Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-04-30 / 18. szám

131

élelmezést az önköltségi ár 50 százalékának meg térítése ollenében igénybe vehesse. A gondnok pedig csak abban az esetben jogosult ezen kedvezmény igénybevételére, ha a kórházi ólel mezősi tiszti teendők ellátásával is meg van bízva; ogyébként csak az önköltségi ár teljes egészében való megtérítése ellenében veheti igénybe ezeket. (8034—1925. alispáni szám )

Ipari előadók ügyeimébe! Tótkomlóst kereskedők több ízben panaszt emeltek az ellen, hogy egyes orosházi kereskedők a tótkomlóst piacokat látogatják és ezt a jogot a ma^uk számára fióküzlet nyitására szóló igjtzmvány kiváltásával biztosítják, de a fióküzlpr3sak szinleges, mert abban megfelelő n&fltíyisógü árut nem tartanak és benne állandóan nem árusítanak.

A vármegye alispánja a visszaéléseknek kiküszöbölésére konkrét határozatában kimon dotta. hogy a fióküzletek szabályszerűen utcára nyíló ajtóval látandók o), a helyiség csak fióküzlet céljára szolgálhat és üzletvezető vezetése mellett állandóan nyitva és rendeltetésének meg felelően áruval felszerelve a vásárlóközönség rendelkezésére álljon Ilyenek berendezése és fenntartása mellett a vidéki árusok a heti piacokon is árusíthatnak, egyébként nem“.

Az érdekelt kereskedők felebbezése folytán az alispáni véghatározat a kereskedelemügyi miniszter felülbírálva, azt helybenhagy!, a következő kiegészítéssel: „Valamely község heti

vásárai látogatásának jogát csak valósággal fennálló s üzemben levő rendes fő vagy fióküzlet biztosítja. Annak a helyiségnek a heti- vásárjaia tehát, ahol az iparos lakik, fióküzlete van. ez csak akkor jelenhet meg, ha fiókját tényleg megnyitotta s azt helyboa üzletvezetője által tényleg folytatja. Azt a kereskedőt, kinek valamely községben fióküzletre szóló ipar igazolványa és bejelentett üzletvezetője ugyan van. de aki fióküzletét az illető községben tényleg meg nem nyitotta, hanem “csak sziule- ges üzletnek tekinti, a helyben lakó kereskedőkkel szemben a község hetivásárainak látogatása meg nem illeti.

Fentieket az I fokú iparhatóságok tudó mására hozza a vármegye alispánja azzal, hogy ezt maguknak jegyezzék fel és a jövőben az egyöntetű eljárás biztosítása végett hozandó határozataikban ennek megíelelőleg járjanak el. (8121—1925. alisp szám.)

A békéscsabai közkórház nap! ápolási díj átalányát a népjóléti miniszter 300U)—1925. sz. redeletóvel 44000 koronában állapította meg. (8219 — 1925. alisp. sz.)

A niczőberényl Kettős körös híd befejezett átépítését dr. Daimel Sándor alispán az állam építészeti hivatal főnökével, Bálint Imre műszaki tanőcsossal f. hó 23 án megszemlélte. A szóban forgó hid pályaszerkezete eddigi deszka palló- zata helyett zórósvasakra cseréltetett át, és ez kaviccsal lett befedve. (A kavicspálya Iehonger- lóse még hátra van.) Az igy szaporodott súlytöbbletre számítva, a hid vasszerkezete is meglett erősítve, és a partokon fekvő hid támpontok

ciklops-kő kirakással újra építtettek. A hídon levő gyalogjáró pedig deszka pallók helyett betonjárdával cseréltettek ki. A hid átépítése több, mint 1 milliárd koronába kerül, de most már a legnagyobb sulyterhelést is kibírja úgy, hogy szántógópek, cséplőgépek stb. is átmehetnek rajta.

„Gaiber“ clmü nemzetközi embervédelml kiállítást szándékozik rendezni a dr. Lukács György v. b. t t. nemzetgyűlési képviselő elnöklete alatt álló rendező bizottság, Budapesten 1926 julius— szeptember hónapokban. A népjóléti miniszter 15905 — 1925. számú rendeletében meghagyta, hogy az alsóbbfoku közegészségügyi hatóságok az említett bizottság megkereséseit késlekedés nélkül intézzék el s működésében támogassák. (8333—1925. alisp sz)

Az állal betegségekről küldendő jelentések és értesítések tárgyában megjelent 36200—1925. III. 3. számú földmivelósügyi miniszteri rendeletre a hatósági állatorvosok figyelmét itt is felhívjuk. (8334—1925. alisp. sz)

lladirokkuntak, özvegyek, árvákra vonatkozólag nem központi (miniszteri) hanem a törvényhatóságok szerinti lótszámnyilvántartás mellett határozott a népjóléti miniszter. Miért is az öszeirási és ellátás, — illetőleg sególymegállapí- tási iveknek a népjóléti miniszterhez való további felterjesztése beszüntettetett. Idevonatkozó 25375—1925. N. M. M. számú rendelet szerint kihirdetendő az is, hogy az 1924. évi 5100. M. E. számú rendelet IV fejezetének 5. pontja értelmében a vitézségi énnek után járó pótdijak, valamint az érdemkereszt után járó pótlékok kifizetése 1924. július 1-óta további intézkedésig szünetel tehát amig más intézkedés közhírré nem tétetik, az ily ügyben benyújtott kérelmek minden további értesítés nélkül irattárba fognak helyeztetni. (8332—1925. alisp. sz.)

A debreceni V sz kataszteri helyszíni felügyelőség értesítése szerint a pénzügyminiszter rendelate alapján Bókósvármegyóben ez évben Gerendás és Gyulavári községekben fognak a föladó sorozati munkálatok junius hó 1 ón megkezdetni ós folytatólag végrehajtatni (8449—1925. alisp. sz.)

Békéscsaba ráros az Idegenek megadóztatásáról alkotott szabályrendnletében u n. szállodai adót kívánt ié(e>iteal. A belügyminiszter a szóban forgó szabályrendeletet nem hagyta jóvá, a következőkben kitejtett elvi okokból.

A szállodái adó, habár a bérbeadónak kifejezetten meg is van engedve annak a bérlőre áthárítása, végeredményében mégis a szállodai vállalkozást terheli. Az áthárításnak lehetőségi mit sem változtat a szállodatulajdonos fizetési kötelezettségén, amely minden körülmények között előáll a várossal szemben még az esetben is, ha a száliodaadót a szállodai vendégtől bármily