Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (16. évfolyam, 1-48. szám)

1913-10-09 / 37. szám

_ 9n9 _ értelmében az 1895. évi XLVI. t.-c. 3. §ának A ponja alapján, b) Azok pedig, akik ilyen kifogás alá eső készítményeket tudatosan avagy megkívánt gondosság megszegésével forgalomba hoznak, az idézett t.-c 3. §-ának c pontja alapján büntetendők. Akik pedig az ezen rendeletnek a tejpor csomagolására és jelzésére vonatkozó II 2 ponjában előirt ren­dészeti szabályait megszegik az idézett t-c. 4. §-ába ütköző és ugyanezen § alapján bün­tetendő kihágást követnek el. Ezen rendeletem folyó évi november hó 1-én lép életbe. Felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletemet a legszélesebb körben tegye köz­hírré s annak végrehajtásáról a 10400—98- s 26980—99 F. M. számú körrendeletek értel­mében kellőkép gondoskodjék — Budapest, 1913. augusztus 28 — A miniszter helyett: báró Kazy s. k. államtitkár. III. t Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Főszolgabírók, Gyulaváros Polgármestere, Rendőrfőkapitány, Községi elöljáróságok és Községi orvosok. 15832—1913. ikt. szám. — A belügyminiszter urnák 153357—1913. VH/d számú, va­lamint a kereskedelemügyi miniszter urnák 68375 1913. III. számú a hazai vasutak igaz­gatóságaihoz a kolerával fertőzött vidékekről érkező utasok ellenőrzése tárgyában kiadott rendeletéit tudomásul vétel végett olyan felhívással adom ki, hogy azokban foglalt rendel­kezéseket pontosan végrehajtsák. — Gyula, 1913. október 1. — Ambrus Sándor, alispán. 153358— 1913. számú B. M. körrendelet. (Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének.) A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter urnák a koleráról fertőzött vidékekről érkező utasok ellenőrzése tárgyában az önálló igazgatással biró közforgalmú hazai vasutak igazgatósá­gaihoz intézett rendeletének másolatát tudomás végett azzal a felhívással küldöm meg Címnek, hogy ezt a vezetése alatt álló törvényhatóság valamennyi hatóságaival közölje és megfelelő eljárásra utasítsa. A kereskedelemügái miniszter ur rendeletében foglalt intézke­déseknek megfelelően az ázsiai kolera ellen való védekezésről 1911. évi 110.000 szám alatt kiadott szabályzat II. számú mellékleteként a vasúti határállomásokon teljesítendő orvosi vizsgálat ügvében intézkedő „Utasítás" 4. szakaszát a következő rendelkezésekkel egészí­tem ki : Az orvosi vizsgálat alapján kiállított egészségi bizonyítványt a hatósági orvos a kolerafertőzött külföldről érkezett utasnak csak akkor adja át, ha az a vasúti jegyét már megváltotta és azt bemutatja. A hatósági orvos továbbá a vasúti jegyen megjelölt és az utas által is bemondandó utazási vógcólpontot az egészségi bizonyítványra rávezeti és a vasúti jegyet arra elválaszthatatlanul ráragasztja. Az ilykóp igazolványokkal ellátott utaso­kat azután az orvosok átadják a vonatkísérő kalauzoknak, akik gondoskodni tartoznak, hogy ezen utasok lehetőleg együttesen kocsi ősz ályonkint elkülönítve helyeztessenek el a vonatban, hogy őket annál hathatósabban megfigyelhessék. A kalauz köteles arra is figyelni, hogy az oly utasok ki az 1 pontban megjelölt módon egyesitett egészségi bizonyítvány és menetjegy alapján utaznak az egészségi bizonyítványon megjelölt utazási vógcélpont alatt ne szálljanak ki, ha pedig az utas a vonatot előbb kívánná elhagyni, köteles ezen körül­ményre a jegyek elszedését végző állomási alkalmazottat, figyelmeztetni. Ugyanily eljárás követendő lehetőleg akkor is, ha az utas az egészségi bizonyítványon megjelölt rendeltetési állomáson nem fejezi be utazását, hanem útját a mondott állomáson túl is folytatja. A me­netjegyek elszedési megbízott állomási közegeknek kötelessége, hogy olyan utasokat, akik egészségi bizonyítvánnyal összeragasztott vasúti jeggyel utaznak és az utazását akár egész­ségi bizonyítványon megjelölt végpont elérése után akár előbb akár pedig azon túl fejezik be, a pályaudvart elhagyni ne engedjék, hanem az igy visszatartott utasokat legkésőbb a többi utas eltávozása után további ellenőrzés végett az állomásfőnökhöz vagy az e célra kijelölt más vasúti alkalmazotthoz vezessék. Az állomásfőnök, illetve az e célra kijelölt más alkalmazott a 3. pont értelmében hozza utalt minden egyes utasra nézve megállapítani köteles, hogy az egészségi bizonyítványra rávezetett utazási vógcélpont megegyezik-e a tényleges kiszállási állomással. Ha a bemondott és az egészségi bizonyítványra vezetett utazási vógcélpont a tényleges kiszállási állomással azonos, úgy további intézkedés szük­sége fenn nem forog, nrvel az illetékes egészségügyi hatóságot a megfigyelés eszközlése végett már a belépő állomás értesítette és az utas elbocsátandó. Ha ellenben az utas másutt szállott ki mint amely állomás utazási vógcélpont gyanánt az egészségi bizonyítványban feltüntetve van, úgy köteles az illető állomásfőnök, illetve az e célra kijelölt más alkalma­zott azon hely elsőfokú egészségügyi hatóságát, ahol az utas tényleg kiszállott és legcél­szerűbb módon esetleg táviratilag és pedig hitelezett állami távirattal értesíteni, hogy az illető utas kolerával fertőzött helyről érkezik és hogy a belépő állomáson történt vizsgálat alkalmával a valóságban meg nem felelő utazási vógcólpontot mondott be — Budapest, 1913 évi szeptember hó 24-ón. — A miniszter helyett: Perényi s. k. államtitkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom