Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-01-15 / 3. szám

iszámu elvi határozata szerint az 1884. évi ipar- törvény hatálya alatt a nők által magán házaknál, valamint saját lakásukon űzött női ruhavarrást, amennyiben kisegítő erőt egyáltalán nem, vagy legalább is nem állandóan vagy rendszeresen alkalmaztak a hatóságok az ipartörvóny rendelkezései alá nem eső bérmunkának illetőleg háziipari tevékenységnek minősítették. Ezt a minősítést az a messze menő méltánylást érdemlő körülmény tette indokolttá, hogy azoknak a kis exsistenciák- nak, akik az említett tevékenységgel foglal koztak, a legtöbb esetben nem állott módjuk bán az iparigazolvány elnyeréséhez megkíván tató képesítést munkakönyvvel igazolni.

Az 1922. XII. törvénycikk 25 § a, illető leg 78000—1923 sz. rendelet 50 és 51. §-ai azonban a túlnyomóan nők által űzött egyes iparoknál a képesítés igazolása tekintetében fennforgóit nehézséget kiküszöbölték, nevoze tesen a rendelet 51 § a szerint a női szabó és leánykaruhakészitő ipar önálló gyakorlásához megkívánt szakképzettséget a buszéven felüli nők szakvizsgálat letétele által is iga zolhatják és a szakvizsgálatra bocsátásnak akkor is helye van, ha a jelentkezők hitelt érdemlő módon igazolják, hogy két éven ke resztül, bár nem taDonci és segódi minőségben, szakba vágó munkát végeztek.

Ezzel meg van adva a lehetőség arra, hogy a varrónők széles körei az iparigazolványt a női szabó és leánykaruhakészitő iparra maguknak megszerezhessék.

Erre különösen azért kell súlyt helyezni, mert azok a határok amelyek egyfelől az iparos műhelyében, másfelől a megrendelő há zánál végzett női ruhavarrás között fennállottak, immár évek óta egyre jobban elmosódnak. Ez nemcsak abban nyilvánul, hogy a műhelyükben tevékeny iparosok nagy része ma éppen úgy a közönség által átadott anya got dolgozza fel, mint a háznál dolgozó varrónők, hanem abban is, hogy a tapasztalatok szerint sok iparos műhelyével felhagyva, a megrendelő lakásán való varrás által igyekszik kenyerét megkeresni.

Ily körülmények között ma már nem lehet arról szó, hogy a megrendelő lakásán végzett ruhavarrás egyszerű bérmunkának, illetőleg háziiparnak minősíttessék s a kérdés csak azzal nyerhet megnyugtató megoldási, ha azok a varrónők, akik a megrendelő lakásán dolgoznak a fentebb említett lehetőséggel élve, iparigazolványt szereznek.

Gazdasági szaktanítókat (nőkéi) az 19)3. XLI t-e. 10. §-a alapján m'gillető s a gazdasági népiskola gyakorló terület évi tiszta jövedelme után számítandó 20 százalékos jövedelmi osztalék nak 1924. évi julius hó 1-től való további fenntartását a vallás és közoktatásügyi mi niszter 114527—1924. számú rendeletében kimondta azzal, hogy ezen jövedelmi osztalék 1 nak a tanítótestület tagjai között jövőben való felosztására nézve külön fog intézkedni. A gazdasági népiskolai számadások felterjesztését sürgeti a miniszter azért is, mert enólkül az említett jövedelmi osztalékok kiutalása iránt sem intézkedhetik- (153—1925. kb sz.)

Újkígyós községnek Újkígyós Már. álíouiá són a gyorsvonatok feltételes megállására, az

állomásnak darabáru forgalomra való berendezésére, valamint marha és sertósrakodóval való ellátására irányuló kérelem tárgyában a vármegyei közigazgatsi bizottságának a kereskedelmi miniszterhez 1924. évi julius havában kelt felterjesztésére a miniszter 91945 — 1924 V. sz. leiratában arról értesítette a bizottságot, hogy a rendeletben részletezett ténymegállapítás miatt és ott feltüntetett okokból a kérelem nem teljesíthető. (77—1925. alisp. sz.)

hv. alföld! első gazdasági vasul Orosháza— kan»porpus/.tai vonalnak Orosháza—Templomtér — Orosháza máv állomási részére, valamint ezen vonalnak a Máv. Orosháza állomáshoz való csatlakozására a közigazgatási pótbejárást a kereskedelmi miniszter 50991—1925. sz. a folyó ovi január 23 án délután 2 órára Oros háza máv állomáson találkozással elrendlte A vármegyei közigazgatási bizottságot dr Konkoly Tihamér várm. főjegyző és Bálint Imre műszaki tanácsos az államépitószeti hivatal vezetője fogja képviselni. (155—1925. kb.)

A Blanckenstein féle uradalmak Füzes gyarmat felső állomás területére vezető kes- kenynyomtávu lóiizemii vasutjának a kérelem sze rint leendő kibővítésére a 'kereskedelemügyi miniszter 83914—1924 VII. sz. alatt, közigaz gatási bejárás mellőzésével engedélyt adott. A bővitós elkészülte után, a m kir államvas- utaktói müszakrendőri megvizsgálás lesz kó- teimezendő, melynek kedvező eredménye esetén a bővitós üzembe vehető (76—925. alisp sz.)

A békéscsabai közkórház betegforgalma az

1924 év utolsó negyedében Szeptember hóról

ápolásban maradt 248, felvétetett 410, tehát ápoltatott összesen 658 beteg Ezekből eibocsát- 361, meghalt 30, a kórházban maradt 267 beteg. Az ápolási napok száma 8433 (712—

1925. alisp szám )

Kőtegyán községben a román királyság felé szolgáló határátlépő állomáson felállított m. kir. államrendőrségi határszéli kirendeltségét a belügyminiszter a debreceni alól a szegedi kerületi főkapitányság illetősége alá helyezte. (222—1925 alisp. sz.)

U| rendezett tanácsa város Hajduvárme- gye alispánja közli, hogy Hajduhadház község

1925 január hó 1-től rendezett tanácsú városi szervezetben való működését megkezdette. (46—1925alispáni szám.)

Az alispánt értekezlet mely a belügy minisztériumban i. hó 15 ón lett volna meg tartva, a belügyminiszter 90252—1925 számú távirati értesítése szerint elmarad. (581—1925 alisp. szám)

Ragadós állatbetegségek :

Lépfene: Békés, Gyoma, Mezőberóny.

Veszettség: Békéscsaba Bókósszentandrás, Eudrőd, Gyoma, Gyulavári, Köröstarcsa.

Ragadós száj- és körömfájás: Békéscsaba, Öcsöd.

Juhhimlő: Gyoma

Sertéspestis: Békés, Békéscsaba, Doboz.

Nyomatott Doieq János könyvnyomdájában, Gyula 1925.- 36 —