Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-22 / 51. szám
324 nagymértékben el van terjedve és tudomásomra jutott, hogy több helyen a lópfene nagymérvű elterjedésének az az oka, hogy a lép- fenében elhullott állatokat lebőrözik, a bőröket felhasználják, illetve értékesítik és a hullákat szótdarabolják, minek következtében a lópfene ragályanyaga széthurcoltatik. Az 1888. évi VII. t.-c. 61. § ában ütköző ezen eljárás komolyan veszélyezteti az ember* és az állategészségügyet, egyes helyeken állandósítja a lépfenét és a tulerős fertőzések kockázatossá teszik a védőojtások utján való védekezést. Az említett eljárásból folyó további veszélyek elhárítása érdekében felhívom, figyelmeztesse hatósága területén működő helyhatósági állatorvosokat, hogy a lópfene esetére előirt rendelkezések pontos betartását szigorúan ellenőrizzék, címeteket pedig felhívom, hogy e téren tayasztalt kihágásokat példásan torolják meg. Gyula, 1923. december hó 13-án. Dr. Daimel Sándor alispán. Föszolgabirák. Polgármesterek. Községi elöljárók. 26252—923. ikt. szám. — Ipar hatósági engedélyek közszükségleti cikkekre. — A m kir kereskedelemügyi miniszter alábbi elvi jelentőségű rendeletét, az előadók utasítása, tudomás és miheztartás végett közlöm. Gyula, 1923, évi december 18-án. Dr. Daimel Sándor, alispán M. kir. kereskedelemügyi miniszter. 100349—XIX-923. szám. Bókésvármegye alispánjának. Folyó évi november hó 28-án ad. 24038. ikt. szám alatt kelt felterjesztésére a csatolmány visszaszármaztatása mellett tudomás és miheztartás végett értesítem Alispán urat, hogy a m- kir. kormánynak a háború esetére adott kivételes felhatalmazás alapján 3678—917. M. B. szám alatt kiadott rendelete, valamint az annak végrehajtása iránt hivatali elődöm által 80881—IV— 1917. K. M. szám alatt kiadott rendelet ez idő- szerint még hatályban vau, minthogy ezeket sem az 1922. évi XII. t.-c., sem valamely külön rendelkezés hatályon kívül nem helyezte. A 3678—1917. M. E. számú rendelet 13. § ában felsorolt cikkek forgalombahozatalával való foglalkozások tehát továbbra is csak hatósági engedély alapján gyakorolhatók és az ilyen cikkekkel való iparűzési szándékok bejelentéseit egyelőre még tovább is a hivatkozott rendeletek határozmányai értelmében k»11 kozelni és elbírálni. Budapest, 1923. évi december 6-án. A miniszter helyett: h. államtitkár. V. Pályázatok, hivatalos hirdetések és köröz vények 3280/923. sz. Békéssámson község elöljáróságától. Hirdetmény. Békéssámson község IV számú (Kisszöllős) vadászterületén a vadászati jog 1924. évi január hó 5 napján délelőtt 9 órakor a község tanácstermében az 1924. évi február hó 1-én kezdődő 6 évre nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Bánatpénz 10 000 K. Közelebbi feltételek a főjegyzői irodában tudhatok meg. Békéssámson 1923 december hó 12 én. Az elöljáróság. Vármegyei közérdekű hírek. A törvényhatósági bizottság téli rendes közgyűléséről. A közgyűlés folyó hó 15-én tartatott meg. A bizottsági tagok nagy számának jelenlétében délelőtt 9 órakor a vármegye főispánja nyitotta meg az ülést. A vármegye főjegyzője által előterjesztett alispáni rendes időszaki jelentést a közgyűlés vita nélkül elfogadta. Majd Almády Géza törvényhatósági bizottsági tag kellő időben beadott indítványát ismertette a vonatközlekedésnél fennálló mizériák megszüntetése tárgyában. Az indítvány felpanaszolja azt — a szakértők véleménye szerint is — semmivel sem indokolható állapotot, hogy a budapesti személyvonat Gyomán teljes háromnegyed óráig vesztegel, továbbá hogy a békéscsabai állomáson a bentálló vonatokra a közönséget csak a vonat indulása előtt pár perccel engedik felszállani, minek következtében a vonatot megrohanó közönség botrányos jelenetek közt, egymás testi épségét is veszélyeztetve helyezkedik el a kocsikban s mindezeknek oka a vasúti vezetőség indokolatlan és kíméletlen intézkedései. Az indítványhoz az állandó választmány javaslata alapján hozzáfüzetett a békési lakosoknak azon
