Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-24 / 30. szám
— 170 — 29. §. A nyugdijintézeti jegyző által 5 százalékos kamatfizetési kötelezettség és megfelelő teljes biztosíték nyújtása mellett a nyugdijintézeti pénztárból kölcsön vehető. Az e tekintetben való kölcsön kérvények felett a nyugdijintézeti elnök, a tisztiügyész és számvevő meghallgatásával, ülésen kívül intézkedik s erről a választmány utólag értesítendő. 30. §. Meddig járuljanak a községek a nyugdíjalap neveléséhez, azt a körülményekhez képest a vármegyei törvényhatóság határozandja meg, mindenesetre addig, mig a nyugdíjalap oly összegre nem szaporodik, melynek évi kamataiból a nyugdíjaztatás biztosan és zavartalanul eszközölhető lenne. A jegyzők azonban az évi járulékokat — kivételével a 40 éves jegyzőknek — a nyugdíjaztatás beálltáig folytonosan fizetik. V. Ügykezelés. 31. § A jegyzői nyugdíj és segélyezési alap Békésvármegye törvényhatósági bizottságának fennhatósága alatt áll, mely ezen jogát az alispán elnöklete alatt és rajta kívül 12 tagból alakítandó igazgató-választmány által gyakorolja. A nyugdijválasztmány határozatai a vármegye bizottsági közgyűléséhez felebbezhetők. 32. §. Minden, akár végkielégítési, akár nyugdíjazási, vagy segélyezési igények — ide értetvén az özvegyi és árvái segélyezések is — jelen szabályrendelet intézkedéseire való figyelemmel, az igazgató-választmány által állapittatik meg. 33. §. A nyugdijintézeti igazgató-választmány áll az alispán, mint elnökön kívül: A vármegyei főjegyzőből, úgyis, mint helyettes elnökből, továbbá a t. főügyész, főpénztár- nok és számvevőből s ezeken kívül 3 évről 3 évre választott 3 törvényhatósági bizottsági tagból, valamint ugyancsak a törvényhatósági bizottság által szintén 3 évről 3 évre választandó a vármegye területén működő 6 községi jegyzőből. 34. §. Az igazgató-választmány köteles a jegyzői nyugdíj és segélyezést tárgyazó számadásokat évenkint megvizsgálni s minden ezen alapot közvetlenül, vagy közvetve érdeklő események és körülményekről a közigazgatási év bevégezte után a vármegyei közgyűlésre a számadások és azok eredményének beterjesztésével együtt jelentést tenni. 35. §. Ezen nyugdíj és segélyalap a vármegyei pénztári tisztség által kezeltetik, következőkép az évi számadások is ugyan az által lesznek készítendők s a vármegyei számvevőség által megejtett számvizsgálás folytán az igazgató-választmányhoz beterjesztendők. VI. Vegyes intézkedések. 36. § A jelenleg alkalmazásban levő községi jegyzők, amennyiben ezen szabályrendeletben megállapított osztályzat szerint magasabb nyugdíj összeg élvezetére válnak jogosultakká, kötelesek a különbözet után megfelelő belépési és hozzájárulási százalékot pótolni; az e tekintetbeni fizetési határidőt a választmány állapítja meg, mely azonban 3 évnél tovább nem terjedhet s ezen szabály- rendelet életbeléptetésétől számított 30 nap elteltével a pótolni kötelezett többlet járulékok után mindegyik jegyző 6 százalék kamatot tartozik fizetni. 37. §. Azon esetben, ha valamely községi jegyző 10 évi szolgálati idejének betöltése előtt valamely közveszély esetében hivatali működéséből kifolyólag munkaképtelenné válik, vagy meghalna, olyként vétetik, mintha 10 évet szolgált volna s ehhez képest reá, esetleg özvegyére nézve ezen szabályrendelet 6., illetve 15. §§-ai nyernek alkalmazást. 38. §. Jogában áll az igazgató-választmánynak a tudományos, vagy művészeti pályán haladó jegyzői szülötten árvák segélyezését, ha képességük, szorgalmuk és feltétlen magaviseletük kitűnő jeleit tapasztalják — eszközölni s őket kivételképen meghatározandó segélyezésben 18 éven túl is, de legfeljebb 24 éves korukig részesíteni. 39. §. Testi, vagy szellemi fogyatkozás miatt teljesen keresetképtelen jegyzői árva 18 éves kora után is segélyben részesítendő; az ugyanazon egy családba tartozó ily árvák évi segélydija — számukra való tekintet nélkül — az apát megillető nyugdíj 20 százalékában állapittatik meg. Kelt Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1901 évi deczember hó 16-ik napján tartott rendes közgyűléséből. Kmft. Kiadta: Berthóty István, várm. Il-od aljegyző. 57351—1902. szám. Jóváhagyom. Budapesten, 1902. évi julius hó 15-én. Magyar kir. belügyminister. A minister helyett: Széli I g n á e z s. k , államtitkár. (P. H.)
