Békés Megyei Hírlap, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-24 / 299. szám

2007. DECEMBER 24., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 15 KARÁCSONY ffiiflí .■•■'bmwüiíimiHHtMlKM A gyermek a legszebb ajándék A szlovák ünnepet böjttel kezdték, amit bő vacsora, éneklés követett születés A szenteste hangulata még a vajúdó édesanvál^ájdalmát is enyhíti Gyermeket világra hozni az év bármely napján csodálatos, sohasem fe­ledhető élmény. Kará­csonykor életet adni a kis jövevénynek, azon a na­pon, amikor Jézus is szü­letett, még különlegesebb esemény a szülést segítő orvosok számára is. Kovács Erika Amikor egy orvos eldönti, hogy a szülészetet választja szakte­rületéül, tisztában van azzal, hogy életét, teljes munkássága idejére, alárendeli a vajúdó asz- szonyoknak, születendő gyer­mekeknek.- A hivatásunk egyik szépsé­ge, hogy a szülészeten minden kiszámíthatatlan. Soha sem tudjuk pontosan, mikor kezdő­dik a szülés. Ezzel tisztában van a családunk is, így fogadott el bennünket a feleségünk. A gyermekeink is megszokták, hogy szentestén az ünnepi asz­tal mellől állunk fel, az ajándé­kok átadásánál sem vagyunk mindig otthon. Számukra ez már természetes. Ünnep ide vagy oda, a születendő gyermek és édesanyja a legfontosabb — mondta dr. Szeberényi Zsolt, a békéscsabai Pándy Kálmán kórház szülészeti-nőgyógyásza- _ ti osztályának vezetőhelyettese. |- A karácsony hangulata | mindenkit megérint. Az osztályt | is ünnepi díszbe öltöztetjük. A | nővérpulton karácsonyfa áll. = Még a szülőszobában is gyertya ég. A szokottnál is meghittebb a jr ■ • . sr k Dr. Szeberényi Zsolt (balról), Liszkainé Felber Mária csecsemős nővér és dr. Boros Zoltán munkája során már sok kisbabát segített a világra. A szentestén vagy karácsonykor történő születés még nagyobb esemény. Bogika úgy döntött, a Jézuska hozza - születésnapot reggel, karácsonyt este ünnepel a család Majoros Boglárka 2006. de­cember 24-én született a békés­csabai kórházban.- Két nappal korábbra vártuk, de Bogi úgy döntött, karácso­nyi baba lesz. Tavaly vasár­napra esett december 24. A ki­csim már reggel jelezte, „útra kész". Végül éjjel 11 óra 10 perckor született Első gyerme­künk. Nagyon nagy szeretettel emlékszem vissza arra a nap­ra - mondta elérzékenyülve az édesanya, Csicsely Andrea.- Családias hangulat fogadott bennünket a szülészeten. Min­denki nagyon kedves volt Az Majoros Bogika ma ünnepli első szü­letésnapját és az el­ső karácsonyát. orvosom és a szülésznő is átse­gítettek a szüléssel kapcsolatos félelmeimen. A fájások között is arra gondoltam, hogy a ka­rácsony most már kétszeres öröm lesz számunkra. A kará­csonyfát egy héttel az ünnep előtt feldíszítettük. Amikor ha­zamentünk, már kéthetes volt a fa. Bogit alá tettük, mint a vi­lág legcsodásabb ajándékát Hogy az egyéves Bogi ne érezze a hátrányát annak, hogy egy­szerre van a születésnapja és a karácsony, szülei kitalálták, a szülinapot reggel ünnepük. A Jézuska pedig este jön. légkör, hiszen a karácsony maga is a szülésről, születésről szól - fogalmazott dr. Boros Zoltán or­vos igazgató főorvos. Vannak évek, amikor nagy a „forgalom” karácsony és szil­veszter táján a szülőszobán. Ta­valy azonban csendesen telt a szenteste. Boros doktor akkor is a kórházban töltötte a napját, hogy világra segítsen egy kis­babát.- Sokszor kérdezik tőlünk, mi az oka, hogy éjjel több kis­gyermek születik, mint nappal. Erre viccesen csak azt szoktuk mondani, hogy a babák többsé­ge éjszaka „készül”, ezért a 266 nap, vagyis a terhesség ideje is éjjel telik le. A tréfát félretéve úgy tapasztaljuk, pszichés ha­tása is van a karácsonynak a szülésre. Ilyenkor kevesebb a császármetszés, több a sima szülés. A leendő anyukák ezen a napon jobban tűrik a fájdal­mat. A szülés egyébként az egyetlen természetes fájdalom.- A köztudattal ellentétben, családtervezéskor nem célja a gyermeket vállaló pároknak, hogy szentestén szülessen meg a gyermek. Inkább a „kará­csonyfa” alá szeretnék tenni az egészséges kisbabájukat, az élet legeslegszebb ajándéka­ként. Más a helyzet a szilvesz­terrel. Sokan azt szeretnék, ha már ekkortájt érkezik a trón­örökös, akkor lehetőleg éjfél kö­rül jöjjön világra. A szilveszte­ri, újévi babák után nagy a mé­diaérdeklődés. Több települé­sen ajándékkal is köszöntik az év első gyermekét — nyilatkoz­ta Szeberényi doktor, majd szo­morú esetekről is beszámolt.- Sajnos a karácsony nem minden kismamának örömteli. Szentestén is előfordulhatnak vetélések, ritkább esetben hal­vaszülések. Emlékezetes ma­rad az első orvosként töl­tött karácsonyom. Egy elhalt terhességnél kellett levezetnem a szülést. Szentestén ezt a hírt még nehezebb közölni az anyával és a családdal, mint más napokon. Sajnos az élet ilyen tragédiákat is produkál. Szerencsére a kismamának ké­sőbb születtek gyermekei. Ab­ban azonban biztos vagyok, az­óta sem telik el úgy egy szentes­téje sem, hogy ne jutna eszébe az a szomorú karácsony... ,- Nagybánhegyesen jelentős számú szlovákság él, akiknek elődeik a lakosságcsere foly­tán telepedtek le a községben. Kezdetben az emberek szíve­sen hordták a szlovák népvise­letű ruhákat, de mára csak ün­nepi alkalmakkor, fellépések­kor veszik fel. Ilyen az oplecko, a fehér csipkés blúz, a díszes mellény, a sztuhlya, azaz haj­szalag, valamint a színes bro­kátból készült szoknya - tud­■ Karácsony előtt csak pattogatott kukoricát ehettek, tejet ihattak. tűk meg Zsilák Páltól, a szlo­vák kisebbségi önkormányzat vezetőjétől. A szlovák kará­csony jellegzetes szokásokkal telített. Az ünnep előtti nap böjt volt, csak pattogatott ku­koricát ehettek, tejet ihattak. Minden házimunkát délig el­végeztek, aztán bekészítették a vacsorát és minden ter­ményt. Délután nem lehetett dolgozni. Sötétedéskor vallá­sos éneket énekeltek és meg­vacsoráztak, ami főként disz­nótorosból állt. Az asztaltól senki nem állhatott fel, min­denből enni kellett egy falatot. A terményekből naponta vit­tek kicsit az állatoknak. Moso­gatni este tilos volt. Éjfélkor a templom előtt énekeltek, majd meglátogatták a rokonokat. Karácsony másnapján reggel énekeltek, imádkoztak, este bál volt. Mára a szokások nagy részét nem tartják, az ételeik is változtak. ■ H. M. A szlovák népviselet jellemző darabjai. Attól, hogy püspökként szolgál, még bárki maradhat normális küldetés Nincs külön lelkünk és testünk, az egyháznak az egész emberhez, a társadalom minden tagjához kell szólnia Dr. Kiss-Rigó László Békés me­gyében szorgalmazza a katoli­kus oktatás erősítését, óvoda, általános iskola létrehozását. A megyés püspök arról is nyilat­kozott lapunknak, milyen sze­repet kell vállalnia az egyház­nak ma a nevelésben az óvodá­tól a felsőoktatásig.- Alapelv, hogy minden tele­pülésen, ahol van igény katoli­kus közoktatási intézmény mű­ködtetésére és a helyi önkor­mányzat ehhez együttműkö­dést tud nyújtani, induljon ka­tolikus iskola. Ami természete­sen nemcsak a katolikusok szá­mára teljesít közszolgálatot, ha­nem bárki részére, akinek szü­lei azt kérik. Az egyháznak a közoktatást prioritásként kell kezelnie még akkor is, ha ez vállalható anyagi terhekkel jár. Egyházmegyénk ebben követ­kezetes, és Békés megyében is komoly partnerekre talált. — Gyulán Püspök Úr kezde­ményezésére, egyházi beru­házásként felépülhet Kelet- Magyarország első futballaka- démiája. Köztudott, hogy ked­veli a sportot, a focit. A sport, az egészséges életmód nép­szerűsítése is feladata az egy­háznak?- A Grosics Gyula nevét vise­lő futballakadémia helyszíne a helyi adottságok és önkor­mányzat pozitív hozzáállása miatt lett Gyula. Az embernek nincs külön lelke és külön tes­te, és az egyház küldetése az egész emberhez szól. Az egy­háznak nem az egészséges élet­módot vagy a sportot kell népe szerűsítenie, hanem az egész ember egészségét, javát kell szolgálnia. Ehhez okvetlenül hozzátartozik a sport is. Elég baj, ha ez nem mindig tudato­sul az egyházban, legalábbis nálunk, Magyarországon. Az olaszországi egyházban, olasz plébániákon ez természetes. Mindennek persze semmi kö­ze sincs ahhoz, hogy én sze­mély szerint gyerekkoromtól egészen a sorkatonai szolgála­tig egyesületben sportoltam, és vagyok ma is kapusa a pa­pok labdarúgócsapatának. At­tól ugyanis, hogy püspök va­gyok, még maradhatok normá­lis ember.- A maradandó értékek, er­kölcsi normák őrzésekor az egyház a mai világban, a piac- gazdaság eszközeihez képest nem szorul háttérbe a hango­sabb, nagyobb tömegeket el­érő médiával szemben? — Az egyház minden közeg­ben, akár ellenséges szellemi környezetben, a divat, a fo­gyasztás, az értéksemlegesség diktatúrája által generált ellen­szélben is otthon érzi magát. Az az alapító szándéka szerint küldetése nem a tökéletes, csak az ideák világában élő emberekhez szól, hanem a mindennapi valós élethelyzet­ben élőkhöz, az adott társada­lom minden tagjához. Nem biz­tos azonban, hogy az egyház­nak is mindig ugyanazokat a módszereket kellene használ­ni, mint környezetének. A har­sány reklámok, hangos propa­ganda helyett az egyház mód­szere a hiteles tanúságtétel, ami nem erőszakos szellemi diktatúra, hanem szelíd, de ha­tározott és lehetőleg vonzó fel­hívás, buzdítás a valódi érté­kek, az élet igazi értelmének keresésére és megtalálására. ■ Niedzielsky Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom