Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-13 / 2. szám

község lakosainak menekülési iránya Békés és Békéscsaba r. t. város volt, mig a Gyula­vári községben, valamint Oláhrét, Szanazug, Remete határrészekben lakó tanyaiak mene­külési iránya Gyula r. t. város volt. A menekültek és árvízkárosultak el­helyezésére, kormánybiztosi rendelkezés sze­rint, már az első pillanatban szerves intéz­kedések történtek. A vésztői menekültek tekintélyes része a szomszédos Békés, Szeg­halom és Körösladány község lakosainál és pedig a rokonoknál, jóbarátoknál, ismerősök­nél helyezkedtek el, mig a hajléktalanok egy szintén nagyobb része Békéscsabára irányitíatott, ahol a Szociális Misszió gon­doskodásában és vendégszeretetében 280 nagyobbrészt teljesen vagyontalan menekült nyert teljes ellátást és elhelyezést és pedig ideiglenesen a békéscsabai állami elemi is­kola tantermeiben, tömeges elhelyezésben. Békéscsaba r. t. város lakossága a menekül­tek élelmezésének biztosítására önkéntes adó mányok nyújtásával sietett, ahol is az élelmi­szerek egyszerre olyan tömegben érkeztek be, hogy ebből a menekültek ellátása hosszabb ideig biztosítva látszik. A Gyulavári község­ből, illetőleg ennek határából menekült és nagy részben uradalmi cselédségből álló károsultak gróf Almásy Dénes gyulai kas­télyában, részben pedig ideiglenesen a polg. iskolában nyertek ellátást. Az Oláhrét, Sza­nazug, Remete határrészekből bevonult la­kosság pedig élelmiszerét és számos jószá­gát megmentve Gyula r. t. város területére húzódott be, ahol a lakosság a menekülte­ket és jószágaikat az első pilanattól kezdve ellenszolgáltatás nélkül vendéglátásban része­sítette. Ezeknek a gazdáknak és család tagaik- nak száma az ezret meghaladja. Az ártatlanul szenvedő árvízkárosultak pillanatnyi felsegélyezésére vármegyei akció indult, melynek során már az első napokban tekintélyes pénzbeli és természetbeni ado­mányok gyűltek be, mellyel a.lakosság szen­vedése pillanatnyilag azonnal enyhíthető volt. Meg kell azonban említeni, hogy ami­kor az árvizsujtotta vidék meglátogatására a földmivelésügyi miniszter személyesen kö­rünkbe érkezett, ugyanekkor kíséretében volt a népjóléti és munkaügyi m. kir. miniszter ur államtitkára, aki az árvizsujtotta vidékek lakosainak felsegélyezésére irányuló hatósági teendőket felülvizsgálta, helyeseknek találta és minisztere nevében az árvízkárosultak javára 100 millió-korona készpénzt, ezen­kívül 150 pár gyermekcipőt, 100 pár ba­kancsot, 50 drb gyermekruhát, 50 drb mun­kásruhát kiutalt, egyidejűleg a vármegye főjegyzőjével, ki a kormánybiztos főispán által, az egész vármegyére kiterjedő jóté­konysági actió ügyeinek elintézésével meg- bizatott, megbeszélte mindazokat az irány­elveket, amelyek a segély akció egységes vezetése szempontjából helyeseknek, szük­ségeseknek és célravezetőknek mutatkoztak. Közvetlenül a miniszteri látogatás után ér­kezett körünkbe, szintén az árvízzel elárasz­tott területek megszemlélése céljából Ma­gyarország kormányzója, aki Vésztőn, Bé­késcsabán, Gyula-remetén és Gyulaváriban az árvizterületeket megszemlélte, a menekül­teket meglátogatta és a megyebeli károsul­tak javára 100 millió kor. adományt nyújtott. A vármegye kormánybiztos főispán fel­hívta a városok polgármestereit és a járá­sok főszolgabiráit, hogy az elöljáróságok ut­ján és a különböző jótékonysági, emberba­ráti, pénzügyi, kereskedelmi, gazdasági és társadalmi egyesületek bevonásával a gyűj­tést szervezzék meg és folytassák, mert az árvíz által sújtott és ártatlanul szenvedő lakosság felé az irgalom segítő karját leg­első sorban természetesen Békésvármegye polgárainak kellett nyújtania. A segélytkérő szó nem hangzott el eredménytelenül, mert idáig jelentős adomá- rnányok folytak be, melyek közül meg kell említeni Gyotna község lakosságának tekin­télyes mennyiségű természetbeni adományát, Rosenthal Adolf békéscsabai lakos 50 q. liszt adományát, Schwarcz Gyula csabacsüdi lakos 100 q. tavaszi vetőmagárpa adomá­nyát, gróf Wenckheim József 10 q. kétsze­res búzából készült liszt adományát, vala­mint a vármegyén kívül is több közületnek, társadalmi egyesületnek és magánosoknak- 11 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom