Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-21 / 21. szám
8636. ikt. 1903.- 181 III. Járási főszolgabírók, vármegyei tiszti főügyész, vármegyei tiszti főorvos, Gyulaváros polgármestere, községi elöljárók, vármegyei központi előadók, pénzügy- igazgatóság mellé rendelt számvevőségnek és kir. adóhivatalnak. Községjegyzői nyugdíj szabályrendelet. A törvényhatósági bizottság 32/19Ü3. bgy. szám alatti határozatával módosított község jegyzői nyugdíj szabályrendeletet m kir. belügyminister ur 44824- II. c. 1903- számú rendeletével jóváhagyván, e szabályrendeletet az 1886. évi XXI. t.-cz. 11. §-a értelmében közhirrótétel végett Gyulaváros polgármesterének és a községi elöljáróságoknak, tudomás és alkalmazkodás végett a többi mognevezett hivataloknak kiadom. Gyulán, 1903. évi május hó 15-én. Dr. F á b r y, alispán 32. bgy. 21971903. ikt. sz. SZABÁLYRENDELET, a bókésvármegyei községi jegyzők s ezek özvegyei és árvái sorsának biztosításáról. 1. §■ Bókésvármegye által a kebelében alkalmazott községi jegyzők, valamint ezek özvegyeinek és árváinak sorsa nyugdíj, illetve sególypónz által ezen szabátyrendelet rendelkezése értelmében biztosittatik- i Bókésvármegye területén fekvő rendezett-tanácsú városok és községekben alkalmazott rendes jegyzők, a nyugdíjintézetnek hivatalból tagjai, kik részesülnek az intézmény összes előnyeiben, de viszont kötelesek az ezen szabályrendelet által reájuk utalt összes terheket viselni. Hogy az újonnan választott jegyzők a vármegyei községi jegyzői nyugdíjintézetbe kellő időben felvehetők legyenek, a rendezett-tanácsú városok polgármesterei és a járási főszolgabirák jegyző választás esetén kötelesek ezen körülményt, a választás jogerőre emelkedése után 8 napon belül a vármegye alispánjához bejelenteni és ezen jelentéshez a megválasztott jegyző fizetési táblázatát mellékelni. I. Nyugdíjra- és segély pénzre való jogosultság. 2. §. Nyugdíjra jogosultak a vármegye területén levő összes községi jegyzők. 3. §. Sególypénzre jogosítottak a nyugdíjra jogosított jegyzők özvegyei és árvái és pedig ez utóbbiak 18 éves koruk betöltéséig, esetleg ezen kort megelőzőleg a leányok férjhez- menetelükig az alább előadandó esetekben és módozatok szerint. A sególypénzre jogosított özvegyek és árvák a sególypónzt egyenlően megkapják, akár tettleges szolgálatban, akár nyugdíjazott állapotban halt el férjük, illetve atyjukII. Yégkielógitós és nyugdíjazás. 4- §■ Mind a végkielégítés, mind a nyugdíjazás, vagy a nyugalomba kivánkozónak kérelmére történik, (önkéntes nyugdíjazás) vagy pedig közérdekből, illetőleg hivatalból, a vármegye alispánjának előterjesztésére, a törvényhatóság által tétetik folyamatba (kónyszeri- tett nyugdíjazás) A végkielégítési összeg egyszerre, a nyugdíj ellátás és sególydijak havi előleges részletekben szolgáltatnak ki. 5. §. Jegyzői állomásról távozó jegyző vógkielógitóst nyer, ha valamely jegyzői, vagy rendszeresített állomáson 10 évnél kevesebb ideig szolgált s bekövetkezett testi, vagy lelki elnyomorodás, vagy munkaképtelenség miatt végleg képtelenné lett a jegyzői teendők elvég zésére, mely esetben azok, kik 5 teljesen betöltött szolgálati évet fel nem mutathatnak, teljes nyugdijuk 50 százalékával egyszersmindenkorra, azok pedig, kik 5 óyet meghaladó, de tiz teljesen be nem töltött szolgálati óvet mutathatnak fel, az őket megillető teljes nyugdijat nyerik egyszersmindenkorra végkielégítésül. 6. §. Ki valamely rendszeresített jegyzői álláson 10 éven át szolgált, szolgálati idejéhez képest élte végéig terjedő rendes nyugdíjban részesül azon esetben, ha a jegyzői szolgálatra testi, vagy lelki fogyatkozás, elnyomorodás, vagy elgyengülés miatt alkalmatlanná lett. A teljes nyugdijösszeg alapját a legutóbb élvezett jegyzői fizetés képezi Időközben beállott szolgálatkóptelenség esetében 10 évi szolgálat betöltése után a
