Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-12-19 / 52. szám
¥- 347 házi vicinális nt kiépítésének ügyét, mely az érdekeltségi tárgyalások befejezése után került be ismét a közgyűléshez. Nemcsak a békéscsabai, hanem a többi törvényhatósági bizottsági tagok is megelégedéssel vették tudomásul az útügyi tárgyalásokat vezető vármegyei főjegyző ama jelentését, melyszerint az utmenti birtokosság az érdekelt községek az építés költségeinek részbeni fedezésére mintegy 6000 milliót önkéntesen felajánlottak A törvényhatósági bizottság ennélfogva a maga részéről szintén kimondotta hogy a közforgalmi szempontból jelentős vicinális útnak kőburkolattal való ellátása foganatosítandó, mely célra a vármegye a maga részéről 6000 millió koronát közgyűlésében megszavazott. Kimondotta továbbá, hogy a vicinális ut jelenlegi vonalát feladja, e helyett a kiépítést a Nagymegyeri felső dülőuton majd folytatólag a Pataj tanyától a gerendási máv. állomásig, illetve ebből kiágazólag nyílegyenes irányban Csorvás község leié vezető dülőuton foganatosítja. Elhatározta továbbá, hagy az építés 2 év alatt végrehajtandó. Műszaki műveletek végrehajtására az államépitészeti hivatalt utasította, minthogy azonban az államépitészeti hivatalnak e munkálatok elvégzése hatáskörébe nem tartozik, minthogy továbbá az államépitészeti hivatal a jelenlegi útépítési nagyarányú feladatok mellett rendkívül el van foglalva, ezeknéifogva felhatalmazta a törvényhatósági bizottság az államépitészeti hivatalt, hogy a szükséges kivételes munkaerők félfogadásával is az építési felvételeket a tél folyamán végezze el, a terveket készítse el, az építkezéseket kezdesse meg, a járási úti - bizottságokat pedig utasította, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket az érdekeltség által viseltesse. Az építkezés sorrendjére nézve olyan értelemben határoz, hogy kiépítés munkáját az ut négy pontján vagyis Békéscsaba és Orosháza alatti végpontoknál, továbbá Csorvás községben kótfelől kezdi meg. A vicinális útnak az úthálózatból való kibocsátására, valamint a tervbevett közdűlő utaknak a vizinális utak hálózatába való felvételére elvileg hajlandó. Ezek szerint az ut kiépítésének illetőleg az építés megkezdésének minden részlete lelárgyalást nyert és a foganatosításnak további akadályai nincsenek. Ez ügynél kialakult alapos vitában részt- vettek: dr. Hollandéi' Lipót (Békéscsaba), Ko vács Pál (Békéscsaba), dr. Berthóty Károly (Orosháza), Reck Géza (Csorvás), dr. Berthóty István békéscsabai polgármester, dr. Csete József gyulai polgármester, Kohn Dávid (Gyula), Moldoványi János békési íőszolgabiró, Bálint Imre műszaki tanácsos az államépitészeti híva tál főnöke. A vita során felhangzott kérdésekre dr Konkoly Tihamér az ügy előadója és a tárgyalások vezetője adta meg a részletes felvilágosításokat, majd a kérdés kapcsán dr- Daimel Sándor alispán főbb vonásokban ismertette a vármegye közúti politikáját, a terveket és lehetőségeket Igen kedvező kilátások nyílnak az alispán megvilágítása mellett a közútépítések tekintetében. Közölte ugyanis, hogy az 1927 évtől kezdve, amikor már a Szeghalom—vésztő—doboz—gyulai továbbá a békés tarhosi utak kiépítése befejeződik s ezek költségei a közúti költségvetést nem terhelik, évi 8 milliárd korona fordítható évenként útépítésekre, amely olyan tekintélyes ösz- szeg. hogyha az útépítési költségek csökkennek — a munka és anyagárak várható leszállása folytán — s másrészről az érdekeltek méltányos és nem is nagyarányú hozzájárulására is számítani lehet — évenként 20—40 km. utat lesz lehetséges kiépíteni. Sőt ha a kormány hároméves nagy beruházási programmjából kifolyólag megfelelő nagyösszegü útépítési kölcsönt fog kapni a vármegye, Bókósvármegyében olyan arányú útépítésre van kilátás, amely a békeévek munkáját is meg fogja haladni Tárgyalta a törvényhatósági bizottság a vármegye 1925 évi közúti költségvetését, és a be. mutatott költségvetési tervezetet változtatás nélkül 23.481,705 000 K. bevétellel és 23 291,598 000 K. kiadással, tehát 140,112.000 K maradvánnyal elfogadta. A költségvetés nagyobb bevételi tételei; vámbevételeknél 1'2 milliárd ; községi közmunkából 12 milliárd ; a tiz százalékos útadóból 6.250 millió korona; az 1925 évi maradvány 8 milliárd. Nagyobb kiadási tételek, utkaparók fizetése és segódnapszámosok munkabére, valamint a többi utszemélyzet fizetése és lakpónze 2 milliárd, fedanyag költségeire 8 700 millió, hidak javítására 600 millió, uj utak építésére 7 milliárd, uti- átalányokra 495 millió, hivatali és irodai költségekre 150 millió. Uj ut épül 1926 évben a szegbalom—vésztői útból még kiépítetlen 10 km., a békés—tarhosi útból még hátralevő 3 km, a gyula—dobozi th. utón el fog készülni a földmunka. A meglevő kiépített utakból 51 km fog újra hengereltetni és részben kiszélesittetni. A közúti adó úgy mint eddig 10%. A községi közmunka váitságárai úgy a kézi mint az igás közmunkára ugyanolyan összegben vannak megállapítva, mint a folyó évben, vagyis egy kézi napszám után 34000 korona, egy egyfogatu igás napszám után 119000 korona fizetendő. A községi közmunkából a vármegyei útalapot csak 70% illeti, mig 30% a községek javára tartható
