Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-28 / 40. szám

— 263 Amennyiben a nyugdíjazásra felhasználható bevételi források nem elegendők, tisztán a nyugdíjigények kielégítésére az alap fenti állagon felül, az 1908. évi zárszámadás szerint' mutatkozó 24746 korona 95 fillér tiszta vagyonérték átmenetileg felhasználható, fel nem használás esetén azonban a megmaradó összeg, annak idején szintén az alaptőkéhez csatolandó.

22. §. A községek a következő szakaszban megállapított hármas kulcs szerint felosztandó és összesen évi 17500 koronát tevő hozzájárulással támogatják a jegyzői nyugdíjalapot, mit évenként féléves s utólagos rószletekbou, vagyis jtmius hó 30-án és december hó 31-én kötelesek befizetni, az ezen határidőn túli befizetések után 5 százalékos késedelmi kamatot tartoznak fizet ni.

23. § A fentebbi §-ban megbatározott s a községek által fizetendő hozzájárulási összegnek V3-ad része a községek előző évi állami adója után, '/3-ad része a községi jegyzők és segédjegyzők létszáma, t/3-ad része pedig a községbeli jegyzők és segédjogyzők beszámítható javadalma alapján lesz évenként a községekre kivetendő és beszedendő.

24. §. Köteles a vánnegyebeli minden községi jegyző és segédjegyző a nyugdíjalaphoz évenként a következőkkel járulni:

a) minden jegyző és segódjegyző a nyugdíjintézetbe történő felvételkor, a mi a közsógjegyzői s sogédjogyzői állásra jogerősen történt megválasztáskor, illetve segédjegyzőkuél a 1. §-ban kikötött feltételek mellett következik be, a beszámítható javadalmazás 5. §-ában megállapított s egyszersmindenkorra fizetett belépési díjjal,

b) a teljes nyugdij alapjául szolgáló javadalmazás 4 %-ával,

c) a beszámítható javadalmazás omelkedóse esetében, az előző és az uj fizetés közötti különbözet 3O°/0-ával.

Az a) b) s c) pontok alapján fizetendő hozzájárulási összegek az illetőktől a 860. bgy. 19459—1908. sz. községjegyzői fizetési alapról szóló vármegyei szabályrendelet 5. §-ának 5. pontja alapján, 12 havi egyenlő részletekben vonandók le az illetékes kir. adóhivatal által. A nyugdijintézoti választmány azonban a belépési és előlépési díjnak 24 havi részletben való levonására is adhat engedélyt indokolt kérelem folytán.

25. §. A 40 éven túl szolgáló jegyző és segédjegyző a nyugdíjalapba semmiféle járulékot fizetni nem tartozik.

26. §• A nyugdíjalapba bármily címen befolyó összegek a 121000—1902. B M. sz. rendelettel közölt utasítás 14. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően s az alap állaga állandóan részben takarókpónztárilag, részben jelzálogi biztosítéka móllett, magánosoknak való kölcsönadás utján, 6% kamattal jövedelmoztetikA jelzálogi kölcsönök a gyámügyi törvényben megállapított biztosítékok mellett szavazhatok meg a nyugdijintézoti választmány javaslatára, a vármegyei tiszti főügyész ós a pónzügyigazgatóság melló rendelt számvevőség meghallgatása mellett, a vármegye törvényhatósági bizottsága által, a kölcsönkórvények mindenkor a legközelebbi közgyűlésen elintózendők.

27. §• A nyugdijintózeti jegyző ós segódjegyző a nyugdíjalapból 5 o/0 kamatfizetési kötelezettség ós megfelelő teljés biztosítók nyújtása mellett, kölcsön vehet fel.

Az e tekintetben való kölcsönkórvények felett a vármegyei tiszti főügyész ós a pónzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség meghallgatásával, a nyugdijintózeti választmány javaslatára, a vármegye törvényhatósági bizottsága határoz.

28. §. Meddig járuljanak a községek a nyugdíjalap növeléséhez, azt a körülményekhez képest, a vármegye törvényhatósági bizottsága határozandja meg, mindenesetre addig, mig a nyugdíjalap oly összegre nem szaporodik, melynek évi kamataiból a nyugdíjaztatás, illetve ellátás biztosan ós zavartalanul eszközölhető lesz.

A jegyzők ós sogódjegyzők azonban az évi járulékokat, — kivételével a 40 évig szolgálatban volt • jegyzőknek ós segédjegyzőknek a nyugdíjaztatás beálltáig folytonosan fizetik.

VI Íí g y k e z e 1 é s.

29. § A közsógjegyzői- és segódjegyzői nyugdij- ós segélyezési alap Bókós- v ár megye törvényhatósági bizottságának rendelkezése alatt áll, moly ezen jogát, — amennyiben bármiféle, a nyugdíjalap állagát érintő kérdésekben, ezok között az