Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-27 / 35. szám
- 270 14149. ikt. 1903. II. Pőnziigyigazgalósííg mellé rendelt számvevőség, (ívnia város polgármestere és községi elöljárók Pótadók kiszámítása és kivetése állami adó kivetés hiányában. Magyar kir. belügyminister urnák alábbi körrendeletét tudomás és miheztartás végett közlöm. — Gyulán, 1903. évi augusztus hó 19-én. Dr. Fábry, alispán. Másolat. 7(1001—11(03. II-a. B. M. szánni körrendelet. A jövő évi községi költségvetésekben megállapítandó pótadószázalék kiszámításánál, a folyó évre kivetett vármegyei pótadók beszedésénél és a törvényhatósági legtöbb adót fizető bizottsági tagok jövő évi névjegyzékének összeállításánál az állami adókivetési munkálatok késedelme miatt követendő eljárás tárgyában. (Valamennyi vármegyei törvényhatóságnak.) Több oldalról kérdés intéztetvén hozzám az iránt, hogy az állami adókivetési munkálatoknak az állami költségvetést megállapító törvény hiánya miatt felmerült késedelme folytán, a jövő évi községi költségvetésekben megállapítandó pótadószázalók kiszámitásánál, a folyó évre kivetett vármegyei pótadók beszedésénél és a törvényhatósági legtöbb adót fizető bizottsági tagok jövő évre érvényes névjegyzékének összeállításánál mily eljárás követtessók : a fenforgó kételyek eloszlatása czéljából Czimet miheztartás végett a következőkről értesítem : A kis- és nagyközségeknek, valamint a rendezett tanácsú városoknak 1904. évre szóló költségvetéseiben mutatkozó hiányok fedezésére az 1886. XXII. t.-cz. 129. §-a alapján kivetendő községi pótadó százalékának megállapításánál — újabb törvényes kivetési adatok hiányában — az 1902. évre kivetett állami adóösszegeket kell alapul venni. Önként értetik azonban, hogy a községi pótadók egyénenkénti kivetése az 1886. XXII. t.-cz. 130. §-a értelmében csak a költségvetési (jelen esetben az 1904.) évben tényleg kivetendő állami adók arányában történhetik Addig, mig az 1904. évre kivetendő állami adóösszegek az adófőkönyvbe és az egyes adózók könyvecskéibe bejegyezve nincsenek, a községi adók befizetése és a legutóbbi törvényes állami adókirovási adatok alapján, vagyis az 1902. évi kivetés arányában teljesítendő. Az állami adóknak a költségvetési törvény létrejöttével teljesítendő kivetése után a községi pótadók előírása és befizetési adatai között netán mutatkozó kölömbözeteket az adókönyvecskék kiállításának befejezését követő részletfizetés alkalmával kell kiegyenlíteni. (1883 XLIV. t.-cz. 39. és 43. §§-ai). Minthogy továbbá az állami költségvetés megállapítására vonatkozó törvény hiánya a törvényesen megállapított vármegyei pótadók beszedését nem akadályozhatja, az 1903- évben első Ízben kivetett vármegyei pótadó befizetésénél, illetőleg beszedésénél is az imént jelzett eljárás követendő, vagyis addig, amig az 1903. évre az állami adók kivetése foganatosítva nincsen: a beszedés az 1902. évre törvényesen kivetett állami adók arányában teljesítendő. Budapesten, 1903. évi augusztus hó 7-ón. A minister helyett: Széli Ignácz s. k., államtitkár. _________ 13912. ikt, 1903. III. Gyula város polgármestert* és járási főszolgábirák. Iparügyi hatáskör. Alábbi ministeri rendeletet tudomás és alkalmazkodás czéljából közlöm. Gyulán, 1903. évi augusztus hó 13-án. Dr. Fábry, alispán. Másolat. 41599/VIII. szám. Kereskedelemügyi m kir. ministertől. Valamennyi magyar- országi másodfokú iparhatóságnak (kivéve Fiume város). A közigazgatási hatóságok és a bíróságok közt felmerülő hatásköri összeütközési esetek elkerülése czéljából miheztartás és az elsőfokú iparhatóságokkal (ipartestületokkel) leendő közlés végett a következőkről értesítem a Czimet. Nem ritkán fordul elő, hogy bírósági rendelkezés folytán kielégítési végrehajtás vezettetik valamely ipari (kereskedelmi) alkalmazott (tanoncz, segéd, munkás) ellen és annak során letiltatik az alkalmazottnak a munkaadó iparossal (kereskedővel) szemben fennálló követelése. Ha a munkaadó iparos (kereskedő) a letiltott követelést sem a végrehajtatónak ki nem fizeti, sem birói letétbe nem helyezi, a bíróság az 1881- évi LX. törvényczikk 124. §-a alapján ügygondnokot (ügyvédet) rendel ki a végett, hogy a letiltott követelést a végrehajtató követelése erejéig a munkaadó adóstól esetleg per utján is hajtsa be. Már most megtörtént, hogy a kirendelt ügygondnok a letiltott követelés behajtása czéljából a bíróság előtt pert inditott, e bíróság azonban a keresett követelést csak az alkalmazott jogán érvényesítheti, az alkalmazott pedig a szolgálati viszonyból származó követelését az 1884. évi XVII. törvényczikk 176. §-a értelmében első sorban az iparhatóság, vagy az ipartestületi békéltető bizottság előtt tartozik érvényesíteni.
