Békés Megyei Hírlap, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-24 / 299. szám
14 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 24., HÉTFŐ KARÁCSONY A rohanó világban Jézus Krisztus az ember egyetlen igazi reménysége Bár a református egyház híveinek nincsenek különleges szokásai karácsonykor, az ünnep békéje és áhítata mégis nagyon erősen jelen van a templomokban és az otthonokban. Sípos Tas Töhötöm, a Békési Református Egyházmegye esperese elmondta: a szenteste napján ünnepi istentiszteletet tartanak, ahol — több településen is - a hittanra járó gyerekek adják elő a karácsonyi történetet. ■ A karácsony, az ünnep lényege a reformátusoknál a reménység.- A fiatalok legalább az év ezen időszakában megmozgatják azokat a szülőket is, akik nem túl sűrűn látogatnak el a templomokba - mesélte az esperes. Korábban egyébként az ország más tájain diákok, így például a Debreceni Református Nagykollégium tanulói járták körül a vidéket és adományokat gyűjtöttek. Persze az egyház most is segít: a gyerekek és az idősek otthonában élőknek szeretetcsomagot juttatnak el. — A karácsony lényege mégis a remény. Annak ellenére, hogy modern világunkban óriási a rohanás, az egyetlen reménységet mégis Jézus Krisztus jelenti valamennyiünk számára. Az evangélium hirdetése során is erre hívjuk fel mindenki figyelmét - hangsúlyozta Sípos Tas Töhötöm. Karácsony első napján úrvacsorával egybekötött, második napján ünnepi istentiszteletre várják a híveket. ■ P. G. Sípos Tas Töhötöm: a szülők is jönnek. A szívükben élnek az emlékek tragédia után Édesanyjuk elvesztése még jobban összekovácsolta az Orosz családot A halál nem válogat — tartja a mondás. Ha a szeretett édesanyát ragadja el a családjától, az talán a legszívszoronga- tóbb érzés. Egy szerencsétlen júliusi baleset után a mezőhegyesi Orosz János három gyermekével maradt egyedül. Halasi Mária Az anyuka hiánya a karácsonyi ünnepek közelségével még fájóbb emlék. Havas, eső öntözte úton autóztunk fotós kolléganőmmel a mezőhegyesi Orosz Jánosék- hoz, akikre egyik városszéli kis utcában leltünk rá. A családfő és a gyerekek már vártak bennünket. A takaros parasztház rendezett udvarán egy fehér cica is elénk szaladt üdvözlésképpen. Ezután a nagy szobában ültünk le beszélgetni. A barátságos, békés környezetet látva senki nem gondolná, hogy alig fél éve történt tragédiát őriznek a falak. A harmincöt éves Orosz János felesége halála után egyedül maradt három gyermekével. A család azonban nem adta fel. Mindent megpróbálnak, hogy boldoguljanak, hogy az összetartó szeretet erejével helyt tudjanak állni a hétköznapokban.- A sors kegyetlen megpróbáltatásoknak teszi ki az embert. Feleségem és én egy munkahelyen dolgoztunk a peregi sertéstelepen. Azon a júliusi vasárnap hajnalon is oda igyekezett társaival. A sofőr figyelmetlen volt, nem adott elsőbbséget a szembe jövő autónak. A balesetben az unokahúgunk is meghalt. A feleségemet Szegedre vitte a mentő, de a kórházba szállítás közben elhunyt. A hatéves Gréta, a hatodikos Gábor és a 14 éves János többé nem várhatja haza az édesanyját - emlékezett könnyes szemekkel a sorsfordító eseményre a családfő.- Az egyedüBét váratlanul szakadt ránk. Át kellett szervezni az életünket. A munka nem állhat meg, a gyerekeknek tanulni kell. LelkiA hatodikos Orosz Gábor (balról), a kis Gréta és a középiskolás János mindenben segíti édesapját, hogy a tragédia után békére, boldogságra leljenek. leg nem könnyű, de a baj még jobban összekovácsolta a családot. Nekem ők adnak erőt - mondta zsebkendőjét gyűröget- ve János, majd így folytatta: — Továbbra is a sertéságazatnál dolgozom. Van, hogy több napot is „lehúzok” egymás után, hazaérve pedig folytatom itthon. Anyagilag sem könnyű, mert a 80 ezer forint nettó fizetés négyfelé osztódik. A 47-es majorból januárban költöztünk be a városba. A házon jelzálog van. Meg kell gondolni, mire költünk. A gyerekek szerencsére nem igényesek. Mivel korábban is szerettem főzni, így nem gond, ha a tűzhely mellé kell állnom. A fiúkkal együtt mosunk, takarítunk, de a lecke után a házi munkát is sokszor egyedül kell megcsinálniuk. ■ Oroszék a nehézségeket leküzdve szerényen, de megáiii- neplik a karácsonyt.- A húgunk kicsi, apu sokszor későn ér haza, így ránk marad a munka nagyobb része. Amiben tudunk, segítünk - állították a fiúk. Elmondásuk szerint ha kell zöldséget pucolnak, megetetik a két sertést, ólat takarítanak, porszívóznak. Sőt hétvégi műszak után — némi telefonos segítség után — az aput főtt leves is várja. Az iskolai és óvodai időszak munkamegosztása szerint este kikészítik a ruhákat, s mert Gábor iskolája van közelebb, ő kíséri Grétát az óvodába. János elsős a helyi szakképző intézetben. Jó jegyei vannak. Villanyszerelő szeretne lenni. Gábornak kicsit nehezebb a tanulás, ezért délutánonként elkel a testvéri segítség a felkészülésben. Összefogással, saját erőből próbálnak helytállni Orosz Jánoséknál még frissek az édesanya elvesztésével járó sebek. A gyerekek nehezen dolgozzák fel, de egymásba kapaszkodva talán sikerül lelki békére lelniük. A családfő elmondta: felesége februárban lett volna 32 éves, s idén ünnepelték volna a 15 házassági évfordulót. Ráadásul édesanyját is idén veszítette el. A tragédia után legjobban a húgára számíthatott. Sokat segített a munkahelyi vezetője, az önkormányzat és a Mezőhegyesi Alapszolgáltatási Központ Nem akarnak senki terhére lenni, a saját lábukon próbálnak megállni Kérni nem fognak senkitől, ha kapnak, elfogadják a segítséget. A gyerekeknek azt intézik, ami támogatásként jár. — Tudom, nem lesz könnyű, de megpróbálom békében, szeretetben felnevelni a gyermekeimet - törölte meg zsebkendőjével a szemét Orosz apuka. A legnehezebb karácsonyra készül a család.- Ha megnövök, óvó néni leszek - kottyantotta közbe a kis Gréta, s ezzel magára vonta a jelenlevők figyelmét. A babasarokból verses kifestőkönyv és egy régi alvós baba kerül elő. A család láthatóan örül, ahogyan a kislány meglepő folyékonysággal olvassa a verssorokat, majd a baba bemutatása következik. — Anyu mondta, hogy a ruháját nem varrtuk, hanem vettük - közli gyermeki természetességgel, csacsogása feloldja a szomorkás hangulatot.- Ez lesz a legnehezebb karácsonyunk — nézett kislányára János. Ajándék most nem lesz, csupán egy kicsi a Gréti miatt. - A Télapó-csomagokból megmentettünk néhány csokoládét, cukorkát, ami a műfenyőre kerül. Üveggömb és szalagdísz korábbról maradt. Az előkészületben a húgomra tudok hagyatkozni, aki eddig is segített. A múlt hónapok nehézsége ellenére azért most is kerül hús- leves, töltött káposzta és süte-Á mény az asztalra. A meg- gyújtott gyertya lángja pedig 7 nemcsak a mi lelkünket világítja majd be, hanem az eltávozottakét is, hogy reményeink szerint hozzon megbékélést. Fokhagyma és pálinka a békéscsabaiak ünnepi menüjében hagyomány Luther Márton állított először karácsonyfát, az adventi koszorú szintén az evangélikusok hagyatéka A keresztények kezdetben (az első három században) csak Jézus feltámadását, a húsvétot ünnepelték. Először a keleti keresztények emlékeztek meg Jézus istenségének megnyilvánulásáról. Az első alkalommal 304. január 6-án tartott ünnep az Ur megjelenése nevet (epiphania Domini) kapta, ez ma Vízkereszt ünnepe. A nyugati egyház 354. december 25-én tisztelgett először Jézus betlehemi születése előtt.- Két oka volt a karácsony megjelenésének. Egyrészt egy akkori keresztény szekta, az ariá- nusok tagadták Jézus istenségét, az egyház ezért emlékezett meg az isteni Ige testté válásáról. Másrészt ez idő tájt rengeteg pogány keresztelkedett meg, akik azonban továbbra is megtartották ünnepeiket December 25-én a téli ■ „Isten elénk jön. Ez az ünnep. Isten emberré lesz. Ez a szeretet.” (Andrea Schwarz) napforduló ünnepe (sol invictus) jelentette számukra az év egyik legjelentősebb eseményét. Ezt vette át a keresztény világ és tette az igazi Világosság, azaz Krisztus születésnapjává - beszélt a karácsony kezdeteiről Németh Mihály, a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség lelkésze. A karácsony történetében a következő jelentős állomás a reformáció időszakához köthető, hiszen ekkor a hagyományos éjféli misét, a születő egyházaknál, felváltotta a december 25- én délelőtt tartott istentisztelet, középpontba állítva a születés örömüzenetét.- Békés megyében a lutheránus gyülekezetek körében két istentiszteleti időpont a leglátogatottabb. Vagy december 24- én délután, vagy december 25- én délelőtt zajlik az igehirdetés - mondta Németh Mihály. Kevesen tudják, hogy a karácsonyi szimbólumrendszer, a fenyőállítás és az adventi koszorú is az evangélikusoknak köA Békéscsabai Evangélikus Gimnázium tanulói betlehemi pásztorjáték közben. szönhető. A hagyomány szerint ugyanis először Luther Márton állított karácsonyfát gyermekeinek. Hazánkban az 1820-as években jelent meg ez a jelkép Brunszvik Teréz, Mária Doroty- tya nádorné és a Podmaniczky- család kezdeményezésére.- A csabai evangélikusoknál a szenteste gyertyagyújtással kezdődik. Ezt követi az ajándék- osztás, majd az ünnepi vacsora. A menü sokáig fokhagymából (rontásűző szerepet tulajdonítottak neki), pálinkából, csabai kolbászos savanyú levesből (kiszelyleves) és mézes-mákos haluskából állt. Ma már a hal a legnépszerűbb fogás - mesélte Németh Mihály. ■ M. R M.
