jelentés. A tüzesetek száma még mindig aránytalanul nagy. — Ez a körülmény a megelőző tűzrendészetnek az eddiginél fokozottabb mérvű végrehajtását teszi szükségessé. Legutóbbi jelentésem óta em-
