Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1910. január-december (13. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-14 / 7. szám
- m Békés, Vésztő, Körösladány, Mezőberénv községekben, a hasihagymáz Békés, Békéscsaba, Orosháza, Kondoros, Gyula községekben mutatkozott tömegesebben. A heveny ragadós bajok egyéb kór- alakjai csak jelentéktelen számokban szerepeltek. A heveny fertőző betegségek tovaterjodésének megakadályozására a hatóságok a lehető intézkedéseket mindenütt megtették. Magam is több irányú intézkedést bocsátottam ki a heveny ragadós bajok tovaterjedése ellen való védekezés és a köztisztaság biztosítása tárgyában. Gyógy savóval beoltattalc a jelentést magában foglaló időszak alatt 172 diphteriás egyént, akik közül meggyógyult 156, meghalt 16, vagyis 9%. Védőoltást 12 esetben végeztek sikerrel. Ezzel a jelentésemmel kapcsolatosan az 1909. évi elkészült egészségügyi statisztika nyomán, főbb vonásokban az elmúlt év közegészségi viszonyairól is megemlékezem. Az 1909. év közegészségi viszonyait az 1908. évihez viszonyítva, azt láthatjuk, hogy az kedvezőtlenebb, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt elhalálozások százaléka 6%-al volt nagyobb, bár ezekben a betegségekben a megbetegedések száma 807-el kevesebb. Mig ugyanis az 1908. évben heveny ragadós bajban megbetegedett 4275 egyén és meghalt 411, vagyis 9%, addig az 1909. évben beteg volt heveny fertőző bajban 3468, egyén és meghalt 535 egyén, vagyis 15°/,,. A heveny raaálvos baiok közül előfordult 1909. évben : a) diphteria 748 megbetegedéssel, 163 halál ozássá 1 OUo/o) b) a vörheny 913 » 195 (21%) c) a kanyaró 560 » 45 ' ( 8%) d) a. hasihagymáz 880 > 119 (13%) e) a szamárköhögés 151 » 14 ( 9%) f) a gyermekágyi láz 4 g) a vérhas 7 h) a járvány fültőm. gyulád. 147 9 <59%) — — i) a bárány Iliin lő 58 » — » — összeg : 3648 megbetegedéssel, 535 halálozással, (15%). A heveny ragadós bajok közül, amint ezekből az adatokból kiderül, uralkodó a vörheny volt, amely maga valamennyi megbetegedésnek majdnem 1 negyedét tette. Az előző 1908. évhez viszonyítva 454-el emelkedett a diphteriások száma, 342-vel több volt a hasihagymáz, 643-al a vörheny betegek száma, mig a kanyarósoké 2352-vel volt kevesebb. Az 1909. év folyamán diphteriában megbetegedett 748 egyen, a kik közül gyógysavóval beoltottak 379-et, vagyis a megbetegedettek 50 százalékát. A beoltottak közül meggyógyult 315, meghalt 64, vagyis 19 százalék. Védőoltást 19 esetben végeztek sikerrel. A védhimlőoltást az egész vármegye területén jó eredménnyel foganatosították. Oltásban részesült 20319 egyén. Az oltóanyagok jó minősége, hatékonysága ellen panaszok nem merültek fel A vármegyei közkórházra vonatkozólag a következőket jelenthetem : Az intézet betegforgalma évről-évre jelentékenyen fokozódik. Az elmúlt 1909. év statisztikai adatai tanúságot is tesznek arról, hogy az emelkedés úgy a felvételek, mint az ápolási napok tekintetében jóval nagyobb volt, mint 1908-ban. Ugyanis felvettek az 1909. évben 121 elmebajost és 5074 más beteget, összesen tehát 5195 egyént s az előző évről visszamaradt 682 beteggel együtt összesen 5877 szenvedőt ápoltak, 257826 ápolási napon. A felvételek száma 452- vel, az ápolási napok száma 9821 -el volt több, mint 1908-ban. A kórházi osztályon ápoltak közül gyógyultan távozott 28.1, vagyis 52‘54°/0, javultan 1612—30%, gyógyulatlanul 421—7'84%, és meghalt 239 — 4*45%. Az elmebajosok közül gyógyult 26 5'72%, javult 3U — 6'07°/0, gyógyulatlanul hazat vitetett 19—3 85°/0, meghalt 40 — 8 09%. Visszamaradt a folyó évre kórházi beteg: 293—5 46%, elmebajos 376 — 7G'30u/0, ösz- szesen 669 beteg. A halálozási statisztikánál ezévben is javulás mutatkozik, amennyiben a halálozási arányszám 1'68%-al kedvezőbb az előző évinél. Három hónapon túl a kórházi osztályokon mindössze 56 beteget ápoltak. Az összes ápolási napok közül ingyenes volt 1511, fizetéses 256315. Ebből 440 volt I. oszt., 13346 volt II. osztályú, 242517 volt III. osztályú és 12 volt fél díjas (1 éven aluli gyermekek) s ezen fizető napok után összesen 480099 kor. 40 fillér ápolási dij illeti meg a kórházi pénztárt.
