Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-24 / 30. szám
— 169 aluli gyermeke évi 160 korona segélyt nyer, mely azonban bármennyi legyen, az özvegy segélydiját meg nem haladhatja; a gyermekek segélyezése azonban azok 18. életévük beálltával, esetleg a leányoknál előbb is, azok férjhezmeneteiével megszűnik s ez esetben az özvegy az elhalt férjet megillető nyugdíjnak felét kapja élethossziglan, vagy újabb férjhezmeneteléig. 16. §. Özvegyi segélypénzre nem lehet joga azon özvegynek, ki az elhunyt férjjel annak nyugdíjba helyezése után lépett házasságra, vagy aki törvényesen elvált azon házastárstól, ki után segélypénzt igényelhetne, valamint azon özvegynek sem, ki férjét hűtlenül elhagyta s azzal elhalása idején nem volt házastársi együtt élésben, továbbá azon özvegynek sem, kinek férje a házasságkötés alkalmával még tényleges jegyzői szolgálatban állott ugyan, de már 60-ik életévét túlhaladta. 17. §. A már megnyert özvegyi segélypénz a vármegyei hatóság által megelőző tiszti vizsgálat folytán ideiglenesen, sőt véglegesen is elvonható az illetőtől, ha súlyos erkölcsi kihágást követ el, vagy erkölcstelen, botrányos életet él, ha pedig a segélyezett bűntényért bírói Ítélettel sujtatott, az esetben feltétlenül elvonandó a segély. 18. §. Szülőtlen, vagyis oly árvák, kiknek mindkét szülei elhaltak, kegydijban részesülnek, tekintet nélkül azon körülményre, hogy az elhalt atya nyugdíjazásban, vagy az elhalt anya segélyben részesült volna, mely esetben a segélyezett árvák részére gondnok rendelendő az igazgató- választmány által, mely egyidejűleg a kegydij mennyisége felett is határoz a vármegyei törvény- hatósági bizottság jóváhagyásának fenntartásával. 19. § A jegyzői árvák azon esetben is részesülnek évi 160 korona segélyben, ha az anya nem birt segélyezési jogosultsággal, az összes segély azonban nem terjedhet túl az apát 10 évi szolgálat után megilletett nyugdíj fele részénél. IV. A nyiigdijsogélyalap jövedelme. 20. §. A jegyzői nyugdíjalap tőkéjét a községek és jegyzők hozzájárulása által ez ideig 290,000 korona összeg képezi. Nyugdíjazásra felhasználható bevételi források a következők : a) a fenti alaptőke évi kamatai; b) a következő 21 -, 22- és 23-ik §§-ok értelmében a vármegyebeli községek és községi jegyzők által fizetendő évi hozzájárulások. Az évi nyugdíjazásokra és egyéb kiadásokra fel nem használt összegek az alaptőke gyarapítására fordítandók. 21. §. A községek az előző évi állami adó után ’/3-ad százalékkal járulnak a jegyzői nyugdíjalaphoz, mit évenként fél éves utólagos részletekben, vagyis junius hó 30-án és deczember hó 31-én kötelesek fizetni, az azontuli befizetések után 6 százalék késedelmi kamatok járnak. 22. §. a fentebbi §-ban meghatározott s a községek által fizetendő hozzájárulási összeg a községek külön érdekeihez képest, 3 egyenlő részre osztatik, melynek 1/3-ad része a községek előző évi állami adója után, '/3-ad része a községi jegyzők létszáma után, '/3-ad része pedig a községbeli jegyzők teljes nyugdija alapján lesz évenként a községekre kivetendő és beszedendő. ' 23. §. Köteles a vármegyebeli minden községi jegyző a nyugdíjalaphoz évenként a 21. §. szerinti utólagos fél évi részletekben következőleg járulni: a) minden jegyző hivatalba lépéskor a teljes nyugdij 5 százalékával; b) a teljes nyugdij 3 százalékával évenként, 39 éven keresztül, mely dijak a határidőn túl befizetés esetében 6 százaléktól! késedelmi kamatokkal fizetendők. 24. §. A 40 éven túl hivatalban maradt jegyző a nyugdíjalaphoz évi dijjárulékot fizetni megszűnik. 25. §. A jegyzőkre fegyelmi eljárás utján rovandó pénzbírságok. Önkéntes adományok. A nyugdíjalap tőkéjének kamatai a nyugdíjalap nevelésére fordittatnak. 26. §. A jegyzők által fizetendő járulékok mennyisége az elöljárókkal közlendő, kik intézkedni tartoznak az iránt, hogyr ezen járulékok az illető jegyző fizetéséből levonassanak s fél évenkénti részletekben a vármegyei pénztárba beszálüttassanak. Minden a nyugdijintézeti pénztárt illető járulékok szükség esetében — közigazgatási utón a közadók módjára - költség felszámítása nélkül hajtatnak be. 27. §. Az évi járulékok azok beérkeztével azonnal takarékpénztárba helyeztetnek, az igazgató-választmány utalványozására — kellő biztosíték mellett egyeseknek — kamatozás mellett kölcsön adható. 23. §. A kölcsönadásra nézve a gyámi pénzek kölcsönzésére nézve fennálló törvények és szabályok nyernek alkalmazást, a kölcsön kérvények a tisztiügyész meghallgatása mellett soron kívül tárgyalandók és sürgősen elintézendők.
