Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-27 / 35. szám
— 271 — Erre az ügygondnok az elsőfokú iparhatósághoz beadott panasz utján kívánta érvényesíteni, azonban az iparhatóság a panaszt elutasító határozatát azzal indokolván, hogy hatáskörébe csakis a munkaadó és alkalmazottja közt felmerülő vitás kérdések elbírálása tartozik, a konkrét esetben pedig nem a munkaadó és munkás közti ügyviszonyból keletkezett a panaszosnak a követelése, hanem egy törvénytelen cselekedetéből, melyszerint munkásának béréből a végrehajtásilag lefoglalt részt le nem vonta. Éhez képest a bíróság és az iparhatóság között hatásköri összeütközés esete merült fel, a melynek elintézéséül a minister tanács a közigazgatási hatóság hatáskörét állapította meg. A hatáskör kérdését ugyanis a keresetben érvényesített követelés alapján kell megítélni. Az ügygondnokot a bíróság az 1881. évi LX. törvónyczikk 124. §-a értelmében az alkalmazottat illető és a munkaadónál letiltott követelésnek per utján behajtására rendeli ki és ehez képest az ügygondnok keresetét annak a munkabér követelésnek a behajtása végett indítja meg, a mely az alkalmazottat a munkaadó irányában a kereset szerint megilleti, nem lehet tehát kétség a felől, hogy az ügygondnok keresete az iparos és segédje között a munkaviszony tartama alatt fennálló kötelezettség teljesítésére vonatkozik. A munkaadónak az a cselekménye, hogy a letiltott összeget munkásának béréből le nem vonta, nem a követelésnek az alapja, hanem csak ok arra, hogy a követelés per utján érvényesíttessék. Minthogy pedig az iparos és segédje között felmerülő azoknak a vitás kérdéseknek az eldöntését, a melyek a munkaviszony tartama alatt fennálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére vonatkoznak, az 1884. évi XVII. törvényczikk 176. §-a az elsőfokú iparhatóság hatáskörébe utasítja, minthogy továbbá a követelésnek jogi természetét az, hogy az iparossegéd követelését nem ő maga, hanem az ő jogán más, t. i. a követelés behajtására rendelt ügygondnok érvényesíti, nem változtatja meg és igy ez a körülmény a hatáskör szempontjából közömbös, ennélfogva ilyen ügyekben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik akként, hogy a bírói eljárást iparhatósági eljárásnak kell megelőznie. Budapest, 1903. évi augusztus hó 4-én. Láng s. k. 14433^jkt. 1903. IV. Gyula város polgármestere és községi elöljárók. 1848-as honvéd alapítvány kamataira pályázat. Az alábbi pályázati hirdetményt a legszélesebb körben való meghirdetés végett közlöm. Gyulán, 1903. évi augusztus hó 24-én. Dr. F á b r y, alispán. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. A feloszlott bókósmegyei 1848—49-iki honvódegylet örök alapítványának kezelése és felhasználásáról 278/1891. bgy. sz. a. alkotott vm. szabályrendelet értelmében az alapítványnak mintegy 260 koronát kitevő folyó évi kamata a vármegyének október hónapban megtartandó rendes közgyűlésében egy, esetleg több vagyontalan, kifogástalan erkölcsű, első sorban békósvármegyei illetőségű 1848—49-iki honvédnek fog kiadatni. Felhívom azért mindazon volt 1848—49-iki honvédeket, kik a jelzett összegű kamatot elnyerni óhajtják, hogy illetőségi, vagyontalansági és erkölcsi bizonyitványnyal, továbbá az 1848—49-iki önvédelmi harczban teljesített szolgálatukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi szeptember hó 16-ig nyújtsák be. Az illetőség, vagyontalanság és jó erkölcsi magaviselet a járási főszolgabíró által hitelesített községi bizonyitványnyal igazolandó. Elkésetten beadott folyamodványok nem vehetők figyelembe. Gyulán, 1903- évi augusztus hó 24-én. Dr- F á b r y, alispán. V. Körözések. (Külön mellékletként is kindntik.) 14339—1903. ikt. sz. Kanalas Illés 50 éves gör. kath. vallásu, teknőkészitő czigány kihallgatása szükségessé válván, köröztetósót azzal rendelem el, hogy feltalálása esetén kihallgatandó arra a körülményre nézve, hogy katonai kötelezettségének mely község javára tett eleget, születésétől kezdve, mely községben meddig és milyen minőségben tartózkodott s járult-e valahol, habár személyes szolgálmányok árán is a közterhek viseléséhez.
