Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (11. évfolyam, 1-48. szám)

1908-08-27 / 33. szám

- 231 — hatnék felek képviseletével, mert az 1874. XXXIV. t.-cz. 39. §-a értelmében az, a ki a nélkül, hogy ügyvéd lenne, a feleknek bíróságok vagy hatóságok előtti képviseletét Üzlet­szerűen folytatja, mint zugirász büntetés alá kerül és foglalkozásától eltiltható, az a körül­mény pedig, hogy az állandó jogtanácsos, vagyis ügyvéd igénybevétele a szóban levő vállalatokat mentesiti-e a zugiráskodás vádja alól, a büntetőbíróság által az előforduló esetek­ben döntendő el : felhívom a másodíokú iparhatóságot, miszerint a hatósága alá tartozó elsőfokú iparhatóságokat (iparhatóságot) utasítsa, hogy a katonai irodákra vagy hasonló tevékenységet kifejtő más elnevezés alatt működő vállalatokra kiadott iparigazolványo­kat haladéktalanul vonják (vonja) vissza, a jövőben ilyen iparigazolványokat ne szol­gáltassanak (ne szolgáltasson) ki. Budapest, 1908. évi julius hó 19. A minister helyett: Hadik s. k. államtitkár. Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljárók. M. kir. és helyhatósági állatorvosok. Ebzárlat idején szabadon járó kutyák kiirtása 13477—1908. ikt. szám. — A földmivelésügyi m. kir. minister urnák alábbi rende­letét másolatban tudomás és szigorú miheztartás végett kiadom. Gyulán, 1908. évi augusztus hó 17-én. Ambrus Sándor alispán. 52903/111.—I. számú M. K. körrendelet. Valamennyi városi és vármegyei törvényhatóságnak (Budapest és Fiume kivételével). Egy konkrét eset alkalmából 1903. évi május hó 28-án 99505. szám alatt kiadott itteni rendeletben kimondatott az, hogy az 1888. évi VII. t.-cz. 68. §-ának helyes értelme­zése szerint a hatóságilag elrendelt ebzárlat idején szabadon járó kutyák kiirtása, amennyi­ben az idézett törvény 65. §-ának esete fenn nem forog, csak akkor tekinthető indokolt­nak, ha a tulajdonos által saját költségére kívánt elkülönítés és megfigyelés keresztül nem vihető, vagy oly eredmónvnyel járt, hogy az idézett törvény 65. §-a értelmében a kérdéses kutya feltétlenül kiirtandó, mely esetben önként órthetőleg jogorvoslatnak csak birtokon kívül van helye. Minthogy a veszettség emberre, álatra egyaránt rendkívüli veszólylyel jár és minthogy annak lappangási időszaka igen tág, az e tárgyban meghallgatott országos állategészségügyi tanács véleményéhez képest felhívom Címet, utasítsa az illetékes állat­egészségügyi hatóságokat, hogy a fenntidózett 99505—1903. számú itteni rendeletben fog­lalt kedvezményt, csak igen méltánylást érdemlő kivételes esetben a fennforgó körülmények és viszonyok kellő és lelkiismeretes mérlegelése után és csak akkor alkalmazzák, ha veszettség vagy fertőzésének gyanúja egyáltalában fenn nem forog és ha a tulajdonos által saját költségére kívánt elkülönítés és megfigyelés keresztül vihető, illetve annak foganato­sítása akadályba nem ütközik. Ily esetekben a megfigyelési időt egyöntetű eljárás czóljából •90 napban állapítom meg. Önként órttetik, hogy a fenti kedvezményes eljárás [gazdátlan kóbor ebekre nem alkalmazható. Ugyancsak az 1888. évi VII. t.-cz. 67. §-ában, illetve ennek végrehajtása iránt 40000—1888 szám alatt kiadott rendelet 187. §-ában elrendelt megfigyelési idő egységes alkalmazása czéljából azon ebekro nézve, melyek embert martak, a megfigyelési időt 21 napban állapítom meg. Felhívom Címet, hogy ezen rendeletemről az illetékes állategészségügyi hatóságokat szigorú alkalmazkodás czóljából megfelelően utasítsa. Budapest, 1908. évi augusztus 5-ón. A minister helyett: O u 1 i k János s. k. államtitkár. IV. Tájékoztató. Kinevezés. Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi julius hó 20-án kelt legfelsőbb elhatározásával Nasch Pálnak az északamerikai Egyesült-Államok budapesti főkonzulának a müködhetósi jogot legkegyelmesebben megadni móltóztatott. Folyó évi junius hó 12-én 51829. szám alatt kelt rendeletem kapcsán felhívom a törvényhatóságot, hogy a nevezett főkonzult fentebb jelzett minőségében a kellő támogatásban részesítse és esetleges megkereséseinek készséggel feleljen meg. Kinevezés, Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi julius hó 29-ón kelt legfelsőbb elhatározásával Petit Le Brun, Fiumébe kinevezett és az ottani franczia konzu­látus vezetésével megbízott franczia főkonzulnak a müködhetósi jogot legkegyelmesebben megadni móltóztatott. Felhívom tehát Czimet, hogy a nevezett főkonzult fentebb jelzett minőségében a kellő támogatásban részesítse és esetleges megkeresésének készséggel feleljen meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom