Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-28 / 40. szám

262 ­A befizetett nyugdijintézeti járulékok azonban a viszonosságban levő vár­megyékhez át nem utal tatnak, sőt az esetben sem fizettetnek vissza, ha vala­mi •mely nyugdijintézeti tag viszonosságban nem. álló vármegye területére yálasztatik meg községi kör, vagy segódjegyzővé. mm .'■btíi*í55! !•««.'fit aőj.ek iküü!: IV. Özvegyek és árvák ellátása. Az az özvegy, kinek férje már 5 évet szolgált s a nyugdíjintézetnek ugyan­ennyi idő óta tagja volt, az özvegyi segélypénzt élethossziglan újra férjhez- meneteléig éhezi. 16. .§. A községi jegyző és segéd jegyző özvegye, ha gyermek nélkül ma­rad, férje legutóbb élvezett nyugdíjba beszámítható javadalmazásának (17. §.) 1600 koronáig ennek 50 százalékát, az 1600 koronát meghaladó része után annak 20 százalékát kapja özvegyi ellátás fejében, ha pedig a községi jegyző özvegye gyer­mekkel vagy gyermekekkel marad, a fenti ellátáson kívül minden gyer­mek után évi 200 korona nevelési járulékot, mig a segédjegyző özvegye minden gyermek után évi 160 korona nevelési járulékot kap, azon növelési járulékok összege azonban az özvegyi ellátás összegét meg nem haladhatja s a fiú gyermekek 20 éves korukig, a leánygyermekek 18 éves korukig, ha esetleg előbb férjhez mennek, férjhezmenetelökig részesülnek nevelési járulékban. 17. §. Özvogyi segélyre nem lehet joga annak az özvegynek, ki az el­hunyt férjjel annak nyugdíjba helyezése után lépett házasságra, vagy aki törvé­nyesen elvált attól a házastárstól, ki után ellátást igényelhetne, valamint annak az özvegynek sem, ki férjét hütleuül elhagyta s azzal elhalása idején nem volt házastársi együttélésben, továbbá annak az özvegynek sem, kinek férje a házasság- kötés alkalmával még nem tényleges jegyzői vagy segédjegyzői szolgálatban állott ugyan, de már 60-ik életévét túlhaladta. 18. §. A már megnyert özvegyi segély a vármegye törvényhatósági bizott­sága által megelőző tisztivizsgálat folytán ideiglenesen, sőt véglegesen is elvon­ható az illetőtől, ha súlyos erkölcsi kihágást követ el vagy erkölcstelen, botrá­nyos életet él, ha pedig a segélyezett bűntényért bírói Ítélettel Bujtatott, az eset­ben feltétlenül elvonandó a segély. 19. §. Szülötten, vagyis oly árvák, kiknek szülei elhaltak, kegydijban ré­szesülnek, tekintet nélkül arra a körülményre, hogy az elhunyt atya nyugdíjban vagy az elhalt anya segélyben részesült-e, mely esetben a segélyezett árvák ré­szére gondnok rendelendő s egyidejűleg a kegydij mennyisége is meghatározandó a nyugdij-választmány javaslatának kikérése mellett a vármegye törvényhatósági bizottsága által. 20. §. A községi jegyzők árvái abban az esetben is 200 korona, a segéd- jegyzők árvái 160 korona évi segélyben részesülnek a 16. §-ban meghatározott korig, ha az anyának özvegyi ellátásra jogosultsága nem lenne, az összes segély azonban jegyzőknél 800 koronánál, s segédjegyzőknél 500 koronánál nem ter­jedhet túl. V. A nyugdijsegélyalap jövedelme. 21. §. A jegyzői nyugdíjalap tőkéjét a községek, jegyzők és segédjegyzők hozzájárulása képezi, melynek állaga 290000 koronát tesz ki, amely alaptőke összege érintetlenül fenntartandó s fel nem haszuálható. A) Az alaptőke gyarapítására szolgálnak : a) az alaptőkének évenként fel nem használt kamatai, b) a 22., 23., és 24. §-okban meghatározott bevételekből az évi nyuj- dijazásokra és egyéb kiadásokra fel nem használt összegek, c) a községi jegyzőkre és segédjegyzőkre fegyelmi utón kirótt pénzbírságok, d) a nyugdíjalap gyarapítására tett önkéntes adományok. B) A nyugdíjazásra felhasználható bevételi források a következők : a) a fenti alaptőke évi kamatai, hj a következő 22., 23., 24. §-ok értelmében, a vármegyebeli községek ős községi jegyzők és segédjegyzők által fizetendő hozzájárulások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom