Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (27. évfolyam, 1-53. szám)
1924-11-20 / 48. szám
— 319 kernel kell levagni (gyokervdgo kapdval) ugy, hogy szarresz vissza ne maradjon. A korot tavaszig okvelleniil fel kell etetni a hulladekot os aljazasra haszu< kdrot pedig dllatokkal jol megtapostatva ugy kell tragya telepre hordani, hogy azt a tragyale tokeletesen dtjarja. Amennyiben a koro etetdse majuson tul is sziiksoges volna, ugy a szdrtepogeppel vagy szecskavagoval felapritaudo es elvermelendo Az elvermelt tengeriszarban a szecskazas utan eset- leg meg megmaradt hernydk is elpusztulnak az erjedesi folyamat alatt Az ilyen modon fel nem hasznalt tengeri k6ro es lemorzsolas utan visszamaradt csutka mdjusig fellotleniil eltiizelendd. Majuson tul a meghagyott szarakbdl es csutkabol mar kikelne a moly pille es az uj vetesii tengerit is meg fertbzne. A kartovS irtasat az 1894. 6vi XII t.-c 58. szakasza, illetdleg az ennek vegrehajtasa tar' gyaban kiadott 31000—917. F M. szamu rende- let allapitjak meg s modot adnak arra, bogy az irtasi kdtelezettseget elmulaszto gazdakkal szemben a hatosag eljarhasson. Valamennyi kossegi eldljarosagnak. 26098—1924. a. sz. — A cseh szlovak koz- tarsasaggal Piagaban 1924. evi marcius ho 8 an kotott egyezmeny V. clkkenek 2. bekezdese Artelmeben (i. Budapesti KOzlony november ho 1 en megjelent szamaban kozzetett 7231—1924. M. E. sz. rendelet) a gyamhatosag alatt nllok- nak a masik allam teriileten lev5 es a trianoni hatar altal meg nem osztott gyampenztarakkal szemben fenallo oly penzkoveteleseire, ameiyek az 1919 evi februar 26 ika elbtt rogi osztrak es magyar koronaban keletkoztek, az 1923. evi julius ho 13 napjan a kovetelesok es tartozasok kolcsonos osszeirasa targyaban megkotott egyez- meny rendelkezeseit kell alkalmazni Minthogy a magyar allam erdekeinek meg- 6vasa szempontjabol kivanatos, hogy a gyam- iigyi egyezmeny vegrehajtasa soran a magyar gy&mpenztarakkal szemben tamasztott kSvetele- sek elleneben viszont koveteleseket tudjunk ki- mutatni. ezert felhivjuk a kozsegi eloljarosago kat, hogy a legszorgosabb kutatas es kOzhirre- tetel utan gybzbdjenek meg arrol, hogy vannak e a kozsegekben olyan magyar honos kiskoruak 6s gondnokoltak, avagy idokOzben onjoguakka vdltak, akiknek az ily meg nem osztott teruletii cseh-szlovdk gydmpdnztarakkal szemben kovete 16siik van Abban az esetbee, ha vannak ilyen magyar allampolgarok, akkor a szemdlyiikre es k6sz- pdnzkovetelesiikre vonatkozo adatokat (kiskoru, vagy gondnokolt neve, sziiletesi eve, honapja es napja, sziileinek, vagy gydmjanak, gondnokanak neve, lakdhelye, ke3zpenzkovetelesenek bsszege, tovabbd mely gyampenztarral szemben all fenn a keszpenzkbvetelese stb) pontosan feltiintetQ kimutatast 2 peldanyban soronkiviil keszitse el, irja ala, a kozseg pecsetjevel ldssa el s az utan mindket poldanyt ide, jelentese kiseretdben, haladektalanul, de legkesGbb 25 nap alatt terjessze be es pedig minden siirgetes bevarasa nelkiil Megjegyezziik, hogy a szoban lev8 kimuta- tasbol annak a lenyeges koriilmenynek is ki kell tiinnie, hogy az illeto kiskoruaknak es gondnokoltaknak a cseh szlovak gyampenztarakkal szemben fenndllo kOveteleseik mely idSbdl szarmaznak, vagyis ezeknek a kiskoruaknak es gondnokoltaknak koszpenzei mikor vetettek a cseh szlovak gyampenztarakban osszesitett ke- zeles ala. A gyamponztari egyezmeny idezett cikke ertelmeben ugyanis a gyamhatosag alatt allok- nak a masik dllam teriileten lev6 gyampenztarakkal szemben fennallo koveteleseik koziil csak azok fognak osszeiratni, ameiyek az 1919. evi februar ho 26 ika eldtt regi osztrak es magyar kororaban keletkeztek Nemleges jelentes is megteendS. Vegiil megemlitjiik, hogy amint az a fentiekbol is kiliinik, nem kell a kimutatdsba felvenni oly magyar honosoknak keszpenz ko- veteleseit, ameiyek a miikbdesi hataskoriikben megosztott gyampenztarakkal (pi. Nograd, Eszter- gom) szemben allanak fenn, mert ezek a gyam- iigyi egyezmeny III. cikke ala esnek. Gyula, 1924. november 15 en. Sdrossg arvaszeki elnok. ill. Altalanos jeilegii, de tovdbbi int6zked6st nem igeuyld rendeletek. Jdrasi F&szolgabirak. Polgarmesterek. ad 17652—924. ikt. sz. — Zaloghazak fel- iiggelete. — Am. kir kereskedelemiigyi minisz- ter ur alabbi rendeletet tudomasul vetel vegett azzal kozlom, hogy Cimetek, mint I. foku ipar- hatosagok az 1881. evi XIV. t.-c. 10 § aban elS- irt havonkenti vizsgalatot, — tekintettel arra, hogy a videki zalogintezeteknek a m. kir. zalog-
