Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-01-15 / 3. szám

85 váltotta. Miért is a kivándorolni szándékozók fígyelmeztendők, hogy kivándorlási helyen tartózkodó családtagjuk által csak az engedő lyes hajóstársaságok valamelyikének hajójára szóló hajójegyet küldessenek, mert más hajós - társaság jegye ily utazásra felhasználható nem lévén, ez állal csak érzékeny anyagi károsodásnak teszik ki magukat (220—1925. alisp. szám.)

Az anyakönyvi kivonat és családi értesítő kiállításáén járó dijak njabh megállapítása tár

gyában a belügyminiszter 234240—1924 V B. M. sz. körrendeletében az 1924. évi május hó 24-ón 96200—1924 B. M. sz körrendeleté nek 6. bekezdésében foglalt azt a rendelkezést, melyben fel hatalmazást adott, hogy a város sok és községek az anyakönyvi dologi kiadá sok fedezésére az érvényben levő szabályok szerint egyes anyakönyvi ténykedésekért szedhető illetékek összegét hozzájárulásával fel emelhessék, hatályon kívül helyezi s az ennek alapján hozott határozatok és tett intézkedések pedig jelen körrendelet erejénél fogva érvényüket vesztik. A városok és községek anya - könyvi dologi kiadásaik fedezésére. tehát saját hatáskörükben külön illetékeket nem állapíthatnak meg, hanem e célra a szóban forgó rendeletben megállapított anyakönyvi kivonati dija kát, valamint a családi értesítő kiállítása és záradékolása fejében szedhető dijakat használhatják fel.

Ezen belügyminiszteri rendeletre az ille tókes hatóságok figyelmét itt is felhívjuk az zal, hogy a hivatkozott rendelet f. évi január 1-ével lépett hatályba. (507—1925. alisp. sz.)

Tavaszi árpa ős zab vetőmagkölcsőn. A rossz termés következtében előállott vetőmaghiány lehető biztosítására a földmivelésügyi miniszter 62020—1925. számú rendelete sze rint az Orsz. Közhon'i Hitelszövetkezet által 3 havi lejáratú, 2 ízben ugyancsak 3 havi lejáratú váltókkal megújítható váltók ellenében (utolsó lejárat 1925 szeptember 15) vető- magkölcsönt biztosított. A kölcsön után kamat fejáben a Magyar Nemzeti Bank mindenkori váltóleszámitolási kamattételét (ezidöszerint 12 és fél százalék), kezelési költség fejében pedig 3 és fél százalékot, ezidöszerint tehát Összesen évi 16 százalékot fognak fizetni. Te* kintettel a rendelkezésre álló hitelösszeg viszonylag csekély voltára, elsősorban olyan kisebb gazdák részeaithetők Jvetőmagkölcsön- beu, kiknek birtoka 100 kát. holdat meg nem haladja s akik vetőmaggal nem rendelkeznek és vagyoni viszonyaiknál fogva saját erejükből beszerezni nem képesek Az igénylések községenként fognak összeíratni és azok vármegyénként összesítve folyo hó végéig a miniszterhez felterjesztetnek. Á miniszter gzndoskodni fog, hogy megfelelő kereskedelmi cégeknél a vetőmag biztosíttassák azok részére, akik a folyósítandó kölcsönből maguk uem tudnák a vetőmagot beszerezni. (605—1925* alisp sz)

Az orvostanhallgatók egy évi kötelező kórházi gyakorlatának újabb szabályozása, tárgyá bán a vallás- és közoktatásügyi miniszter

61992—1924. IV. ü. o. számú rendelete szerint az orvosképzést az 1922—23. tanév elejétől kezdve óletbeléptetett uj szigorlati szabályzat uj alapokra fektette. Az újabb szabályzat, mig egyfelől jóelőre lehetővé kívánja tenni, hogy azok az orvostanhallgatók, kik feladatukat nem fogják fel elég komolyan, vagy akiknek az orvosi képesítés megszerzésére irányuló hajlama nem áll arányban a megkívánt képességgel vagy szorgalommal, még idejében elutasittassanak az orvosi fakultásokról, hogy boldogulásuk feltételeit másutt kereshessék ; másfelől az uj szigorlati rendtartás az orvoskikópzóst az eddiginél sokkal gyakorlatibb alapra óhajtja fektetni, különösen azáltal, hogy a régi szigorlati szabályzatban is előirt kórházi gyakorlatot a harmadik szigorlat előtti időre teszi s annak célszerű ki és felhasználásáról intézményesen gondoskodik A kórházi gyakorlatra jogosított orvos - tanhallgatók „kórházi szolgálati könyvecskével" láttatnak el, melyben a kórházi igazgató és főorvosok havonként igazolják, hogy a könyvecske tulajdonosa kórházi gyakorlatát kifogástalanul teljesítette. Aki e téren mulasztást követett el, attól a gyakorlat tanúsítása megtagadtatik. A gyakorlati időnél arra kell elsősorban gondot fordítani, hogy a jelöltnek módja és alkalma legyen azokat az ismereteket megszerezni, amelyek az életbe kikerülő gyakorló orvosnál elengedhetetlenek. Külön rámutat a rendelet a belgyógyászat, sebészet, szülészet és nőgyógyászat és a többi orvosi ágak terén feltétlen elsajátítandó gyakorlati ismeretekre. Ezen fontos újítás által az egyes vidéki kórházak vezetői és főorvosai is belekapesoltatnak a gyakorlati orvoskóp zésbe.

A mellékelt kimutatásból közöljük, hogy a 44 kórház és gyógyintézet közül — melyek az egyévi kötelező orvosi gyakorlat eltöltésére fel vannak jogosítva — a gyulai állami köz kóbházban (melyben 200 ágyas belgyógyászati, 232 ágyas sebészeti, 28 ágyas szülészeti és nőgyógyászati, 70 ágyas szemészeti, 500 ágyas elmebeteg, illetőleg idegbeteg, 30 ágyas fertőző osztály van, összesen 1060 ágyas), a belgyógyászati osztályon 13, a sebészeten 15, a szemészeten 4, az elmebeteg osztályon 33, a fertőző osztályon pedig 2, összesen tehát 67 gyakornok vehető fel. A békéocsabai közkórházban pegig (belgyógyászat 60, sebészet 100, fertőző osztály 20 összesen 180 ágyas) a belgyógyászaton 4, a sebészeten 6, a fertőző osztályon pedig 1, tehát összesen 11 gyakornok alkalmaznak. Fentiek szerint a békésmegyei két nagy kórház évenként 78 orvostanhallgatónak adhat gyakorlati kiképzést. (604— 1925 alisp sz.)

Tüzvlzsgálatokhoz a belügyminiszter ur 241593—1924. IX számú rendelete szerint a helyi tűzoltóparancsnok, illetőleg a járási vagy Aármegyei tűzrendészet! felügyelő minden alkalommal meghívandó. (233731 — 1924. alis páni szám.)

A nők Által saját lakásukon vagy magán házaknál végzett női ruhavarrás Ipari minősítése A kereskedelemügyi miniszter 88982—924