Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-13 / 2. szám

10 ­jenő fölött a 15 16. szelvény között van, mintegy 100 méter szélességben. Az ottani társulati mérnök bemondása szerint, a terep- szin szerinti magasságú szádfal teljesen ké­szen van, a földmunka folyik és az ár csak ottani területet veszélyeztet. A román ár- mentesitő társulat leadta a Fehér- és Fekete- Körösre vonatkozó árvíz keletkezése óta megállapított összes vízállásokat és ígéretet tett arra nézve, hogy a vízállást naponkint, áradás esetén pedig 2 óránkint fogja közölni. Viszonzásul a kiküldöttek a kormánybiztos nevében megígérték, hogy az ők költség- vetésükben átadott készpénz ellenében szi­vattyúkhoz szenet küldünk, mert ezzel a mi területeink ármentesitése megkönnyittetik. A lakosság nyugalmának megvédése és egyes helyeken szomorúan tapasztalt alkalmi bűncselekmények pl. elhagyott ta­nyák csónakon való fosztogatása, árvédelmi műtárgyak megrongálása stb. megfelelő gyors megtorlásának érdekében, a kormány- biztos főispán ur előterjesztésére, a rögtön- itélő bíróság (statárium) életbe lépett és ki- hirdettetett a vármegye veszélyeztetett te­rületein. Előterjesztés történt a kormánybiztos főispán és általam is a miniszterelnök úr­hoz, hogy a szomszédos utódállamoknál diplomátiai lépéseket tegyen azért, hogy az a minden emberiséget nélkülöző eljárás megszüntettessék, hogy az árvédekezés tel­jes elhanyagolásával lehetetlenné tétetett magyar területen az árvédekezés, sőt a leg­utóbbi időkig az áradás emelkedésére és az árvízre vonatkozó adatszolgáltatás is meg- tagadtatott. A miniszterelnök ur értesítése szerint a szükséges lépések megtörténtek, de ered­mény —- sajnos — most már legfeljebb csak a veszedelem elmúltával remélhető. Leutazott Vésztőre, Gyulára és Gyula­váriba Magyarország Kormányzója is fele­ségével együtt, hogy személyesem meggyő­ződjenek az árvíz által okozott nagy csa­pás méreteiről és hogy meggyőződést sze­rezzenek a menekülésre kényszerült lakos­ság szükségleteiről, elhelyezéséről és el­látásáról. Hálás elismeréssel kell megemlékezni a Kormánybiztos, vármegyei főispánnak ön­feláldozó tevékenységéről, amelyet az árvíz­veszély leküzdése tekintetében, példás ki­tartással, szívós ügybuzgósággal és igen nagy erdménnyel fejt ki. Állandóan kint van a veszélyeztetet he­lyeken, nagy előrelátással és megfontoltság­gal irányítja a védekezési anyagbiztositási szállítási munkálatokat és mindent megtett, az érthetően felizgatott lakosság lecsillapí­tása és nyugalmának helyreállítása érde­kében. De kötelességét teljesítette minden ha­tósági'közeg, a karhatalmi alakulatok és és különösen a műszaki csapatok végeztek igazán csodálatra méltó eredményes szak­szerű munkálatokat. A közerőre kirendelt lakosság átérezve a helyzetnek komolyságát és áthatva attól a kötelességérzettől, hogy polgártársain se­gítsen, hetek óta minden zúgolódás nélkül tett eleget a törvényes felhívásnak és nagy­ban kivette részét a védekezési munkálatok sikeréből. Itt különösen ki kell emelni a bé­kési járás közerőre kirendelt lakosságának elismerésre méltó magatartását, mellyel a nagy bajban levő Vésztő község megmenté­sére — a főszolgabíró felhívására, késede­lem nélkül heteken át közreműködött. A magas látogatás nemcsak az érde­kelt lakosságra, hanem az egész vármegyére igen jó hatással volt és a kétségbeesett szerencsétlenek önbizalmát nagyban fokozta. A Kormányzó ur látogatását megelő­zőleg Magyarország földmivelésügyi minisz­tere is leutazott az árterületek megtekinté­sére s Vésztőn, Gyulán és Gyulaváriban az árvíz által okozott súlyos csapásról szemé­lyesen győződött meg. Azok az ígéretek, amelyeket a kormány az árvíz által sújtot­tak tervbe vett nagyarányú támogatása és segélyezése tárgyában tett, remélni engedik, hogy az okozott károk nagy részben meg­térülnek és a szenvedések és a gondok megenyhülnek s jórészt orvosoltatni fognak. Az árvizveszedelemmel sújtott Vésztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom