Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)

1906-08-23 / 32. szám

- 207 Ellenben helyt ad a törvényhatóság Füzesgyarmat község kérelmének s a füzesgyarmat— bucsai viczinális utat, azon okból, mert ezen útvonal jásznagykunszolnokmegyei folytatása már teljesen kiépített törvényhatósági ut, s igy ezen füzesgyarmat—bucsai útvonal a leendő III. trausver- salis ut és a karczagi kiépített ut közötti összekötő jellegénél fogva kiválóbb jelentőségű útvonallá vált: a törvényhatósági utak hálózatába 1907. évi január hó 1-évol felveszi (hossza 24.620 km.)

Ugyancsak felveszi a törvényhatóság a törvényhatósági utak hálózatába a jelen határozatában megállapított építési programié következményeként:

A kétegyháza—eleki viczinális útnak a vármegye határától a gyula—kétegyházi törvény- hatósági útig terjedő szakaszát 1907. január hó 1-től kezdve. (2.600 km.)

Az öcsöd—mesterszállási viczinális útnak Békésvármegyében fekvő részét szintén 1907. év január hó 1-től kezdve. (7.350 km.)

A füzesgyarmat—nagy bajomi viczinális útnak a vármegyében fekvő részét szintén 1907. év január hó 1-től kezdve. (5.500 km)

A köröstarcsai Kossuth-tér* és Kalvin-utczának a leendő III. transversalis állami müuttól Z. Nagy Lajos házáig, illetve a postahivatalig terjedő részét (0.300 km.) 1907. év január hó 1-től kezdve.

A békés - szarvasi viczinális útnak a községtől a körgátig terjedő 2 km. hosszú szakaszát

1907. január 1-től kezdve.

Mig a mezőtúr - szarvasi leendő törvényhatósági közút iránya sem lévén most még teljes biztonsággal megállapítható, ezen útvonalnak a törvényhatósági úthálózatba való felvételét a végleges kijelölés és ezzel kapcsolatban a kiépítés biztosítása utáni időre elhalasztja.

Szarvas község kérelméhez képest azonban már most kijelenti hajlandóságát arra nézve, hogy ezen ut iránya annak idején oly módon állapíttassák meg, hogy ezen ut a Szent István király utcza északi végétől kiindulva, a község északi szélén keletre a halásztelki községi közdűlő útig, ettől ezen utón északra fordulva a szarvas—mezőtúri vasút nyugati oldalán haladjon a vashidig.

Tekintettel azonban arra,. hogy részint a most megállapított útépítési programúi keresztül vitelével, részint a már kiépített I-ső transversalis müuttal, részint az állam által átveendő és kiépítendő hódmezővásárhely—Orosháza -pusztaföldvári—csanádapáczai—újkígyós—gerendás—békéscsabai (esetleg gyulai), valamint a békés—mezőberény—körösladány—Szeghalom—berettyóújfalui leendő III. transversalis müuttal s ennek Szeghalom —füzesgyarmati kiágazásával

a szarvas—Orosháza -mezőhegyesi törvényhatósági közút Orosháza—nagyszéuási 13.670 km. szakasza,

a gyula—békés—körösladányi törvényhatósági közutnak a békési hídtól Körösladány határán át a leendő III. transversalis útba való beágazásáig terjedő 17.207 km. szakasza,

a gyula—vésztő—Szeghalom —berettyóújfalui törvényhatósági közutnak Füzesgyarmaton a nagybajomi elágazástól Biharvármegye határáig Darvas felé vezető 7.52 km. szakasza,

eddigi forgalmi jelentőségüket elvesztik, miután az ezen kiépítetlen utak által összekötött községek már kiépített, illetve kiépülő műúton csekély kerülővel megközelíthetők,

tekintettel továbbá arra, hogy a gyula—kétegyházi közutnak a kétegyházi gőzmalomtól a vármegye határáig terjedő s Mezőhegyes felé irányuló 2 km. hosszú szakasza Mezőhegyes és Csanád- vánnegye elutasító álláspontja folytán ki nem épülhet s igy nagyobb forgalmi jelentőséget sem nyerhet:

ezen négy törvényhatósági útszakaszt a törvényhatóság útjainak hálózatából az 1890. évi

I. t.-cz. 10. §-a alapján kihagyja.

Kimondja egyszersmind a törvényhatóság, hogy ezen 4 útszakaszból 3, úgymint az Orosháza—nagyszéuási, a békés—körösladányi kiépítetlen, valamint a füzesgyarmat—szarvasi útszakaszok az 1907. évi január hó 1-től kezdve, mint községi közlekedési közút lesz az érdekelt községek, illetve úti bizottságok által fenntartandók, mig a kétegyháza—mezőhegyesi útszakasz azon okból, mert ezen útszakasz csanádvármegyei folytatása községi közdűlő ut: Kétegyháza község által, mint községi közdűlő lesz az 1907. év január 1-től kezdve fenntartandó. Utasítja a vármegye alispánját, hogy ezen határozat jogerőre emelkedése után az 1890. évi I. t.-cz. 36. §-a értelmébeu a három községi közlekedési útszakasz fenntartására hivatott érdekeltséggel tárgyalást tartván, a fenntartás és kezeléshez való hozzájárulás arányát állapítsa meg.

A törvényhatóság ezekben a beruházási kölcsönből nyerendő 2290000 korona államsegély és 1900000 korona törvényhatósági hozzájárulás terhére foganatosítandó útépítés teljes prograinmját megállapítván s ezen programmal kapcsolatos intézkedéseket úthálózata újabb meg