Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-20 / 246. szám

2 mmm A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 20., SZOMBAT megoldáskeresők Sokba kerül a fűtés, nagyon drága az energia. Napjainkban a kényelem és az egyszerűség helyett inkább a takarékosság játssza a főszerepet. Leleményesek a Békés megyeiek: a falevéltől a tuskóig mindennel fűtenek. / / / SZALUMRA Az önkormányzat szalmatüze­lésű kazánt vásárolt 600 ezer fo­rintért. Nyáron 1000 bála szal­mát gyűjtöttek be. Most ősszel pedig 250 bála kukoricaszárral is gyarapodott a tüzelőanyaguk. A bálákat egy helybéli gazdálko­dó istállójában tárolják, melyet térítésmentesen kaptak haszná­latba. Egy bála szalma 60 forint­ba került. Ráadásul a kaszaperi­ek két „legyet” is ütöttek egy csa­pással. A település közterületein nagyon sok a fa, ezek levelét ed­dig jelentős költséggel a falu ha­tárába szállíttatták, ahol humusz vált belőlük. Most az összegyűj­tött leveleket is elégetik. Ottjártunkkor is éppen egy kézi- kocsinyi falevelet tolt a kazánhoz az egyik közmunkás. A száraz faleveleket a lakosságtól is szíve­sen fogadják. Az önkormányzat egy fadaráló gép vásárlását is tervezi, ami 140 ezer forintos be­ruházás. így a lehullott gallyak, faágak sem vesznek kárba.- Most, hogy még nincs túlsá­gosan hideg, falevéllel tüze­lünk, illetve napi 1-2 bála szal­mát égetünk el. Ha hidegebb lesz, 10—15 bála szalmát fűtünk el. A kazán ára egy év alatt meg­térül. Ha beválik, jövőre az ösz- szes intézményünket szalmával és kukoricaszárral melegítjük - nyilatkozta a polgármester. Az Égáz-Dégáz Zrt. területén az alternatív fűtések bevezeté­se hatására nem csökkent érzé­kelhetően a fogyasztók száma.- Tömblakásos épületben nem lehet a gázos fűtést másra cserélni. Nemcsak a gáz, ha­nem más tüzelőanyagok ára is jelentősen emelkedett, így a szén és a fa is drágább lett. A gáztüzelésről egyébként csak nagyobb beruházással lehet át­térni más fűtésre. Vélemé­nyünk szerint még mindig a gáz a legkényelmesebb ener­giaforrás — nyilatkozta Éri Zol­tán, az Égáz-Dégáz Zrt. kereske­delmi igazgatóhelyettese.- A fogyasztóink száma nem csökken, de a fűtési szokások megváltoztak. Az eddigi 21—22 fok helyett csupán 18-19 fokos hőmérsékletet tartanak a lakás­ban, így spórolnak. Az intézmények és a csalá­dok költségvetésének egyik legnagyobb kiadása a gáz. Most, a hivatalos fű­tési szezon kezdetén utá­najártunk, hogy az önkor­mányzatok, illetve a csalá­dok milyen alternatív meg­oldásokban gondolkodnak annak érdekében, hogy minél kevesebb pénzből ússzák meg a téli fűtést. Munkatársainktól Az elmúlt téllel szerencsénk volt. Nem volt túlságosan hideg. A jelenlegi energiaárak mellett idén is ebben reménykedünk. Vannak, akik a remény mellett lépnek, még ha visszafelé is, hi­szen a gázos fűtés volt a legegy­szerűbb és a legtisztább. Jó né­hány éve még a legolcsóbb is. Napjainkban a kényelem he­lyett inkább a takarékosság játssza a főszerepet. Az idő múlásával várhatóan egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiára épülő fű­tési technikák. Nátor István, a megyei önkormányzat terület- fejlesztési munkatársa nagy jö­vőt lát a termálvíz, a fóldhő, a napkollektor és a biobrikett hasznosításában. — Nagyobb befektetést igényel ugyan a termálvíz hasznosítása, de már rövid távon megmutat­koznak az előnyei is, melyek kö­zött nem az utolsó helyen szere­pel a gazdaságosság - fogalma­zott Nátor István. Kiemelte, hogy míg a biobrikett a hagyo­mányos fűtési rendszerekben is használható, addig az energiafű­ből előállított pellethez új kazá­nok kellenek, ezért ez utóbbi megyénkben ritkaságszámba megy - szögezte le. Kaszaperen az alsós iskola- épület fűtése éves szinten kö­rülbelül 1 millió forintjába ke­rült az önkormányzatnak.- Az épület 1500 légköbmé­teres. A nagy vízterű, radiáto- ros fűtési rendszer még a hetve­nes években készült. A nyolc­vanas években építettük be a gázkazánt. Egy vagyonba kerül, Fellángol a kályha-A cserépkályha más mele­get ad, mint a radiátor, vagy konvektor. Ezért is szeretik az emberek, no meg persze többet is jelent számukra, mint egyszerű fűtési eszköz, lényegében berendezési tárgy- gyá válik -fogalmazott egy, régen a szakmában dolgozó békéscsabai kályhás. Úgy ta­pasztalja, ez a fűtési mód egyre inkább a gazdagabbak kiváltságának számít, bár ta­valy a nagy gázáremelés ide­jén olyan kuncsaft is jelent­kezett nála, akinek még ké­ménye sem volt.- Vannak ugyan kisebb-na- gyobb fellángolások, de ösz- szességében nem akad több munkám, mint régebben. Egyre többen akarnak vi­szont több lábon állni, a gáz mellé csináltatnak kályhát vagy éppen újítják fel a régit. Idén már nagy dömping nem várható - mondta a mester, s egyben felhívta a figyelmet a szakmára leselkedő veszé­lyekre is. Mint kiderült, egyre inkább elöregszenek az e mesterséget űzők, így ha ké­szült volna olyan lista, mely a kihalófélben lévő szakmá­kat részletezi, akkor azon a cserépkályhások is rajta lennének. Tuskóval melegítenek Battonyán az elmúlt években sok családnál kapcsolták ki a gázt. A rászorulók vissza­tértek a vegyes tüzelésű kály­hák használatára.-A tuskóakcióttöbb mint jel évtizede vezettem be. Ta­valy csaknem 400 család kapott belőle. A tuskók két­szer is melegítik a rászoruló­kat. Egyszer, amikor felaprít­ják, illetve amikor a kályhá­ban elfűtik - mondta dr. Karsai József polgármester, országgyűlési képviselő, aki már hozzálátott az idei ak­ció megszervezéséhez is. A szalmabála csak hatvan forintba kerül. Jelenleg kettőt fűtenek el naponta a kaszaperi kisiskolában. mire a gáz ezt a rengeteg vizet felfűti. Az energiaárak lassan az égbe szöknek. Ráadásul a gáz fűtőértékével sem voltunk mindig elégedettek. Kaszaper nincs könnyű helyzetben, már ami a pénzügyeket illeti. Éppen ezért a nyáron gondolkodni kezdtünk, hogyan szabadul­junk meg a Dégáz-árak fogságá­ból - nyilatkozta Csürhés Ist­ván, Kaszaper polgármesetere. Szalmabála-turizmus, lavina indul Kaszaperről Elsőként a Békés Megyei Hír­lap számolt be a kaszaperiek alternatív fűtési módjáról. Másnap megkezdődött a tele­pülésen a szalmabála-turt- mus. Nemcsak az országos sajtó figyelmét keltették fel. Jó néhány településről jöttek - Budapesttől Győrig - az ér­deklődők Kaszaperre. Arra voltak kíváncsiak, hogyan működik, mennyibe kerül és milyen hatékony szalmával fűteni. Mint megtudtuk, akad­nak követőik, hiszen sok ön- kormányzat jár ugyanabban a cipőben, mint a dél-békési nagyközség. EHEZNEK A KAZÁNOK A földben rejlő hő energiáját is kiaknáznák az olcsóbb fűtés érdekében Medgyesegyházán az önkor­mányzat és intézményei idei becsült fűtési költsége megha­ladja a 16 millió forintot. Az összeg hatalmas. A napokban ötletbörze szinten tárgyaltak a településen az alternatív fűtési lehetőségekről.- Szóba került a hőszivatty'ús fűtés, ami a ßldben rejlő hő energiáját használja ki. A szon­dák elkészítése nem olcsó. Rövi­desen tanulmányt készíttetünk a módszer hatékonyságáról. Ha a szakemberek vélemé- j nye kedvező lesz, a testület 1/11 figyelmébe ajánljuk a le- ijA hetőséget - nyilatkozta É dr. Nagy Béla, Medgyesegy- Tjyj háza polgármestere. A hőszivattyús módszer alkal­mas lenne a helyi intézmé­nyek fűtésére. Földhős fűtési rendszerrel ter­veztette meg 120 négyzetméter alapterületű családi házát Frankó Tibor. Építkezés köz­ben derült ki, hogy a beruhá­Dr. Nagy Béla: „Tanulmányt készítte­tünk." zás érdemi részére már nem jut pénz. A kutak és a körszi­vattyú költsége 1,2 millió fo­rintba került volna.- Nem mondtam le a fóldhős fűtésről, csak néhány évvel csúszik a megvalósítása -fo­galmazott a magánház-tulaj- donos. Hűtésre és fűtésre is al­kalmas radiátorokat vettem, ezzel 3000 forintos pluszkölt­séget vállalva, és a rendszer ki­építéséhez szükséges csöveket is beépítettük a házba - mond­ta a békéscsabai építkező. - Hamarosan beköltözhető álla­potban lesz a ház. Eleinte gáz­zal fűtök, 2-3 év múlva pedig már remélhetőleg földhővel. Érdemes beruházni, mert 8- 10 év alatt megtérül a rend­szer költsége, arról nem is be­szélve, hogy környezetbarát. Mezőberényben szalmabrikett készül, Újkígyóson a termálkincsre építenének Egyre többen választják fűtés­hez a szalmabrikettet. A mezőberényi Szűcs Gábor pár hónapja foglalkozik a néhány tűzifával és a magyarországi barnaszénnel hasonló fűtési ér­tékű termék előállításával.- A mezőgazdaságban sok melléktermék képződik. A gáz ára folyamatosan nő. Ezért pró­bálkozunk a szalmabrikett elő állításával - mondta Szűcs Gá­bor. A technológiával kapcso­latban kifejtette, a búza- és a szójaszalma egy darálóba és egy portalanítóba kerül, majd egy nagy nyomású prés segítsé­gével hozzák létre a terméket, melynek ár-érték aránya kifeje­zetten jó. Egy mázsa bruttó 2400 forintba kerül.- Egyre többen viszik. Jól ég, a szalmabrikett roppant száraz és tiszta is. Sokaknak meg Érdeklődnek a szalmabrikett iránt. kell barátkozniuk a hagyomá­nyostól eltérő brikettel. Ehhez több időre lesz szükség - hangsúlyozta. Nem megy majd egyik pillanat­ról a másikra Újkígyóson sem a hagyományos energiahordo­zóktól való függetlenedés. Oláh Timót alpolgármester eleve hosszabb távról beszélt, amikor felmerült a falu alatt csordogá­ló termálkincs hasznosításá­nak a lehetősége.- Összekapcsolnánk a lepusz­tult strand felvirágoztatását a közintézményeink ßtésével. Felmérés már készült, az első költségszámítások több száz­millióforintosra teszik a beru­házást, mely szerencsés eset­ben hamar megtérülhet. Per­sze, nem lesz könnyű befektetőt találni - tájékoztatott az alpol­gármester. 1 A 1 A 1 fi k á

Next

/
Oldalképek
Tartalom