Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-05-07 / 19. szám

— 137 ­Intézkedéseinél természetesen figyelmet kö­teles fordítani az 1877. XX. t.-c. 177. §-ában foglaltakra is, vagyis arra hogy az árvaszéknek a szervezeti szabályrendeletben megállapított megfelelő segédszemélyzet rendelkezésre álljon. Az árvaszék rendelkezésére bocsátott sze­mélyzet felett, arra az időre, amig az árvaszók- nól vannak beosztva, az 1886 évi XXI. t.-c. 68 §-ának 1. pontjában foglalt korlátokon belül az árvaszéki elnök rendelkezik. Az iratokat azzal a felhivással küldöm vissza a Közigazgatási Bizottságnak, hogy azt a vármegye alispánjával és árvaszóki elnökével is közölje. Budapest, 1925 évi március hó 27-én. A miniszter helyett: Olvashalatlan aláírás s. k. helyettes államtitkár. A mezőgazdasági bizottságoknak szakértők­kel való kiegészítése tárgyában földmivelésügyi miniszter 78870—1925. számú rendeletével elha­tározta, hogy a vármegyei mezőgazdasági bizott­ságokat a m. kir. gazdasági szakoktatási intéz­mények képviselőivel megfelelőleg kiegészíti, hogy ily módon a mezőgazdasági bizottságok működése körében a gazdasági ismeretek ter­jesztésének kérdése hatékonyabban bevonassák és az erre irányuló tevékenysége hivatott té­nyező közreműködésével támogattassók. így a Békésvármegyei mezőgazdasági bizott­ságnak hivatali állásánál fogva tagja lett a*békés­csabai m. kir. fölámivesiskola igazgatója. A mezőgazdasági bizottságoknak ezen hi­vatalból való tagjai az 1920. évi XVIII. t. c. 12. •§-a értelmében szavazati jogosultsággal nem bú­nak, hanem csupán tanácskozási joggal vesz­nek részt a bizottságok ülésein. (8559—1925. alisp. sz.) A Szarvasi Méhészkor megalakulása tárgya bán a belügyminiszter 246069—1924 számú ren­deletében kimondotta, hogy a „Szarvasi Méhész kör“, mint külön alapszabályok alapján alakuló egyesület, nem tekinthető az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szarvasi fiókjának s mint fiókegyesület meg sem alakítható, mórt az Or­szágos Magyar Méhészeti Egyesület alapszabá­lyainak 19. § a az alapszabályok általános kel­lékeiről szóló 77000—1922. B. M. számú rende­let I. rósz 17. pont és III. rósz szerinti fiókegye­sületek alakítását nem is teszi lehetővé. Nincs akadálya azonban annak, hogy a szóban levő egyesület, mint ilyen az Országos Magyar Mé­hész Egyesületnek az alapszabályok 6. §-ában megengedett módon tagja lehessen (8556 — 1925, alisp. sz) A marokkői siska hatósági irtásinak módo­zatai tekintetében a földmivelésügyi miniszter. 79269—1925. szám alatt a következőket rendeli: A marokkói sáska, ba fellépne, hatósági utón szervezett munkálatokkal azonnal irtandó Az irtási munkálatok vezetésével Jablonovszki Jó­zsef kisórletügyi főigazgató, az állami rovartani állomás igazgatója bízatott meg, aki az irtási munkálatokat a : helyszínen személyesen vagy megbízottja utján vezeti. Az irtási munkálatok­ban a megbízottak hatóságilag feltétlen támo­gatandók és az irtási utasítások végrehajtása még karhatalom igénybevételével is biztosítandó A munkálatokhoz állandó fuvarok és napszámo­sok rendelendök ki. (A napi fuvardíj 2u0 ezer, napszámbér 50 ezer korona) A sáskairtógépek a hatóságok által azonnal átveendők és az irtás megkezdéséig fedett, száraz helyen gondosan őrzendők. A sáskairtás költségei felerészben az államkincstárt, felerészben pedig azt a törvóny- üutóságot terheli, melynek területén az irtások tolynak. Az irtási költségek fedezésére a töldmive- lósügyi miniszter az illető vármegyének meg­felelő előleget fog kiutalni. A kiutalt előleg ter­hére — annak mikénti felhasználására vonat­kozó rendelkezések szigorú szem előtt tartásá val — csak a marokkói sáska hatósági irtásának költséget fedezhetők, míg az olasz sáska irtása a birtokos, illetőleg a község kötelessége és költségei ezeket terhelik. (87UU—1925. alisp. sz.) Az országi böriönügyi muzeum az érdekkö­rébe tartozó tárgyakat, okiratokat és emlékeket, ameunyiben eredetben nem lehetséges, másola­tokban óhajtja összegyűjteni. A belügyminiszter 922-8—1925 sz. a. engedélyt adott arra, hogy a muzeum kiküldöttje a vármegyei és városi levél­tárakban a muzeum körében vágó adatokat gyüjthessen. Ez az adatgyűjtés azonban csupán jegyzetek, másolatok, rajzok és fényképfelvéte­lek felvételére szorítkozhat, iratokat és tárgya­kat elvinni nem szabad (8697—1925 alisp. sz.) a kézlzalogfcölcsóu üzletek biztosítékának megfelelő emelését vette tervbe a kereskedelem­ügyi miniszter. Ennek előkészítése végett a tör vónyhatóságokat 65420—1925 sz a. utasította a miniszter, hogy a hatóságuk területén levő kézi- zálog üzletek biztosítéki összegeiről és azok megállapításának idejéről terjesszen fel a fel­emelésre vonatkozólag vólemónyes kimutatást. (8704-1925 alisp. sz.) , Kondoros község vasúti csatlakozása Orosháza Irányában. Kondoros község elöljáróságának ilyen tárgyú panaszos felterjesztésére a kereske­delemügyi miniszter 52628—1925 sz. a. értesí­tette a közigazgatási bizottságot, hogy a folyó

Next

/
Oldalképek
Tartalom