Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-22 / 51. szám
- 325 sérelme, hogy a budapesti gyorsvonathoz Békés földvárra, illetve onnan Békésre nincs csatlakozás. Elhatározta a bizottság, hogy az indítványt magáévá teszi s a megfelelő megoldások mielőbbi keresztülvitele iránt illetékes és hathatós közbenjárás végett a vármegye főispánját felkéri. A vármegyei tisztviselői illetőleg alkalmazotti létszámcsökkentése végrehajtásának tudomásulvétele és egyéb kevésbbé figyelmet keltő ügyek el. intézése után rátért a bizottság az üresedésben levő vármegyei aljegyzői és árvaszéki ülnöki állások betöltésére, mely a bizottsági tagok nagyszámban való megjenósének, természetszerűleg főoka volt. Az árvaszóki ülnöki állásra hárman pályáztak. A kijelölő bizottság mind a hármat jelölte és pedig Tóth Zsigmond h. árvaszéki ülnököt, ár. Fekete László tb. vármegyei aljegyzőt és ár. Oláh Imre tb. vármegyei aljegyző, h. árvaszéki jegyzőt. Időközben dr. Fekete László a pályázattól visszalépett s igy a szavazás a megmaradt 2 jelölt közt megtartatván annak eredményeképpen Tóth Zsigmond 59, dr. Oláh Imre pedig 40 szavazatot kapott s igy az árvaszéki ülnöki állásra Tóth Zsigmond h. árvaszéki ülnök választatott meg 19 szótöbbséggel. A bizottsági tagok egyrósze nem szavazott. A vármegyei aljegyzői állásra egyedül dr. Uhnn László vármegyei tb. aljegyző pályázott, aki egyhangúlag meg is választatott. A vármegyei közigazgatási bizottságbői kilépő 5 tag úgymint: Beliczey Géza, dr. Berthóty Károly, dr. Haviár Gynla, Morvay Mihály és dr. Ladics László újból megválasztattak. Ezután a bizottság a 7 adófélszólamlási bizottságba választotta be a tagokat. Újjá alakíttatott még a vármegyei központi választmány, az igazoló választmány, a jegyzői nyugdíj választmány, a közegészségügyi és az építkezési bizottságok. A vármegyei 1924. évi háztartási költség- vetés 132 millió korona dologi szükségletének fedezésire 324 százalékos pótadó kivetésére lenne szükség. A pótadó kivetése iránt csak akkor történhetik intézkedés, ha költségvetés jóváhagyása kapcsán a dologi szükségleteket a belügyminiszter végérvényesen megállapítja Ezzel kapcsolatban dr. Berthóty István felszólalásában indítványozta, hogy az állami adótörvények fokozatos megváltoztatása során előállott s úgy a vármegye mint a községek háztartását komolyan veszélyeztető hiányok és bizonytalanságok eliminálása érdekében tegyen lépéseket a törvényhatóság. A vármegye alispánja megemlítve, hogy e tekintetben már a törvényhatóság felirt ugyan, minthogy azonban feliratának eddig eredménye nincs, az indítványt a maga részéről is elfogadásra ajánlja, mivel a kérdés olyan nagyfontosságu, hogy annak állandó napirenden tartása teljesen indokolt. A közúti pótköltségvetés tárgyalásánál ismét ■Űr. Berthóty István szólalt fel. Szerinte igen súlyos a javaslatnak az az intézkedése, hogy a törvényhatóság a községi közmunkának 80% át veszi el a községtől és városoktól, holott a vicinális utak törvényhatósági kezelésbe való átvételével közúti terhei ilyen arányban nem emelkedtek. Mert például Békéscsabán az ottani utaknak csak 5% át vette át s ezzel szemben 80% ot vesz el a közmunkából. Gyakorlatból mondhatja, hogy igy a községek és városok útjaikat gondozni képtelenek lesznek, mert pól dául Békéscsabán a közúti személyi kiadások maguk 40 millió koronára rúgnak s ha a bevétel igy elvonatik, akkor a személyi kiadásokat sem tudják fedezni. Indítványozza, hogy a javaslat oly változtatással fogadtassék el, — amint az az oredoti költségvetésnél a törvényhatóság határozata, illetve kívánsága volt — hogy a közmunkák 509/0 a hagyassák meg a községeknek és városoknak és csak a másik 50\-a legyen a vármegyei közúti pénztárba beszállítandó. A vármegye alispánja az elhangzott indítványra megjegyzi, hogy bár az a községek és városok jogosult érdekében helytálló, mégis, ha azt a törvény- hatóság elfogadja, akkor az egész közúti költségvetés felborul. Ha a programúiba vett közúti munkálatokat végre akarjuk hajtani, akkor az igy felmerülő sok száz millió szükséglet fedezésére a költségvetési javaslatot fenn kell tartani. Mégis a városok nagyobb közúti szükségleteire figyelemmel, annyi engedményt kivihetőnek tartana, hogy a két rendezett tanácsú város részére a közmunkának 5O*/0-a engedtessék át, de ennek megfelelöleg az igy előállott költségvetési hiány a közúti pótadó megfelelő százalékkal való emelésével fedeztessék. Dr. Török Gábor bizottsági tag ehtz semmi körülmények között hozzá nem járulhat, mert bár szervezeténél fogva a két r. t. város talán előkelőbb helyet foglal el, mint a vármegye többi községe, azonban az e téren felmerülő költségek és igények a községeknél ép oly indokoltak, mint a városoknál. Az alispán ismételt felszólalásában jelezte, hogy tudta, miszerint indítványa nem fog tetszéssel találkozni, de ismételten hangsúlyozza, hogy ha a törvényhatóság a dr. Berthóty indítványát emeli határozattá, akkor a differenciákat a községi pótadó felemelésével okvetleniit pótolni kell.
