Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1904-03-31 / 13. szám
— 102 jegyzem, hogy a jelentkezők közül általam kiválasztandó orvosoknak a tanfolyamra való beidézósét magamnak tartom fenn. A résztvevő orvosok, mint múlt alkalmakkal, úgy ezúttal is az útiköltség megtérítésén kívül 8 (nyolez) korona napidijban fognak részesülni. Budapesten. 1904. évi márczius hó 20-áu. A minister helyett: Sándor s. k, államtitkár. 4131. ikt, 1904. « III. Jegyzői tisztségnek, királyi számvevőségnek és vármegyei irattárunknak. Vármegyei és községi számadások és községi költségvetések Az alább közölt belügyministeri rendeletet tudomás és miheztartás végett, tek. Czimetekkel közlöm. — Gyulán, 1904. évi márczius hó 19-én. Dr. F á b r y, alispán. Másolat. 35-18779—VI-1904. B. M szánni körrendelet. A véglegesen elintézett vármegyei és községi számadások és községi költségvetések megőrzése. (Valamennyi vármegyei törvényhatóságnak.) Felhívom Czimet, intézkedjék, hogy: a) a felülvizsgált vármegyei számadások — amennyiben egyes számadásokra nézve, a főfelügyeletre illetékes minister eltórőleg nem intézkedik — okmányaikkal együtt a vármegyei irattárban őriztessenek meg; b) a vármegyei törvényhatósághoz két példányban felterjesztendő községi költségvetéseknek jóváhagyási záradékkal ellátott egyik példánya további hivatalos használatra szintén a vármegye irattárában maradjon, a másik záradékolt példány pedig a községnek visszaküldessék; c) a községi számadások a törvényhatósági felülvizsgálat megtörténtével és a vonatkozó határozatnak a számvevőséggel való közlése után, összes okmányaikkal és a vagyonleltárral együtt, az érdekelt község levéltárában való megőrzés végett, a községeknek kiadassanak. — Budapesten, 1904. évi márczius hó 5-ón. A minister helyett: Sándor s. k., államtitkár. 4420. ikt. 1904. IV. Gyula város polgármestere és községi elöljárók. Cserebogarak irtása. Földmivelésügyi m. kir. minister urnák alábbi körrendeletét és a mellékletét képező utasítást megfelelő eljárás végett közlöm. Gyulán, 1904. évi márczius hó 20-án. Alispán helyett: dr. Daimel, vármegyei főjegyző. Másolat. 28831/VII. 1. m. kir. földmivelésügyi ministertől. Valamennyi törvényhatóságnak. — Tekintettel azon nagymérvű kárra, amelyet részint a cserebogár-pajor, részint maga a cserebogár okozni szokott, indíttatva érzem magam, hogy a cserebogaraknak, különösen a rajzási években való rendszeres irtása iránt intézkedjem, illetőleg az 1894. évi XII. t.-cz. idevonatkozó rendelkezéseinek pontos végrehajtásáról gondoskodjam. A mezőgazdaságról szóló 1894. évi XII. t.-cz. VII. fejezetében a káros rovarok és kifejezetten a cserebogarak irtására vonatkozó rendelkezések ugyanis nem hajtatnak kellő erólylyel végre s ezáltal az egyes gazdák által folytatott védekezések sem vezethetnek kellő eredményre. Ennélfogva a törvény ide vonatkozó rendelkezéseinek szigorú végrehajtására a törvényhatóság figyelmét ezennel felhívom. A cserebogár minden három évben szokott nagy mértékben megjelenni, még pedig legközelebbi nagymérvű megjelenése az ország túlnyomó részében a jövő 1905 évre várható, egyes vidékeken azonban a rajzás egy évvel előbb — tehát már a folyó évben történik — s a védekezésnek sikere csak úgy várható, ha az nemcsak a rajzási évben, de azt megelőzőleg is kellő erólylyel folytattatik. Az irtásra vonatkozó útmutatás 3 példányát idezárva, felhívom tehát a közönséget, hogy azt hivatalos lapjában tegye közzé, a cserebogarak irtásáról gondoskodjék s az említett törvényes rendelkezésekben foglalt felhatalmazás alapján kellő szigorral, szükség esetén a közerő igénybevételével is intézkedjék s a mulasztókkal szemben a törvény teljes szigorát alkalmazza. — Budapesten, 1904. évi márczius hó 8-án. A minister megbízásából T e r v e y Imre sk. ministeri tanácsos. Itiiuitatás a cserebogarak irtására. A cserebogár és lárvája, amely utóbbit a magyar nép pajor, csimasz, vagy pata néven ismeri, egyaránt kártékony a mező- és szőlősgazdára s az erdészre is éppen úgy, mint
