Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-12-19 / 52. szám

348 vissza. Eddig a vármegyei útalap 75, a közsé­gek 25%-ot kaptak a közmunkából. A kereskedelemügyi miniszter ur rendele­tére elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy a'törvénybatósági utak fenntartásával és kezelésé vei járó összes kiadásokat, tehát a nyugdijterhe- ket is a közúti alap terhére fedezi. A testneve lési alap szükségleteinek intézményes biztosítása érdekében a vallás és közoktatásügyi miniszter hez felír. A vármegyei központi közigazgatás részére beszerzett személyautó használati szabályzatát megalkotta. A vármegye közpénzei után a betéti kamat­lábat a folyó év november 1 ig visszamenőleg 15, illetve 13% ra leszállította. Megállapította azokat a feltételeket, melyek mellett a vármegyei közpénzeket az 1926 évre betét alakjában elhelyezni hajlandó és kijelöli a pénzintézeteket, melyeknél betétek elhelyezhetők. A vármegyei legtöbb adót fizetőknek az igazoló választmány által egybeállitott névjegy­zékét tudomásul vette Az állandó bíráló választ­mány ugyan még nem tárgyalta a névjegyzék ellen beadott felebbezéseket, de tekintettel ezek csekély voltára a jegyzékben már nagyobb vál tozás nem lesz. >Az ember* nemzetközi embervédelml kiállí­tás propagandájának keretében nagyszabású filmet szándékozik készíttetni. Az említett mozgó fényképek felvételéhez a belügyminiszter 226821— 1925. VIII. szám alatt az engedélyt megadta az egész ország területére. A felvételre kiküldöttek, közérdekű munkájuk teljesítésében, a hatóságok által támogatandók. (23996 — 1925 alisp sz) A Magyar Atlétikai Club félszázados Jubileu­mának ünnepe clmfi kőtelező film lejátszására folyó óv végéig adott határidőt a belügyminisz­ter 226232—1925. szám alatt 1926 évi április hó 30 ig meghosszabbította. (22934 —1925 alisp sz) Automobil-fnmozásl iparergedélyek kiadása nál követendő eljárásra vonatkozólag a keres­kedelemügyi miniszterhez kérdés intóztetvén, 89302—1925 sz. alatti leiratában közli, hogy amennyiben folyamodó utasszerzós céljából köz­területekre gépkocsijával kiállani nem szándé­kozik, úgy az első fokú iparhatóság által ki­állított iparigazolványra, egyébként pedig gép­erejű bérkocsi iparra szóló iparengedélyre van szüksége. A kereskedelemügyi miniszter a 78002 —1925 K. M. számú rendelet 9 § a értelmében helyszíni tárgyalást csak oly esetben rendel el, amikor előre megállapított járatokat fenntartó vállalatról van szó. Oy esetekben tehát a kérel met a II fokú iparhatóság által előzetes véle­ményezés nélkül is felterjeszthetők, mivel a helyszíni tárgyaláson a törvényhatóság is meg hivást nyer. Nem rendes járati időhöz kötött, illetőleg előre megállapított járatokat fenn nem tartó autófuvarozási vállalatoknál, aminő az áru- fuvarozási vállalatok legnagyobb része, helyszíni tárgyalás nem tartatván, az ily kérelmek tehát amennyiben ott nyujtattak be, időnyerós céljából a törvényhatósági véleménnyel terjesztendők fel. Tekintettel arra, hogy a törvényhatósági bizott­ság egyes ülései között több hónap is eltelik, az elintézés kívánatos gyorsítása az által volna esetleg elérhető, hogy a törvényhatósági bizott­ság általánosságban megállapítaná, azokat az elveket, amelyeket az autófuvarozási vállalatok lótesitósénól érvényesíteni kivan és alispán urat felhatalmazná, hogy ezen általános elvek szerint elintézhető esetekben, a törvényhatósági oizott- ság külön határozatának bevárása nélkül, annak nevében nyilatkozzék. Egyébként kilátásba he lyezte a miniszter, hogy az autófüvarozási iparra vonatkozó engedélyek iránti kérvények mikénti benyújtása és kezelése tekintetében, rövidesen körrendeletileg fog intézkedni. (24582—1925. alispáni szám ) A községi hiteligények kielégítésének meg­könnyítése céljából a pénzügyminiszter 149107— 1925. számú rendeletével a hitelkérdós beható tárgyalása céljából a községek pénzügyi helyze­téről tájékoztató adatokat kivan beszerezni. Ezért körrendeletében részletes utasítást ad arra vonat­kozólag, hogy a rendelet mellékletét képező 3 drb. kérdő ívet miként kell kitölteni. A ren­deletre, amely a községi elöljáróságoknak ki fog adatni, itt is felhívjuk az illető hatóságok figyelmét. (24583—1925. alisp. sz.) Ragadós állatbetegségek s Lépfene: Bókóssámson, Bókósszentandrás, Köröstarosa Orosháza, Öcsöd, Szentetornya. Vessettség : Békéscsaba, Gyoma, Szarvas, Tótkomlós, Újkígyós. lakong kór : Békés. Ragadós ssáj- és körömfájás: Gyula, Újkí­gyós, Vésztő. Juhhimlö: Bókósszentandrás Endrőd, Öcsöd. Lórühkór: Kondoros, Öcsöd, Szarvas Sertésorbánc: Bókóssámson, Orosháza. Sertéspestis: Békéscsaba, Gyulavári, Öcsöd. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1925.

Next

/
Oldalképek
Tartalom