Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-13 / 2. szám
9 nagyrésze elpusztult s valamenoyi összeomlása várható. Még 70-re tehető ama házak száma, mely a magas talajvíz által megrongáltatott. A vasúti forgalom Gyula és Vésztő között december 27-én megszűnt, úgyszintén lehetetlenné vált a közlekedés Szeghalom és Vésztő községek között is, úgy, hogy Vésztővel még most is egyedül az Alföldi Gazdasági Vasúttal Békéscsabán keresztül lehet összeköttetést kapni. A kormánybiztos a belterületen, a mentés érdekéből az állami elemi iskola épületében egy szükség kórházat és a község főutcájában levő Tóhid közelében egy mentőállomást rendeztetett be, orvosok vezetése mellett. Megfelelő waggonkészletek készenlétbe helyezésével megtett mindent, hogy — ha arra szükség lett volna — a veszélyeztetett lakosság vagyonértéke megmentessék. Ugyancsak lehetetlenné vált a Fehér- és Fekete-Körös deltájának teljes elöntése következtében a vasúti közlekedés Gyula és Sarkad között, minek folytán a vasúti személy, teher és posta forgalomnak oly módon való biztosítása vált szükségessé, hogy az A. E. G. V. és a cukorgyár tulajdonát képező és Békéscsabától Békésen, Ludad pusztán, Tarhos pusztán és Doboz határán át Sarkadra kiépített mezőgazdasági vasútvonal nyomban megfelelő karba hozassék és az árvízveszély idejére a közforgalomnak átadassék. A kérdéses vonalszakasz hossza 26 km., amelynek karbahozatala 200 millió korona költségbe kerül. Ennek fedezésére a kereskedelemügyi miniszter urnák, a megtartott helyszíni eljárás vezetésével megbízott kiküldöttje nagyobb államsegélyt helyezett kilátásba, mig a fennmaradó költségek az érdekeltség hozzájárulásából, mely érdekeltségbe a sarkadi cukorgyár, továbbá a környékbeli biharmegyei községek, név- szerint Kötegyán, Sarkadkeresztur, Okány, Zsadány, Geszt, Mezőgyán, Ugra és Sarkad községek tartoznak s amelyek a hozzájárulás fedezése kérdésében a kormánybiztosfőispán megbízásából eljárt vármegyei főjegyző részéről szabatosan körvonalazott utasítást nyertek, — fedeztetnek, amelynek mérvét a kormányhatóság állapítja meg. A helyrehozási munkálatok azonnal folyamatba tétettek és már befejezést is nyertek. Az ezzel megbízott Alföldi Első Gazdasági Vasút a tehcráru és posta forgalmat, valamint a személyforgalmat már be is állította. Az elöntött Fehér- és Fekete-Körös közötti deltán lévő ár levezetésére több áteresztő létesítése céljából a munkálatok folynak és azokból egy már működésben is van. Tulajdonképpeni lakóház az árvíz által kevés van érdekelve, mert úgy Vésztőn, mint Gyulaváriban a község belterületének viszonylag csak kis részét öntötte el az ár. Mindenütt inkább a tanya-világ áll viz alatt. A viz alatt álló tanyák jórésze már összeomlott, de kivétel nélkül mind össze fog omlani, mert a kisebb birtokosok tanyaépületei majdnem mind vertfallal, földből épültek. A viz alá került épületek és földek számbavehető része olyan teljesen szegény kis emberek tulajdona, akik a legutóbbi időben és főleg a földbirtokrendezés során jutottak házhelyekhez és földekhez, ezeknek károsodása annál' nagyobb, mert nemcsak, hogy többnyire adóssággal épített viskóik omlottak össze és váltak semmivé, de ezen felül még földjeik árával is hátralékban vannak. Az elszakított területen a gátszakadások helyének megszemlélése céljából a helyszínére kiszállt társulati igazgató-főmérnök és a gyulai főszolgabiró jelentése szerint a Kisjenő alatti gátszakadás a községtől kb. 3 km.-re a 23—24-es km. szelvények között 100 méter szélességben, a töltésen való átömlésből keletkezett. A gátszakadás helyén az árvíz 3 és fél in. mély gödröt mosott ki a terepen Itt szádfal építése folyik, amely befejezés előtt áll, mert a helyszíni szemle idejében 240 ember dolgozott rajta. A szádfal 2 és fél méter magas a tereszin felett és bár az még készen nem - volt, de a mederből az árterületre viz már alig ömlött. A másik gátszakadás — a román társulat bemondása szerint — Kis-
