Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (11. évfolyam, 1-48. szám)
1908-08-27 / 33. szám
deletót tudomásulvétel és miheztartás czéljából közlöm. Gyulán, 1908. évi augusztus hó' 21-ón. Alispán helyett: dr. D a i m e 1 Sándor várni, főjogyző. 52798/1908. VI—A. számú K. M. körrendelet. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. Felmerült az a kérdés, hogy a cséplőgép, gőzeko és általában bármely gazdasági gép mellett alkalmazott személyzet, továbbá a gazdaságokban alkalmazott szegődmónyes iparosok az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál, vagy pedig az Országos gazdasági munkás ás cselédsegélypénztárnál biztositandók. Az e kérdésben felmerült kételyek eloszlatása czéljából, földmivelésügyi m. kir. minister úrral egyetértőleg, a következőkről értesítem a másodfokú iparhatóságot: 1. Azok az egyének, illotőleg cséplőgóptulajdonosok, akik cséplőgépet leginkább (ha nem is kizárólag) abból a czélból tartanak, hogy azzal főkópon mások terményét pénzért vagy természetben adandó részért kicsópeljók, tehát, akik ehhez képest a csóplóssel iparszorüen foglalkoznak és iparigazolvány-kötolezettek, alkalmazottaikat az 1907. évi XIX. t.-cz. értelmében az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál tartoznak biztosítani, önként értetődvén, hogy ha az ily góptulajdonosnak s illetve vállalkozónak a csópléshez szükséges személyzetet a csópoltotő gazda gazdasági cselédeiből, illetőleg szerződéses munkásaiból bocsájtja rendelkezésre, úgy e személyzet nem az országos munkás- betegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál, hanem ugyancsak a gép tulajdonosa által az 1907. évi XIX t.-cz. 3. §-a értelmében az Országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztárnál biztosítandó. A fentiek nemcsak a cséplő, hanem más mezőgazdasági gépeknél alkalmazott munkásoknak az 1907. évi XIX. t. ez. értelmében való biztosítása tekintetében is irányadóul veendők. 2. A gazdaságokban alkalmazott szegődmónyes iparosok, ha kizárólag saját gazdájuk gazdasága részére dolgoznak, nem tartoznak az 1907. évi XIX. t. ez. hatálya alá. Ha azonban egy iparnemből valamely nagyobb gazdaság azon munka végzésére, melyre kisebb gazdaságban szegődmónyes iparosok vannak felvéve, illotőleg szerződtetve, műhelyt tart és abban legalább 10 ugyanazon iparágat űző munkást alkalmaz és ezek létszámában inast, illetve fiatal munkást tart, avagy legalább 20 ugyanazon iparágat űző munkást alkalmaz : akkor ezek az alkalmazottak az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál biztositandók úgy baleset, mint betegség esotóre, amennyiben az 1907. évi XIX. t.-cz. rendelkezései alapján biztosítási kötelezettség alá esnek. Felhívom a másodfokú iparhatóságot, hogy e rendeletemet a hatósága alatt álló elsőfokú iparhatóságokkal haladéktalanul közölje. Budapest, 1908. évi augusztus 11.-ón. Kossuth s. k.- 230 Járási főszolgabirák. Gyula város tanácsa. Katonai irodákra kiadott iparigazoiványok visszavonása. 13233—1908. ikt. szám. — Az alábbi ministeri rendeletet tudomás és miheztartás végett közlöm. Gyulán, 1908. évi augusztus hó 15.-én. Alispán helyett: dr. D a i m e 1 Sándor várra, főjegyző. 39541—1908. VI—A. számú K. M. körrendelet. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. A m. kir. honvédelmi minister ur az úgynevezett katonai irodák üzelmeinek meg- gátlása czéljából megfelelő intézkedések tétele végett fordult hozzám. E megkeresés szerint az iparigazolvány alapján működő és részben iparigazolvány nélkül fennálló katonai irodák hadköteles egyének sorozási ügyeit, különösen az illetőségi helyén kívüli sorozást, póttartalékba való helyezést, fegyvergyakorlat alól való felmentést stb. ígérik kieszközölni. A legtöbb helyen szokás szerinti eljárásuk az, hogy újsághirdetés, reklamczédulák és egyénenkénti felszólítás folytán hozzájuk csőditett feleknek kérvényeket Írnak és ezen kérvények kedvező elintézését, vagy legalább is azért való utánjárást megígérik, a kérvényeket a katonai iroda aláírásával is a hatósághoz beadják. Az ügyek kedvező elintézésének kieszközlóse iránt tett Ígéretük fejében a felektől előre kórt nagyobb összeget megtartják, ha pedig ily előleg nem adatott, a kérvény beadásáért és állítólagos eljárásukért mégis felszámítanak bizonyos összeget. Ezek szerint tehát ezek az irodák a közönség érdekeit, sőt a hatóságok tekintélyét is sértik. Minthogy pedig az üzletszerű beadvány-szerkesztés és a felek érdekében hatóságok előtt való Üzletszerű képviselet nem is ipari tevékenység, hanem az ügyvédi képviselet tényálladókát foglalja magában s igy az csak ügyvéd által folytatható, mert bár a szóban levő ügyekben való eljárás tekintetében nincsen ugyan kötelező ügyvédi képviselet előírva, ebből azonban nem következik, hogy ily ügyekben nem ügyvéd üzletszerűen foglalkoz
