Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1910. január-december (13. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-14 / 7. szám
- 35 57 Pusztaföldvár község határozata a községi rendőrök fizetésfelemelése tárgyában. 58 Doboz község képviselőtestületének a mezőőri állások és javadalmazásuk tárgyában hozott ba* tározata. 59 Pusztaföldvár község határozata 16000 koronás kölcsön felvétele tárgyában. 60 Mike István és neje, vésztői lakosok részére kiadott törlési engedély megerősítési ügye. 61 Békés község képviselőtestületének határozata, a vashalmi szőlőtelep bérbeadása tárgyában s az ellen Nagy János és társai felebbezése. 62 Kondoros község fizetési szabályrendelete. 63 Gyulavári község képviselőtestületének határozata, a korcsmáknak vasárnapokon leendő zárva tartása tárgyában s ez ellen Goldstein E. gvula- várii lakos felebbezése. 61 l’ocsay Mihály öcsödi lakos felebbezése, Öcsöd község képviselőtestületének 67/1909. kgy. számú határozata ellen. 65 Pusztaföldvár község határozata, a községi élőfogatozás bérbeadása tárgyában. 66 Vésztő községnek, a házi szükségletre vásárolt boroknak kedvezményes borital adóval leendő megadóztatása tárgyában Harascsák István kérelmére hozott határozata. 67 Kulizsák Ferenc vármegyei irattárnok szabadsága. 68 Közmunka költségvetések. 69 Községi pótadó és közmunka törlések. 70 Köröstarcsa és községek közpénztári tul- kiadásai. 71 Endrőd község 1908-ik évi árvapénztári számadása. 72 Gyoma községben behajthatlan ebadó törlése. 73 A póttárgysorozatban felveendő ügyek. r 39—1910. Békés vármegye alispánjától. Tekintetes törvényhatósági bizottság ! A vármegye közügyéiről és az 1909. évi deczember havi közgyűlése óta a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-cz. 68, §-ának s) pontja értelmében tisztelettel a következőkben terjeszteni elő, kiterjeszkedvén a múlt 1909. év folyamán tapasztalt viszonyok általános vázolására is. I. Közegészségügy. A közegészségügy általában kedvezőtlen és az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva rosszabb is, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt valamennyi megbetegedés száma 916-al volt több. Mig ugyanis az 1908. évi november bő 15-től egész 1909. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg lett 483 egyén és meghalt 80, addig az 1909. év november hó 15-től egész 1910. év február bő 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban megbetegedett 1401 és meghalt 215, vagyis 15%. A jelentést magában foglaló időszak alatt megbetegedett: a) dipb te fiában 346 egyén, meghalt 73 (21%) b) vörheuyben 303 » 2 53 (11%) c) kanyaróban 389 2 » 21 (5%) d) hasihagymáz 292 » » 68 (33%) e) szarná rköhögésbeu 42 » » — — 0 bárányhimlőben 28 2 2 — — g) gyermekágyilázban 1 » » — — összesen 1401 i egyén, meghalt 215 •(15%). A feltüntetett adatok igazolják, hogy a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt uralkodó, mely azonban elég szelíd lefolyást mutatott, amennyiben a halálozási százalék csak 5% volt. » Tetemesen emelkedett a diphteriások, a vörheny betegek és a hasihagymázosok száma. A diphteria főként: Békésszentandrás, Kondoros, Vésztő, Békés községekben, a vörheny I
