Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)

1927-12-17 / 50. szám

370 ütésre méltó változás az, hogy a felsőbb ha­tóságok rendeletéi folytán Békéscsaba város tűzvédelmi szereit egy autó és egy mo­toros szerrel egészítette ki. — Füzesgyar­mat küzségben a tűzoltó testület átszerve­zése befejezést nyert, a község tűzrendé­szete pedig lényegesen javult azzal, hogy a község az állandó tűzoltói készenlét be­állításáról, valamint a tűzvédelmi szereknek egy motoros fecskendővel való kiegészíté­séről gondoskodott. Kondoros községben a tűzoltói szertár építése befejezést nyert. A tüzrendészeti kormányrendeletek mi­kénti végrehajtásáról, a Belügyminister Úr­hoz tett jelentésemben előadtam, hogy a tűzoltóság megszervezése Csabacsüd, és Dobozmegyer községek kivételével befeje­zést nyert, s hogy közel 1000 főből álló szakszerűen kiképzett tűzoltó látja el a va­gyonvédelmi szolgálatot. A községek és városok a tűzvédelmi szerek és eszközök pótlására, karbantartá­sára, szertárak építésére és átalakítására, a tűzoltóság támogatására, valamint a készen­léti szolgálat költségeinek fedezésére a jövő évi költségvetéseikbe összesen 244.400 P.-t vettek feL Ebből a községekre, 144.800 P.. inig a városokra 99.600 P. esik. Jelentésemben rámutattam arra is, hogy a községek az 50% -os pótadó mellett a tűzvédelmi sze­rek és eszközök kiegészítésével járó kiadá­sok fedezéséről oly mérvben, mint ahogy az kívánatos lenne, nem tudnak gondos­kodni, ezért ez a kérdés az ipari hitellel kapcsolatosan lenne megoldandó, mi által a községek a szükséges tűzoltó szereket és eszközöket hosszabb időre elosztva, költség- vetéseinknek jelentékenyebb megterhelése nélkül képesek volnának a megszabott pót­adó keretén belül is beszerezni. Államellenes jelenséget a múlt köz­gyűlés óta a hatóságok nem tapasztaltak. III. Közgazdaság. A) Mezőgazdaság. Október és november hóban az időjárás vál­takozó volt elegendő mennyiségű csapa­dékkal. Az esőzések következtében a szántó­földeken jó talaj munkát lehetett végezni és a vetések erőteljes fejlődésnek indulhattak. Az őszi vetési munkálatok befejeztettek. A A vetések jól és egyenletesen keltek és egészségesen fejlődtek. A termények be­takarítási munkálatai mindenütt befejeztettek, az őszi szántási munkálatokon kívül ez idő­szerint már csak a belső gazdasági munkák adnak foglalkozást. A mezőgazdasági mun­kások október és november hó folyamán a betakarítási és a vetési munkálatoknál bő­séges munkaalkalmat találtak, mint részes és mint napszámos munkások. A földbirtok rendezéssel kapcsolatos kérdések főleg a földek haszonbérének és vételárának megállapítása tárgyában Nagy­szénás, Csorvás, Öcsöd, Szarvas, Csabacsüd, Szentetornya, Füzesgyarmat, Békéscsaba, Szeghalom, Békés, Mezőberény, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós és Békéssámson községben tartattak tárgyalások. A vármegyei gazdásági felügyelőség közbenjöttével az állattenyésztés fejlesztése céljából- október és november hónapok fo­lyamán 40.000 Pengő értékben 66 drb. te- nyésztehén és 6 drb. tenyészbika szerezte­tett be államkölcsönnel, a tenyésztők ré­szére. Ugyancsak az állattenyésztés fejlesz­tését célzó ténykedéskép megemlítjük, hogy a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a Várni. Gazdasági felügyelőség és a Békésvárme­gyei Gazdasági Egyesület összefogva meg­alapítani igyekeznek a vármegyei állatte­nyésztők egyesületét, amely cél érdekében az előkészítő értekezlet is megtartatott Békés­csabán nov. 13-án, amely ülésen szemé­lyesen elnököltem. A'munkások helyzete kielégítőnek mond­ható, mert a répaszedésnél, kubik és a gaz­dasági munkálatoknál, de ezenfelül az épít­kezéseknél és közmunkáknál elég munka alkalom kínálkozott. B). Állategészségügy. Az állat­egészségügyi viszonyok a múlt közgyűlés óta lefolyt időpontban kielégítők voltak és az előző év ugyanezen időszakához képest annyival kedvezőbbek, hogy a ragadós állat- betegségek kevesebb számban merültek fel és tömegesebb elhullási veszteséget sehol sem okoztak. A ragadós állatbetegségek közül a lépfene 9, a sertésvész és sertésorbánc 5 —5, a veszettség és takonykor 1—1 községben állapíttattak meg szórványos jellegű elter­jedésben. Az egyes szomszédos vármegyék­ben nagy mértékben elterjedt ragadós száj- és körömfájás állatbetegség Békésvárme­gyében eddig nem mutatkozott. A ni. kir. földmiv. miniszter ur Bé­késcsaba r. t. város területén levő „Békés­csabai Sertéshizlaló r. t.“ tulajdonátképező

Next

/
Oldalképek
Tartalom