Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-04-30 / 18. szám
— 132 okból beszedte. A szállodai vállalkozás jövedelmezőségére kétségtelenül befolyással van a szál lodai szoba bérének megállapítása. A szállótu lajdonos ugyanis a szoba és a külön szolgálta tások árának megállapításánál kénytelen számolni a szállodaadó tétellel is, amelynek figyelembevételével úgy kell megszabni a szobabéreket, hogy az árak a hasonló vállalkozások áraival szemben versenyképesek legyenek. A szállodai vállalkozás nyers bevételét tehát kétség telenül hátrányosan befolyásolja a szállodaadó nagsága s ennek folytán a szállodai nyers bevétel után fizetendő forgalmiadó bevétel csökkentését is eredményezheti. Minthogy pedig az állam pénzügyi helyzete nem teszi megengedhetővé a forgalmiadóból származó bevételnek bármily mértékben csökkentését, a városok ama törekvésével szemben, hogy a szállodai vállal kozás üzleti eredményét önkormányzati adóztatás tárgyává kívánják tenni, kénytelen vagyok az 1886. évi XXI. t.-c. 15. § ában, illetően az 1886. évi XXII. t-c. 132. § ában foglaltakra alapított elvi álláspontomhoz ragaszkodni. Ettől az álláspontomtól különben még azért sem térhetek el mert a városok az általános forgalmiadé jövedelmében részesednek s ennek révén a szállodai kereset után már jelentékeny bevételhez jutnak. (8405—1925. alisp. számnál 349— 1925. IV. B M rend.) A Hármasfeörős halászati társulat kérelmére — mint azt lapunk f évi 93. oldalán közöltük — a földmivelésügyi miniszter a halászati tilalom felfüggesztését engedélyezte Minthogy azonban a halászati társulat bérlői bejelentették, hogy a vonatkozó miniszteri rendeletben kikötött meghatározott mennyiségű balikra elhelyezési feltételnek eleget tenni nem tudnak, a miniszter 21571 — 1925 számú rendeletével a halászati tilalom felfüggesztését engedélyező előbbi rendeletét teljes egészében hatályon kívül helyezte és kimondotta hogy a halászati tilalom az említett halásztársu lat területén is feltétlen fennáll és ezen tilalom botartását a hatóságok fokozott mértékben ellen őrizzék. (8428—1925. alisp. sz.) A vármegyei kéményseprési szabályrendelet módosítását kimondó 224—1924. bgy. sz. törvényhatósági határozatot a kereskedelemügyi miniszter nem hagyta jóvá. Vonatkozó 61671—1925. számú rendeletéből a kötelező, elvi jelentőségű állásfoglalásait ismertetjük : A szabályrendeletnek az a rendelkezése, mely szerint a kéményseprő díjhátralékok, mint magánjogi követelések a rendes bíróság utján érvényesíthetők, — ellentétben áll az 1922. évi XII. t.-c. 64, § a 2. bekezdésében foglalt ama rendelkezésével, amely a kéményseprő dijaknak a községi adók módjára való behajtását írja elő, és a fizetendő dijak tekintetében felmerülő vita eldöntésére az iparhatóság illetékességét álla - pitja meg. ___________________________________ A szabályrendeletnek azon rendelkezése, amely tanyai kéményeket a kötelező seper tét és alól mentesíti, főleg tűzrendészet! szempontból nem helytálló. De meg nem volna igazságos, hogy e kémények tisztítása a háztulajdonosokra bizas sék, midőn azok tisztításáért a kerüieti kómény- seprőmester tétetik felelőssé. Közli a miniszter azt is, hogy kéményseprési mnnkakerületnek az egész ország területére egy- öutetiien való rendezése a közeljövőben nem várható, miért is kívánatos, hogy a törvényhatóság saját területén a kóményseprőkerületek arányos megosztása kérdésében az 1922. évi XII. t.-o 64. §-a 4. bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett, a szabályrendelet megfelelő módosítása utján intézkednék (8400—1925. alisp. sz.) Biharrármegye felirata a belügyminiszterhez a vármegyei és községi háztartások alapját képező községi hozzájárulások, illetőleg a községi pótadók kulcsának felemelése tárgyában. Biharvármegye törvényhatósága hasonló állásfoglalása végett hozzánk is megküldött feliratában kéri, hogy 1. A vármegyei kiadásokra megállapított 10% os kulcs emeltessék fel legalább 25% ra 2 A községi pótadókra vonatkozó 50%-os maximális kulcs emeltessék fel legalább 75% ra, úgy azonban, hogy abba a vármegyei kiadásokra felvehető 25% ne számitassók be, illetőleg annak tekintetbe vételével a maximális kivetési százalék 100% bán állapitassók meg. 3. A vármegyei és községi kiadásoknak az óv elején lehető fodezhetésóre a szükséghez képest az állam nyújtson készpénzkészleteiből függő kölcsönt. 4. Támogassa a vármegye és községek beruházási kölcsön programmját, nyújtson ilyen célra hosszú lejáratú hitelt, avagy segítse elő külföldi kölcsönök megszerzésének lehetőségét állami garancia nyújtásával. Szükséges ezen kérdések gyors megoldása, mert másként a vármegyék és a községek reájuk rótt feladatoknak megfelelni nem tudnak és a társadalmi, kulturális, népjóléti szükségletek kielégítést nem nyernek. (8438—1925. alisp. sz.) Az a'is pán hivatal vizsgálatai Dr. Daimel Sándor alispáu folyó hó 25 ón a gyomai járás főszolgabírói hivatalában tartott rendes időszaki hivatal vizsgálatot. Ragadós állatbetegségek t Lépfene: Békés, Doboz, Endrőd, Gyomar Gyula, Nagyszénás, Szentetornya, Orosháza. Veszettség: Békés, Békéscsaba, Gerendás, Kondoros, Köröstarcsa, Nagyszénás, Szarvas, Szentetornya. Takonykór: Bókésszentandrás, Szarvas Lóriihkór: Doboz, Gádoros. _____Sertéspestis : Békéscsaba.__________________ Ny omatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1925.
