Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-28 / 40. szám
262 A befizetett nyugdijintézeti járulékok azonban a viszonosságban levő vármegyékhez át nem utal tatnak, sőt az esetben sem fizettetnek vissza, ha valami •mely nyugdijintézeti tag viszonosságban nem. álló vármegye területére yálasztatik meg községi kör, vagy segódjegyzővé. mm .'■btíi*í55! !•««.'fit aőj.ek iküü!: IV. Özvegyek és árvák ellátása. Az az özvegy, kinek férje már 5 évet szolgált s a nyugdíjintézetnek ugyanennyi idő óta tagja volt, az özvegyi segélypénzt élethossziglan újra férjhez- meneteléig éhezi. 16. .§. A községi jegyző és segéd jegyző özvegye, ha gyermek nélkül marad, férje legutóbb élvezett nyugdíjba beszámítható javadalmazásának (17. §.) 1600 koronáig ennek 50 százalékát, az 1600 koronát meghaladó része után annak 20 százalékát kapja özvegyi ellátás fejében, ha pedig a községi jegyző özvegye gyermekkel vagy gyermekekkel marad, a fenti ellátáson kívül minden gyermek után évi 200 korona nevelési járulékot, mig a segédjegyző özvegye minden gyermek után évi 160 korona nevelési járulékot kap, azon növelési járulékok összege azonban az özvegyi ellátás összegét meg nem haladhatja s a fiú gyermekek 20 éves korukig, a leánygyermekek 18 éves korukig, ha esetleg előbb férjhez mennek, férjhezmenetelökig részesülnek nevelési járulékban. 17. §. Özvogyi segélyre nem lehet joga annak az özvegynek, ki az elhunyt férjjel annak nyugdíjba helyezése után lépett házasságra, vagy aki törvényesen elvált attól a házastárstól, ki után ellátást igényelhetne, valamint annak az özvegynek sem, ki férjét hütleuül elhagyta s azzal elhalása idején nem volt házastársi együttélésben, továbbá annak az özvegynek sem, kinek férje a házasság- kötés alkalmával még nem tényleges jegyzői vagy segédjegyzői szolgálatban állott ugyan, de már 60-ik életévét túlhaladta. 18. §. A már megnyert özvegyi segély a vármegye törvényhatósági bizottsága által megelőző tisztivizsgálat folytán ideiglenesen, sőt véglegesen is elvonható az illetőtől, ha súlyos erkölcsi kihágást követ el vagy erkölcstelen, botrányos életet él, ha pedig a segélyezett bűntényért bírói Ítélettel Bujtatott, az esetben feltétlenül elvonandó a segély. 19. §. Szülötten, vagyis oly árvák, kiknek szülei elhaltak, kegydijban részesülnek, tekintet nélkül arra a körülményre, hogy az elhunyt atya nyugdíjban vagy az elhalt anya segélyben részesült-e, mely esetben a segélyezett árvák részére gondnok rendelendő s egyidejűleg a kegydij mennyisége is meghatározandó a nyugdij-választmány javaslatának kikérése mellett a vármegye törvényhatósági bizottsága által. 20. §. A községi jegyzők árvái abban az esetben is 200 korona, a segéd- jegyzők árvái 160 korona évi segélyben részesülnek a 16. §-ban meghatározott korig, ha az anyának özvegyi ellátásra jogosultsága nem lenne, az összes segély azonban jegyzőknél 800 koronánál, s segédjegyzőknél 500 koronánál nem terjedhet túl. V. A nyugdijsegélyalap jövedelme. 21. §. A jegyzői nyugdíjalap tőkéjét a községek, jegyzők és segédjegyzők hozzájárulása képezi, melynek állaga 290000 koronát tesz ki, amely alaptőke összege érintetlenül fenntartandó s fel nem haszuálható. A) Az alaptőke gyarapítására szolgálnak : a) az alaptőkének évenként fel nem használt kamatai, b) a 22., 23., és 24. §-okban meghatározott bevételekből az évi nyuj- dijazásokra és egyéb kiadásokra fel nem használt összegek, c) a községi jegyzőkre és segédjegyzőkre fegyelmi utón kirótt pénzbírságok, d) a nyugdíjalap gyarapítására tett önkéntes adományok. B) A nyugdíjazásra felhasználható bevételi források a következők : a) a fenti alaptőke évi kamatai, hj a következő 22., 23., 24. §-ok értelmében, a vármegyebeli községek ős községi jegyzők és segédjegyzők által fizetendő hozzájárulások.
