Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-13 / 2. szám
12 — jelentős adományát, amelyek összege a kormányzó és az állami segélyen kívül eddig már mintegy 200 milliót tesz ki. Az orosházi kisbirtokos szövetség a menekültek gyermekeinek ellátásba fogadását, továbbá a jószágállományból 200 darab szarvasmarhának ingyen való gondozását elvállalta. Az árvízkárosultak és menekültek segítésére szükséges minden intézkedés különben, az egész vonalon mindig soronkivül történt és kellően biztosíttatott az is, hogy az adományok gyorsan rendeltetési helyükre juttassanak. Békéscsaba r. t. városban a természetbeni adományok központi raktározására hatósági személy által vezetett és kezelt ‘Árvízkárosultak Segitőraktára* létesittetett, mely az adományok elosztását és továbbítását késedelem nélkül végzi. De megindult az árvizsujtotta vidék gazdaközönségének felsegélyezése tárgyában is a mozgalom, olyan irányban, hogy egyrészt kamatmentes, de legalább is csekély kamatú vetőmag kölcsönök engedélyeztessenek a megsemmisült vetéseknek uj vetésekkel pótlása érdekéből, másrészt az árvizron- gálta épületek tatarozása, illetve az elpusztult épületek újakkal pótlása céljából hosz- szabb lejáratú állami kamatmentes, vagy olcsó kamatú építési hitel biztosittassék. Illetékes helyre a vármegye kormány- biztos főispánja előterjesztést tett, hogy a károsultak felsegélyezésére országos segítség keretében bizonyos időtartamra árviz- bélyegek bocsáttassanak ki, mely amellett hogy külföldi propagandára rendkívül alkalmasnak mutatkozik, ezenfelül a segítő mozgalmat hatalmas méretekben tenné eredményessé. Jelentésem fentebbi részének elkészülte óta a lényegesebb változások a következők: Gyulán a Fehér-Körösnél az árvíz levezetésére a gáton egy 5 méter széles átvágás készült el, amely január 7-ike óta van működésben. A Fekete-Körösnél a re- . metei vasúti hid mellett egy 12 m. széles áteresz készült el. Ugyancsak a Fekete-Körösön a szanazugban az árvíz levezetésére egy hatalmas, 32 méter széles átvágás működik folyó hó 10-ike óta, amelyen az árvíz nagy tömegben folyik vissza a Fekete- Körös medrébe. Ezen levezető vízmüvek a felszíni vizet körülbelül 2 méter magassággal fogják a mederbe levezetni, a körülzárt teknőkben, medencékben a viz természetesen még bent reked, amelyeket aztán később külön csatornázással kell a kivágásokhoz és a zsilipekhez visszavezetni. Vésztőnél a foki hidnál 5, feljebb a Malomfoknál pedig 1 levezető mü már régebben készen van és ezeken az árvíznek a Sebes-Körösbe való visszafolyása folytonos. A Máv. vonalán a vasúti forgalom Gyula—Kötegyán s onnan Okány—Vésztőig f. hó 8-án megindult, de Gyula—Szeretetház és Gyula -Városerdő közötti árvizterületen pontonokon való átszállással. Természetesen a vasúti forgalom korlátozott, mert például a pontonnal való közlekedés a szeles időben keletkező nagy hullámverésben lehetetlen. A legújabb adatok alapján az árvízzel kapcsolatosan az alábbiakat jelentem még be: A Fehér-Körös mentén Gyula város határában 4082, Gyulavári község határában 11800 kát. hold került viz alá. Ebből az előbbi helyen 728 tulajdonos, 300 haszonbérlő, utóbbi helyen 670 tulajdonos és 180 haszonbérlő van érdekelve. A viz alá került földekből Gyulán 876 a törpebirtokos, 152 a kisgazda. Gyulaváriban 780 a törpebirtokos, 68 a kisgazda és 2 a nagybirtokos. A nagybirtokosok : gróf Almásy Dénes, akinek birtokából 8600 kát. hold és József kir. főherceg, akinek birtokából 100 kát. hold került viz alá. Gyula város határában az árvíz következtében 230 tanya és melléképület áll viz alatt, amelyekből összeomlott eddig 197. Gyulavári területén 41 tanya és melléképületet borított el az árvíz, amelyekből 11 omlott össze. Gyula város területén a menekültek száma 1005, Gyulaváriban 65. Elpusztult az áiviz következtében Gyulaváriban 5 szarvasmarha, 28 birka és 32
