Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-11-14 / 47. szám
3J5 állásra Dávid B’erencet, Békéssámsonban az írnok- végrehajtói állásra Csipter Pált, az irnoki állásra eddig Annus Istvánt választották meg. Dr. Baláss József békési községi mérnök az ellene in ditott fegyelmi eljárás során állásáról lemondott. Meleg részvéttel emlékezik meg az alispáni jelentés dr. Kovács Gábor orosházi községi orvos és Varságh Béla békéscsabai takarékpénztári igazgató elhunytéról, az utóbbi emlékét a köz igazgatási bizottság jegyzőkönyvében örökítette meg. Elhunyt Sinszky Ferenc ny. várm árva széki ülnök is. Hősi halált halt fiaink emléké nek megörökítése az elmúlt hónap folyamán két községben és pedig Endrödön és Nagyszénáson, folyó hó 8 án pedig Kondoroson történt meg. Nagyszénáson megjelent József kir. herceg is, kinek fogadtatása a lakosság részéről benső tisztelettel és ünnepélyes külsőségekkel történt. Az emlékművek leleplezésén a vármegye alispánja és főtisztviseiői is resztvettek és a tör vényhatóság koszorúját elhelyezték A magyar nemzet nagy vértanújának, gróf Tisza Istvánnak geszti emlékünnepén a törvényhatóság kiküldöttei is resztvettek és a vármegye koszorúját gróf Tisza István sírjára elhelyezték Az oros házi kisbirtokos szövetség Szabó István volt földmivelósügyi miniszter arcképét megfestette és ünnepélyes keretek között leleplezte Az ünnepélyen megjelent Mayer János földmivelósügyi minisztert és a társaságában levő több kópviso löt népes küldöttség élén az alispán a vármogya nevében üdvözölte. Az alispáni jelentés kapcsán először dr. Haviár Gyula bizottsági tag szólalt fel és megemlíti, hogy az állami adók befizetésére a pónz- ügyigazgatóság által adott nagyszámú halasztási engedélyeknek az együttes adókezelós miatt az a következménye, hogy pl Szarvas községnél a községi adók egyáltalán nem folynak be. Emiatt, hogy a.község tisztviselőit fizethesse és egyéb kiadásait teljesíthesse, már eddig kénytelen volt 400 millió korona függőkölcsönt felvenni. A köl csőn után 20% kamatot kell a községnek fizetnie, mig a halasztásban részesült adófizetők adójuk után csak 12% késedelmi kamatot fizetnek. Ilyen körülmények között a különbözeti 8% kamat is nagy terhet ró a községre. Véleménye szerint valami utón módon módját kell ejteni, hogy a községi pótadók, az állami adókra adott halasztástól függetlenül, pontos időben befoly hassanak, szükséghez képest a halasztási engedélyek visszavonása utján is A felszólalásra a pénzügyigazgató ^válaszában bejelentette hogy ő a kérelmekre csak akkor és úgy adott halasztási engedélyt, ha előbb, a minden esetben meghallgatott községi elöljáróság az ezidőszerinti fizetésképtelenséget igazolta és a kérelmet 'véleményezte. Dr. Haviár Gyula újabb felszólalása • folytán tisztáztatott az a körülmény, hogy tévedés történt annyiban, hogy a községi elöljáróság véleményeiben nem az ezidőszerinti fizetés fizetésképtelenséget, hanem azt akarta igazolni, hogy a kérelmező adósok hitelképesek. Ennek következtében a pónzügyigazgató Ígéretet tett arra nézve, hogyha a községi elöljáróságok javaslataikat revízió alá véve, újabb előtejesztóssel fordulnak hozzá, megfelelő esetben azonnal intézkedik a már megadott fizetési halasztások azonnali visszavonása iránt. Azután dr. Török Gábor bizottsági tag szólalt fel és pedig szükségesnek tartja, hogy az elhagyott gyermekek eltartási költségei és az országos betegápoltási költségeknek a községekre történt hárítása ellen felirat intéztessék, mert ez a kormányintézkedés ellentétben van a kormány azon szándékával is, hogy az adózók terhén könnyíteni akar az által, hogy a községi pótadók határát 50 százalékban állapította meg. Felhívja a bizottság figyelmét arra is, hogy a Nemzeti Bank részvényjegyzése után a részvények még ma sem kézbesítettek a részvényt jegyzők rászóró Csak azok kapták meg részvényeiket, akik azokat búzában jegyezték. Mint hogy ezen részvényjegyzéseknél hatósági közegek jártak közbe, a hatóság tekintélyének megóvása végett is szükséges, hogy a vármegye alispánja a Nemzeti Bankhoz vagy a részvények kózbesitósóvel megbízott „Avena“ céghez fel - illetőleg átírjon a rószónyek mielőbbi kikézbesítése végett , Dr. Török Gábor bizottsági ta felszólalásának harmadik része interpelláció a vármegye alispánjához. Nevezetesen úgy van értesülve, hogy a vármegye alispánja az aranykorona értékének 17000 ről 14500 ra történt leszállításából előálló 8Va% különbözetnek a szedését nemcsak a földadó után, — amire vonatkozólag azt a törvényes rendeletek előírják, illetőleg megengedik, — hanem a kereseti és házadó után is elrendelte a vármegyei hozzájárulás, illetőleg a községi pótadó szedésénél. Kérdi, hogy ezen értesülése megfelel e a tényeknek, és ha igen, mi alapon intézkedett igy a vármegye alispánja. A alispán a felszólalásokra a következőkben válaszolt: Amint jelentésében is rámutatott, az országos betegápolási költségeknek és az elhagyott gyermekek tartásával felmerült költségeknek a vármegyém illetőleg a községekre való rátalása mindenképpen sérelmes, s amint azt a napilapokból vett értesülés utján meg lehet állapítani, már több törvényhatóság panasz- szal ólt ez ellen a közigazgatási bírósághoz.