Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (27. évfolyam, 1-53. szám)
1924-11-20 / 48. szám
- 318 — a Az egyszeresen I ^ V Foglalbozds Lakhely .XiLfSeg S korona fe 211 Frisch Ferenc kereskedo Bekescsaba 11913780 212 Barati Vince vendeglos Bekescsaba 11900000 213 dr. Pallmann Peter ref. lelkesz Gyula 11879045 214 Zahoran Gyorgy foldbirtokos Bekescsaba 11852150 215 grof Almasy Alajos » Gyula 11656320 216 Braun A. Daniel » Mezobereny 11543700 217 dr. Jung Geza orvos Gyula 11528000 218 Pusztay Lajos inalomtulajdonos Szeghalora 11465000 219 dr. Berenyi Armin ugyved Gyula 11470000 220 Cs. Kiss Jozset foldbirtokos Gyula 11458045 221 ifj. Borgulya Pal » Szarvas 11352240 222 dr. Mark Ferenc lelkesz Bekes 11331960 223 Karacsony Andras » Bekes 11293500 224 dr. Gaily Karoly foldbirtokos Bekescsaba 11242980 225 Zalay Antal » Csorvas 11170700 226 Lepeny Matyas » Bekescsaba 11132280 ie. Tovdbbi int6zked6st igeaylo rendeletek. Polgdrmesterek. Kossegi Eloljarok. 19492—1924. ikt. sz. — Kukoricamolg irtasa. — A kukoricamoly nagyobb aranyu fellepteire s arra a sulyos karosodasra tekintettel, mely a kellb vedekezes elmulasztasa eseten a jovS evi tengeri termest erheti, minel szelesebb korben valo kozhirretetel celjabol alabb kozlbm egesz terjedelmebeu a tiszautuli mezbgazdasagi kamara altal az irtds mddozataira vonatkozo utmutatot azzal, bogy arra az erdekeltek figyelmet Cime- tek hivjak fel. Gyula, 1924. novembar ho 11. Dr Daimel Sandor, alispan. A Tiszautuli MezSgazdasagi Kamara Novenyve- delmi Feliigyelosege. VtmutatAs a kukoricamolg elleni vedekeses targgabanKukoricamoly (Pyrausta nubilalis Schiff) A kukoricdnak (tengerinek) legveszedelmesebb ellensdge, amely evrol-evre nagy szamban fordul el8 minden kukoricatermesztS videken. A tea gerisz&raban, csovenek nyelebeu furkalo her- nyojat minden gazda ismeri, anelkiil azonban, hogy irUsara gondolna Pedig a kartevo miatt orszagos tengeritermesiiuk nemely eszteudSbeu csak a ketharmadat. olykor csak a felet adja annak a mennyisegnek, amelyet a kartevS pusz- titasa nelkiil adnia kellene. Minden tengeriszd- ron csak egy-egy csovel teremjen kevesebb a kartevS miatt egyediil ez a hianyzo, elpusztult sok egy egy csS is mar oriasi termes es penz- veszteseget jelent az egesz orszagra nezve. Pedig az elpusztult csSvek szama szaronkint sok- szor nem egy, hanem tobb A tengerimoly pilieje mdjus vegetfil nydr kozepeig repked s peteit csomokban a tengerire rakja le. A petekbol julius elejen apro hernyok kelnek ki, melyek a tengeri nSveny belsejebo furjak magukat, abbol taplalkoznak s kartete- liikkel sokszor felere is csokkenthetik a termest. A hernyok szine sziirke vagy halvanyan ^ ibolya, a hasi oldalon vilagosabb Osszel a hernyok legnagyobb resze a szar als6 reszebe huzodik es itt telel at, tavasszal azutan par heti taplalkozas utan babba alakul, majd majusban mint pille kel ki. A vedekezesnek arra kell iranyulnia, hogy a tengeriszar, csutka bs gyokertusko a pille ta- vaszi kirajzasaig felhasznaltassek, illetSleg meg- semmisittessek. A tengeri kbrot melyen kOzvetlenul a gy5-
