Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2007-06-25 / 146. szám

7 2007. JÚNIUS 25., HÉTFŐ GAZDASÁG Az erdészek féltik a közjót vándorgyűlés A szakmai szempontok háttérbe szorulását látják Az erdészeti vándorgyűlés résztvevői ünnepélyesen megemlékeztek elhunyt kollégáikról. Az uniós finanszírozás előnyben részesíti a magánerdőket. A megélénkült gépkereslet révén behozhatjuk a lemaradást A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal az elmúlt héten összesítette a gépberuházási tá­mogatási igények végleges ada­tait. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) igényelhető pénz segít­het csökkentem a magyar gazda­ságok lemaradását a műszaki színvonalban. Az összes támo­gatási igény 46 milliárd forint lett, amivel több mint 120 mil­liárd forint értékű új technoló­giai berendezés kerülhet az ága­zatba. Az igénylők száma és az igényelt összeg nagysága me­gyénként az alábbi: Bics-Klskun _______366 3,16 Ba ranya 245 2,70 Békés_______303 2,70 Bo rsod-AhaúJ-Zemplén 260 1,75 Csongrád__________291 2,34 Fe jér 248 3,20 Főváros és Pest_____317 2,90 Gy őr-Moson-Sopron 224 3,33 Hajdú-Blhar 272 2,55 Heves 162 1,88 Jász-Nagykun-Szolnok 206 2,25 Komárom-Esztergom 121 2,39 Négrád____________65 0,42 So mogy 277 2,73 Szabolcs-Szatmár-Bereg385 2,33 Tolna 288' 2,73 Vas______________247 2,70 Ve szprém 147 1,19 Zala______________214 1,74 Ös szesen_________4638 44,99 FO RRÁS: MVH Oroszországban késik a kormány agrárprogramja A kormány agrárbizottságának elmúlt heti ülésén elhangzottak szerint az ország mezőgazdasá­gának következő öt évre vonat­kozó programját június 15-éig kellett volna benyújtani, ám az nem készült el időben. A jelzett időszakban várhatóan 552 mil­liárd rubelt fordíthatnak az ága­zat támogatására, az agrárlobbi szerint viszont minimum 750 milliárdra lenne szükség. Kide­rült, hogy az országban lefolyta­tott mezőgazdasági összeírás adatai lényegesen eltérnek a sta­tisztikai számoktól, de a hivata­los eredmény csak a negyedik negyedévben lesz nyilvános. ■ Az erdésztársadalom sé­relmei határozták meg a Kecskeméten tartott 138. Országos Erdészeti Ván­dorgyűlés hangulatát. Bálái F. István Szombaton Kecskeméten tartot­ta 138. vándorgyűlését az Orszá­gos Erdészeti Egyesület. A ren­dezvény házigazdája ezúttal a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgo­zó Zrt. volt. Az ilyen alkalmakon tartott díszközgyűléseken az er­désztársadalom rendre önmagát is ünnepli, tisztelegve az elődök munkája előtt, egyben kitüntet­ve a kortársak legjobbjait. Rendezvényt megnyitó, majd Javában tart az aratás. Az őszi ár­pa kétharmadán már végeztek a munkával a gazdálkodók, akik jócskán benne vannak már a bú­za vágásában is. Az őszi árpa ter­mésátlaga az FVM előzetes ta­pasztalatai szerint 3,5-3,6 tonna az egyesület munkáját értékelő szavaiban Pethő József egyesüle­ti elnök az agrártárca mostoha- gyerekének nevezte az erdőgaz­dálkodást. Elhamarkodottnak ítélte az ágazatot érintő átszerve­zéseket, félve utalt az erdők köz­jóléti szerepének várható ellehe­tetlenülésére. Benedek Fülöp, az agrártárca szakállamtitkára az hektáronként, ami az időjárás szerinti várakozásnak megfelelő, de elmarad a korábbi évek hoza­mától. Az őszi búza termésátla­gát a szakértők 3,7-3,8 tonnára becsülik, így országosan mint­egy négymillió tonnás termés erdőgazdálkodás rövidesen élet­be lépő, és a magánerdőket előnyben részesítő uniós finan­szírozásáról, az állami erdésze­tek vagyonigazgatási átszervezé­séről, valamint az erdőtörvény várható módosításáról szólt, ki­térve arra is, hogy nem lát módot a sérelmek orvoslására. A részletekben kevésbé tájéko­várható. A minisztériumi előre­jelzések ennél valamivel több, az érdek-képviseleti szervezetek ke­vesebb termést jósolnak, de fi­gyelembe kell venni, hogy a prognózisok az árakat is gyak­ran szándékosan befolyásolják. zott hallgatóság előtt csak folyosói beszélgetésekben vált világossá, miszerint az erdészek nagyon sé­relmezik, hogy ágazatuk önálló országos szakigazgatása meg­szűnt, mert a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba integ­rálódott be, s a minisztériumban sincs erdészvégzettségű főosz­tályvezető. Szintén sérelem, hogy az állami erdőgazdaságok vagyo­ni igazgatását sem erdész végzi. Nem bízzák az erdőgazdaságok­ra a védett erdők gondozását sem, mert abban a nemzeti parkok kapnak egyre nagyobb teret Ösz- szességében nem látják biztosít­va, hogy a jövőben az erdőgazda­ságok el tudják látni közjóléti fel­adataikat, köztük például az erdei kisvasutak működtetését. Piaci információink szerint a ta­karmánybúza tonnánként 32 ezer, az étkezési búza 36 ezer fo­rinttal indult. A felvásárlási ár tehát 25-30 százalékkal maga­sabb a tavalyinál, intervenciós felajánlás aligha lesz. ■ Hagyományos gazdálkodás és természetvédelem MAGYARORSZÁGON OZ elmúlt 80 évben egymillióról két­millió hektárra nőtt az erd& terület, ami nagyrészt még mindig az állami (földműve­lésügyi) és honvédségi erdő­gazdaságok kezelésében van a hagyományos, tartamos gazdálkodás mellett. Ám egy­re több a magánerdő és a ter­mészetvédelmi hatósághoz tartozó erdő is. Őszi árpából idén gyengébb a hozam aratás Búzából becslések szerint mintegy négymillió tonna termés várható Termeléstől független gazdaságtámogatás Tokaji bort ittak Brüsszelben ep A magyarok az elzásziaknak segíthetnek cserébe Magyarország 2009-ben vezeti be a termeléstől független jövede­lemtámogatáson alapuló, össze­vont gazdaságtámogatási rend­szert (farmtámoga­tás; SPS) - közölte az elmúlt héten Gőgös Zoltán, az FVM ál­lamtitkára. A támo­gatási jogosultság történelmi ala­pon megszerzett alanyi joggá vál­tozik, amiben várhatóan a jövő év első három hónapjának valame­lyikét tekintik bázisnak, de a szi­gorúan szabályozott ágazatokban (pl. tej, dohány) a termelési kvó­tákat már tavaly rögzítették. A jog vagyoni értékű, így adható és vehető lesz. Az SPS-re legkésőbb 2011-ig kellene átállni. Az államtitkár szerint az SPS- rendszer előnye a jelenlegivel szemben, hogy jobban igazodik az agrárpolitika prioritásaihoz, stabilizálja az üzemi struktúrát és leegy­szerűsíti az admi­nisztrációt. A közvet­len termelői támoga­tást akkor is megkapja a gazda, ha nem termel, de kultúr- állapotban tartja a földjét. Ha vi­szont termel - mert megéri -, és a támogatáshoz is hozzá akar jut­ni, akkor egészséges terméket kell előállítania, és 19 környezet- védelmi, állatjóléti és higiéniai előírást kell betartania. Az új rendszer 3 milliárd forintos infor­matikai fejlesztést igényel. ■ Az elmúlt héten Tabajdi Csaba magyar képviselő kezdeménye­zésére tokajibor-kóstolót tartot­tak az Európai Parlamentben. A rendezvény apropóját az adta, hogy az idei tavasztól Magyar- ország kizárólagos jogot kapott a Tokaji név használatára az Euró­pai Unióban. A borkóstolón mintegy hatvan európai parlamenti képviselő jelent meg, akik a több száz ta­gú vendégsereg társaságában a tokaji borrégió legfinomabb bo­raival ismerkedhettek. A rendezvényen megjelent Joseph Daul elzászi politikus is, aki a megnyitóbeszédek sorát kezdte. Részvételének azért van különleges üzenete, mert Elzász az egyik vesztese a névhasználat körüli csatáknak, a jövőben ugyanis nem használhatják az eddig bevált Tokai megjelölést. Joseph Daul megje­gyezte, hogy a fran­ciák átengedték a Tokaji név haszná­latát a magyarok­nak, cserébe a ma­gyarok Sarkozyt ad­ták a franciáknak. Tabajdi Csaba igazi európai gesztusnak nevezte a francia po­litikus részvételét, s felajánlotta, hogy a magyarok segítséget nyújtanak az elzászi identitás megőrzését szolgáló ügyekben. A magyar képviselő azt is meg­jegyezte, miszerint európai par­lamenti munkájának egyik sike­re volt, hogy elérte: legyen ma­gyar bor is az EP éttermében. Ugyanakkor hozzátette, hogy egyik kedvenc bora az elzászi szürkeba­rát, a Pinot Gris, amely a jövőben nem használhatja a Tokai megnevezést. Ha bort ajánl part­nereinek, ezt vagy pedig a Toka­ji Mandulást kéri. A rendezvényen az is elhang­zott, hogy Ausztrália és az Egye­sült Államok átmenetileg még használhatja a tokay megneve­zést, ami ellen harcolnunk kell, ebben a borkóstoló is segítséget jelentett. ■ ■ Ha nem termel a gazda, akkor is kap pénzt. ■ Az EP kiváló terepe lehet a magyar agrár­termékek nép­szerűsítésének. Madárinfluenza Nürnbergben? a dél-németországi város­ban hat hattyú, egy vadlúd és egy réce tetemére buk­kantak, s a tetemeket egy szövetségi laboratóriumba küldték, hogy megállapít­sák, nem a madárinfluenza­vírus emberre is veszélyes H5Nl-es altípusa fertőzte-e meg az állatokat. Közben a cseh kormány hivatalosan is bocsánatot kért egy idős asszonytól, mivel a madár­kor miatt létrehozott vesz- tegzáron belül a néni papa­gáját is elpusztították a cseh állatorvosok. Olaszországi kritika az EU-reformnak RÓMA A Confagricoltura olasz mezőgazdasági érdek- képviseleti szerv nyilatkoza­tot adott ki az EU júniusi ag­rárminiszteri tanácsa által elfogadott zöldség-gyümölcs reformról. Szerintük felerő­södött az agrárpolitika „visz- szanemzetiesítése”, ami az egyes tagországok közötti egyenlőtlenségekhez vezet. Újra mehet a magyar csibe orosz exportra baromfi Az orosz állat­egészségügyi hatóság hiva­talos tájékoztatást adott ki, amelyben közli, hogy június 26-ától, vagyis holnaptól ismét szállítható Magyar- ország területéről a napos csibe és a tenyésztojás. Egyéb baromfitermékekről a közeljövőben döntenek.1 Holnaptól szabad az export Ismét igényelhető az állatjóléti támogatás MVH Július 1-jétől augusztus 31-éig ismét igényelhető az EU állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfelelés támogatása, mégpedig meg­változott szabályok szerint. A változás tervezete az FVM honlapján már olvasható, a rendeletmódosítást követően pedig haladéktalanul közzé­teszik a végleges szöveget is. Állat-egészségügyi harmonizáció eu Az unió moszkvai misz- sziójának tájékoztatása szerint az orosz hatóságok egy 4 millió euró értékű projekt keretében harmo­nizálni próbálják a fo­gyasztóvédelmi és állat­egészségügyi szabályokat a nemzetközi normákhoz és a WTO-előírásokhoz. Az EU és Oroszország közötti gya­kori konfliktusok ugyanis jórészt az alkalmazott mód­szerek közötti különbségek­ből adódnak. 4 s

Next

/
Oldalképek
Tartalom