Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-05-07 / 19. szám

136 özv. Mózes Albertné szegedi lakos az 1921. évi XII t.-c.-be ütköző kihágás miatt marasz- taltatott. ítélet végrehajtása előtt ismeretlen helyre távozott. Nyomozandó, feltalálás esetén az orosházi járás főszolgabirája értesítendő. Vieg György orosházi lakos várni, szab rendeletbe ütköző kihágás miatt marasztaltatott. ítélet végrehajtása előtt ismeretlen helyre távo zott. Nyomozandó, feltalálás esetén az orosházi járás főszolgabirája értesítendő. Internált, majd rendőri felügyeleti alatt áiló ZÍBmann Sámuel rákóczi szül tósü 22 éves izr. vallásu, cipészsegód foglalkozású, volt buda pesti lakos, legutóbbi rendőri felügyeleti helyé­ről, Nádudvar községből engedély nélkül isme rétién helyre távozott Nevezett nyomozandó s feltalálás esetén a hajduszoboszlói járás főszolga­bírójához karhatalom fedezet mellett előállítandó. Debrecenben 1912. október 4-án Vékony István és Nagy Mária szülőktől született s állami gondozásba vett kk. Vékony István illetőségének megállapítása szükséges, az ismeretlen helyen tartózkodó anya özv Vékony Istvánné, Nagy Mária a törvényhatóság területén nyomozandó, feltalálás esetén férje illetőségi viszonyaira rész­letesen kihallgatandó, s a készített jegyzőkönyv hozzám beterjesztendő. Annus Pálnó orosházi lakos az 1921 : XXX t. c.-be ütköző kihágás miatt marasztaltatott. ítélet végrehajtása előtt ismeretlen helyre távo­zott. Nyomozandó, feltalálás esetén az orosházi járás főszolgabirája értesítendő. Márton István, aki magyar állampolgár­ságának fenntartását a galatzi román hatósá­goknál bejelentette az ottani rendőrség által ki toloncoltatott és az őt kisérő katona állítása szerint körülbelül 1924 junius 15-e körül a határt át is lépte. Ezen idő óta hozzátartozóinak, — akik jelenlegi tartózkodási helyét sem ismerik — semmiféle óletjelt nem adott. Márton István 1899 ben született és torjai illetőségű; foglalko­zásra nézve cipész. Utolsó személyazonossági igazolványát a bukaresti m. kir. követség 1924 junius 7-én 2147—924 szám alatt állított ki. — Nevezett holtartózkodásának megállapítása vé­gett a nyomozás folyamatba teendő s annak eredménye jelentendő. Dohány János budapesti lakos a 64573 — 1901 B. M. rendeletbe ütköző kihágás miatt marasztaltatott. ítélet végrehajtása előtt ismeret­len helyre távozott. Nyomozandó, feltalálás ese tén az orosházi járás főszolgabirája értesítendő. Vármegyei közérdekű fairek. Elvi határozat az alispánnak a vármegyei tisztviselők és kezelőszemélyzet szolgálati beosztása tárgyában biztosított hatásköréről M. ki^^ffelügyminiszter. Szám; 149532— 1924. III. A válaszirat alapjául szolgáló jelentés száma: 2890—1924. kb. Tárgy: A vármegyei árvaszéki elnök felülvizsgálati kérelme a 2348— 1924. kb. számú vóghatározut ellen. Békésvármegye közigazgatási bizottságának Gyula. Felterjesztésére a következőkről értesítem a Közigazgatási Bizottságot: A vármegye alispánjának az az intézkedé­se, amellyel az árvaszókhez beosztott kezelősze­mélyzetből egy dijnokot a hivatalos munkaidőn kívül, átmenetileg központi szolgálattótelre ren­delt be, az 1886. XXI. t. c 68. § ának A) és B) pontjában biztosított hatáskörébe tartozik és ellene felebbezósnek helye nincs annál kevósbbó, mert az 1876 VI. t -c -nek a felebbvitelre vonat­kozó III ik része részletesen felsorolja azokat az ügyeket, amelyekben a közigazgatási bizottság­hoz van felebbezósnek helye, ezek között pedig az alispánnak az idézett törvény alapján tett intézkedése felvéve nincs. A közigazgatási bi­zottság tehát túllépte hatáskörét, amikor az alis­pán szóban levő intézkedését másodfokon felül­bírálta. A vármegye!1 alispánja és árvaszóki eínöke közöti felmerült hatásköri kérdésnek, mint szol­gálati ügynek az eldöntése itteni hatáskörbe tartozik Ebben a hatáskörben álláspontomat a kő vetkezőkben közlöm : Az 1877. XX.. t. o. 185 §-a, valamint a 125000—1902. B. M. számú V. Ü Sz. 49. § a szerint is az árvaszók rendelkezésére bocsátott személyzet az elnök közvetlen rendelkezése, felügyelete és ellenőrzése alatt áll ugyan, azon­ban az árvaszéki tisztviselők és a kezelősze mólyzet is a törvényhatósági tisztviselők és al­kalmazottak egyeteméhez tartoznak, ennélfogva az árvaszéki elnöknek az idézett törvényszakasz­ban foglalt joga az árvaszéki tisztviselőknek és kezelőszemélyzetnek csak a gyámügyi közigaz gatás körüli működésére terjed ki, ellenben nem érinti az alispánnak az 1886. évi XXI. t-c. 68. §-ának L) pontjában körülírt jogkörét A vármegye alispánja az általános közigaz­gatás szempontjából az árvaszók személyzetével is rendelkezhetik, őket áthelyezheti, másokkal cserélheti fel, sürgős feladatok ellátására egyéb közigazgatási ágazatban is felhasználhatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom