Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-06-10 / 22-23. szám

165 — arai tehát már az eljárás megindításánál is lehetővé teszi a költséges ügyvédi képviselet mellőzését. A rendelet 7. §-a szerint a bíró­ság ugyan az eltűnt részére rendszerint ügy­gondnokot rendel és pedig főként hadviselt ügyvéd személyében, amely körülmény már ügyvédi, illetőleg ügygondnoki költség felme­rülését idézi elő, e §. második bekezdése azon- - bán ezzel szemben akként rendelkezik, hogy a biróság az ügygondnok kirendelését indokolt esetben, különösen ha az aránytalan költséget okozna, a fél kérelmére mellőzheti. Amennyi­ben tehát a kérelmező nem jár el szegényjo­gon, de mégis anyagi helyzete mellett az ügy­védi képviseletet elviselhetetlennek tartja, szemé­lyesen eljárva, úgyszólván az egyetlen költség a nem nagy összegű Ítéleti illeték, valamint a hirdetménynek a hivatalos lapban egyszer tör­ténő közzététele költsége ; egyáltalában nem lehet tehát azt mondani, hogy ily rendelkezé­sek mellett a holtnaknyilvánitó eljárás jelenté­keny költséggel járna. Gondoskodik azonban a rendelet arról is, hogy szegények az egész el­járást költségmentesen folytassák le. Neveze­tesen a 15. §. értelmében, ha a kérelmező; vagy az, akinek érdekében az árvaszéki ügyész az eljárás megindítását kéri, vagyontalan, a szegényjogon perlekedőkre vonatkozó jogsza­bályokat kell megfelelően alkalmazni. A sze­génységi jog tekintetében szükséges bírósági intézkedések tárgyában 72600—1924 I. M. sz. a. kibocsátott rendelet értelmében a biró­ság a szegénységi jogot a rendeletben tüze­tesen körülirt hatósági bizonyítvány alapján megadhatja a szegénységi jogot a holtnaknyil­vánitó eljárás céljára kérelmező részére is, ügyének dijtalan vitelére még ügyvédi kiren­delés iránt is intézkedhetik és a rendelet sze­rint ez a szegénységi jog illetékmentességgel is jár. A kifejtettek mellett egyáltalában nem látszik indokoltnak az a kérés, hogy a holt­naknyilvánitó eljárást szabályozó rendeleteken módosítás történjék. Minthogy azonban a felterjesztésekből azt látom, hogy egyes vidéken az emlitett jogsza­bályok kevéssé ismeretesek, elsősorban a köz­nép érdekében felhívom, intézkedjék saját ha­táskörében aziránt, hogy a törvényhatóság területén a közigazgatási szervek megfelelő módon a nép tudomására hozzák ezeket a jog­szabályokat és hogy az árvaszékek figyelme is külön felhivassék az eljárás könnyű és olcsó módjára. Budapest, 1926 május 6-án. A miniszter rendeletéből: Olvashatatlan aláírás miniszteri tanácsos. III. általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Polgármesterek. Kösségi elöljárók. 11415—1926, ikt. szám. — Marokkói sáska megjelenésének bejelentése. — Az alábbi földmivelésügyi miniszteri rendeletet tu­domás és miheztartás végett kiadom. Gyula, 1926. május 31-én. Dr. Daimel Sándor, alispán. M. kir. földmivelésügyi miniszter. 19534—1926. VI. 3. Békésvármegye alispánjának, Gyula. Több ízben előfordult, hogy a községi elöljáróságok a marokkói sáska, megjelenésé­nek a m. kir. állapii rovartani állomásnál való bejelentésekor, ellentétben a folyó évi január 26-án 15725. szám alatt kelt körrendeletem határozott utasításaival, elmulasztották egyide­jűleg a megjelent rovarok denaturált szeszbe tett megfelelő példányszámát is a nevezett állomáshoz felküldeni. Ezen mulasztások ered- ményeképen azután az állomás nem tudván megállapítani azt, vájjon tényleg marokkói sáska megjelenéséről van-e szó vagy sem, gyakran hiábavaló és felesleges költséget je­lentő kiutazásokat kényszerül tenni. Ilyen, a marokkói . sáska országos irtása sikerét is kockára tevő eljárás megakadályo­zása céljából újból felhívom, azonnal intézked­jék, hogy a községi elöljáróságok a sáskák megjelenésének észlelése alkalmából a m. kir. állami rovartani állomáshoz teendő jelentésük­höz a 15725—1926. számú körrendeletemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom