Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-21 / 21. szám
- 182 teljes nyugdíjnak 40 százaléka képezi a nyugdijat, mely azontúl évenként a teljes nyugdíj 2 százalékával szaporodik, úgy, hogy 40 évi szolgálat után a teljes nyugdíj válik esedékessé. A szogálati év a jegyzői állomás elfoglalásával veszi kezdetét s a nyugdijösszeg megállapításánál, csak a tényleg betöltött egész évek számíthatók be. 7- §• A teljes nyugdijösszeg megállapításánál a következő javadalmazások jönnek figyelembe : a) a készpénzfizetés, lakbér és személyes pótlékok nélkül; b) a haszonélvezetre adott földeknek kataszteri tiszta jövedelme, vagy a földek haszonélvezetének a képviselőtestület által megállapított s a törvényhatóság állal is jóváhagyott becsértóke, melyet az illető jegyző a haszonélvezet helyett követelni jogosult; c) a természetben kiszolgáltatott egyéb illetmények becsórtékének 10 évi állaga. 8. §. A 40 szolgálati évet betöltött, vagy életkorának 65. óvót meghaladott jegyző munkaképtelenségének igazolása nélkül nyugdíjba léphet, szolgálati éveinek megfelelő nyugdíjazása mellett. 9. §• A nyugdíjaztatás czóljából való munkaképtelenség a vármegyei főorvos, a nyug- dijazandóra illetékes járási és községi orvos, illetvetve, hol több községi orvos van, községi orvos által állapittatik meg. 10. §. A fegyelmi utón hivatalvesztésre ítélt községi jegyző nyugdíjjogosultságát elveszti, a vármegye törvényhatósági bizottsága azonban feljogosittatik, hogy különös méltánylást érdemlő esetben a községi jegyzői nyugdíjintézet igazgatóválasztmányának javaslatára a m. kir. belügyminister jóváhagyása mellett, a hivatalvesztésre ítélt jegyző családja részére azon esetben, ha a jegyző nem a törvénybe ütköző valamely bűntett, vagy vétség miatt ítéltetett hivatalvesztésre, bizonyos összegű kegydijat engedélyezhessen 11- §• Bűntény miatt hivatalától megfosztott községi jegyző sem nyugdíjazáshoz, sem végkielégítéshez, sem a befizetett dijak, vagy járulékok bármely részbeni visszatóritósóhez igényt nem tarthat. 12 §. A község bárminemű átalakulása esetében a saját hibáján kívül hivatalát vesztett jegyző, szolgálati évei arányához képest, vagy kielógittetik, vagy életfogytiglan nyugdi- jaztatik. 13 §• Azon nyugdíjazottra nézve, ki a nyugdíj alapjául szolgáló törzsfizetóst meghaladó javadalmazással egybekötött közhivatalba lép, — a nyugdíj élvezése megszűnik, azonban ezen szolgálat megszűnése esetén nyugdíj jogosultsága a közsógjegyzői nyugdíj-illetmény irányában újra feltámad. III. Özvegyek és árvák segélyezése. 14. §• Azon özvegy, kinek férje már 5 évet szolgált, az özvegyi segélypónzt élethosszig esetleg újra fórjhezmeneteléig élvezi. 15. §. Az özvegy, ha gyermek nélkül marad férje utoljára húzott 1200 koronáig ennek 50 százalékát, ha pedig a férj beszámítható illetményei 1200 koronát meghaladnak, az első 1200 korona után 50 százalékot, az 1200 koronát meghaladó rész után pedig 20 százalékot kap özvegyi nyugdíj fejében, ha pedig gyermekekkel marad ezen felül minden gyermeke 160 korona segélyt nyer, mely azonban bármennyi legyen, az özvegy segélydiját meg nem haladhatja, a gyermekek segélyezése azonban a fiuknál 20-ik, leányoknál 18-ik életévök beáltával, esetleg a leányoknál előbb is, azok fórjhezmenetelével, megszűnik. A jelen szabályrendelet életbeléptekor 30 évet meghaladó beszámítható szolgálati dővel bíró jegyzők özvegyei az elhalt férjet szolgálati óvei szerint megillető nyugdíj felét kapják özvegyi segélyül. 16 §. Özvegyi segélypónzre nem lehet joga azon özvegynek, ki az elhunyt férjjel annak nyugdíjba helyezése után lépett házasságra, vagy a ki törvényesen elvált azon házastárstól, ki után sególypénzt igényelhetne, valamint azon özvegynek sem, ki férjét hűtlenül elhagyta s azzal elhalása idején nem volt házastársi együttélésben, továbbá azon özvegynek sem, kinek férje a házasságkötés alkalmával még tényleges jegyzői szolgálatban állott ugyan, de már 60-ik életévét túlhaladta.
