Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2007-06-25 / 146. szám

Élen járunk a térség klímavédelmében MAGYARORSZÁG a klímavé­delmi nemzetközi vállalásait jelenleg több mint négysze­resével teljesíti túl, a régió­ban a legjobb mutatóval ren­delkezik - derül ki az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat és az Európai Környezet- védelmi Ügynökség leg­frissebb adataiból. A Kiotói Jegyzőkönyvben a 2012-ig vállalt 6 százalékkal szem­ben Magyarország 30,6 szá­zalékkal csökkentette a glo­bális felmelegedést előidéző gázok, például a szén-dioxid kibocsátását. Maradnak a foglyok Guantánamón az amerikai kormány a hét végén cáfolta, hogy a Kuba szigetén lévő guantánamói börtöntábor bezárása küszö­bön áll. A kongresszusi kép­viselők és jogvédő csopor­tok követelése ellenére nincs terv a létesítmény azonnali bezárására, amelynek felszámolását csak később tervezik. Blair átadta a Munkáspárt vezetését Brownnak hivatalosan is átadta vasár­nap délután a kormányzó brit Munkáspárt vezetését Gordon Brown pénzügy- miniszternek Tony Blair miniszterelnök, aki néhány nap múlva a kormányfői tisztségről is leköszön. Jön Gordon Brown Tartotta magát a határidő­höz a két koalíciós párt: a tízpontos javaslatcsoma­got - amelynek legvitatot­tabb része az egészség- biztosítás átalakítása - tegnap mind az MSZP, mind az SZDSZ elfogadta. Bánky Bea „Ki győzött? Mindketten” - vála­szolt Gyurcsány Ferenc a zárt aj­tók mögött, négy órán át elhúzó­dó egyeztetés után a kérdésre: inkább a verseny vagy a szolida­ritás elve, azaz az SZDSZ vagy az MSZP egészségbiztosítási javas­lata lett-e a befutó? Kóka János, a liberális párt el­nöke hozzátette: az SZDSZ soha nem legyőzni, hanem meggyőzni akarta a szocialistákat arról, hogy a verseny mennyire fontos. Úgy tűnik, lényegében a mi­niszterelnök modellje valósulhat meg. Az MSZP eredeti elképzelé­se szerint ugyan előbb lettek vol­na regionális biztosítók, és utána jöhetett volna a verseny, de ez most megfordult. „Legalább öt, de legfeljebb hét egészségbiztosítási pénztár jön létre, amelyek egységes társada­lombiztosítási keretből gazdál­kodhatnak - vázolta az elfogadott elképzelés lényegét a kormányfő. - A köztulajdon többségben ma­rad.” Azaz az állam 51 százalé­kos tulajdonos lesz a pénztárak­ban, a maradék 49-en osztozkod­hatnak a magánbiztosítók. Tulaj­donrészüket tőkeemeléssel szer­zik meg. A megalakulás után az egészségbiztosítási pénztárak­nak 6-12 hónapjuk van arra, hogy ajánlatot tegyenek leendő ügy­feleiknek. Az egyéves verseny­időszak letelte után meghatáro­zott régiókhoz rendelik hozzá az 5-7 félállami-félmagán biztosítót. Azok, akik nem választottak ma­guknak biztosítót, lakhelyüknek megfelelően automatikusan ke­rülnek ahhoz a szervezethez, amely az adott régióban, földraj­zi területen szolgáltat. Az OEP-re jelenlegi formájában nem lesz szükség, bár a pénzügyi elszámolásban az országos sze­repe fennmarad. Az új rendszer 2008-2009-re alakulhat ki. Kóka szerint a magánbefekte­tőkkel javul a helyzet, az új rend­szer véget vet a hálapénznek is. „Az MSZP és az SZDSZ a hó vé­géig új mellékletekkel egészíti, ki a megállapodást” - jelentették be a pártelnökök, akik szerint min­den kérdésben sikerült kompro- J misszumot kötni. Az SZDSZ hét pontja alapján is elfogadtak egy reformmenet­rendet. Megállapodtak a stabilitá­si programról is, amely az adózá­si kérdéseket, a kis- és közép- vállalkozások fejlesztését, illetve a közpénzek átláthatóságát hiva­tott garantálni. Programot alkot­tak a bürokratikus terhek csök­kentésére, a kutatás-fejlesztés ösztönzésére. A két párt a nyugdíjrendszer [ fenntarthatóságát illetően is ösz- szehangolta elképzeléseit. Egyet- J értettek abban, hogy a szociális | szolgáltatásokban a rászorultsági elvnek kell érvényesülnie. Közös javaslat kerül az Ország- gyűlés elé a pártok kampány- és működési költségeinek elszámol­hatóvá tételére, valamint az egy­házak közfeladatainak finanszí­rozását is kiszámítható keretek közé szeretnék szorítani. A Fidesz „harcos ellenállásra” buzdít „ha a kormány végrehajtja a most tervezett privatizációt, akkor a Fidesz ellenállásra szólítja fel az egészségügyi intézményeket, a civil szerve­zeteket, a betegszervezeteket, az orvos-, a gyógyszerész- és az ápolási kamarát, az összes kirúgott, mintegy ezerötszáz orvost és a több ezer ápoló­nőt” - jelentette ki tegnap Mikola Istxán, az Ország- gyűlés egészségügyi bizott­ságának fideszes alelnöke. Kóka János és Gyurcsány Ferenc a tegnapi „nagy kompromisszum megkötése” utáni sajtótájékoztatón. Lehet latolgatni, ki lett végül a győztes. Koalíciós békeszerződés biztosítók Gyurcsány és az MSZP modellje jön kisebb változtatással Népszavazás: ma újabb forduló az Alkotmánybíróság és az OVB között Ma dönt a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezései­ről az Országos Választási Bi­zottság (OVB). Korábban már el­utasították a hitelesítést, az Al­kotmánybíróság (Ab) viszont úgy határozott: a vizitdíj és a kórházi napidíj, a képzési hoz­zájárulásra vonatkozó kérdés népszavazásra bocsátható. ■ Az Alkotmánybíróság nem fölöttes szerve az OVB-nek. Orbán Viktor pártja hét kér­désben kezdeményez népszava­zást. A termőföldre, a kórház­privatizációra és a gyógyszerfor­galmazásra vonatkozó kérdést már hitelesítette az OVB. A kor­mánytagok felelősségére, a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó kérdéseket viszont nem, s ezzel az Ab is egyetértett. „Valószínű, hogy nem fogják elfogadni az Ab döntését, to­vábbra is fenntartják, hogy az emberek nem dönthetnek éle­tük fontos kérdéseiben” - nyi­latkozta Orbán Viktor a Vasár­nap Reggelnek. A Fidesz elnöke szerint kis alkotmányos válság van, ám ha ma sem fogadja el az OVB az Ab döntését, ez nyílt al­kotmányos válsággá terebélye­sedhet. Bihari Mihály, az Ab elnöke szerint döntésük mindenki szá­mára kötelező. Halmai Gábor, az OVB alelnöke szerint azonban az alkotmány sem, és semmi­lyen más jogszabály nem hatal­mazza fel az Ab-t, hogy „utasít­sa” az OVB-t. A mai döntését bármelyik po­litikai oldal megtámadhatja. így a kérdések újra a taláros testület elé kerülhetnek. A két grémium harca elvileg az idők végezetéig is eltarthat. Az Ab nem fölöttes szerve az OVB-nek, a választási eljárási tör­vény ugyanis egyértelműen ki­mondja a népszavazási kérdések hitelesítésének ügyében, hogy a kifogások nyomán csak helyben­hagyó vagy megsemmisítő és új eljárást előíró döntést hozhatnak az alkotmányőrök. ■ É. S. Civakodós EU-csúcs: minden tagállam megkapta a magáét Brüsszel Az unió - magyar javaslatra új reformszerződésében rögzíti a kisebbségi-etnikai jogok védelmét Egy veszélyes megtorpanás vé­geként értékelte a hét végi EU- csúcson született kompromisz- szumot Angela Merkel nyilatko­zatában. Az Európai Unió soros elnökségét a napokban záró né­met kancellár elégedett lehet: megint főszerepet játszott abban, hogy a huszonhetek vezetői meg­egyeztek az új uniós alapszerző­dés alapelveiről. A dokumentum az európai al­kotmány helyett a legújabb pró­bálkozás az uniós döntéshozatal és működés szabályozására. A re­formszerződés munkacímet vise­li, a júliusban startoló portugál el­nökség idején, ez év végéig vég­ső formába önthetik, s a nemzeti parlamentek ratifikálhatják. A lengyelek száját úgy tömték be, hogy aránytalanul magas szavazati erejüket bebetonozva a voksolási rend reformját ha­lasztották el legalább hét, de le­het, hogy tíz évre. Tony Blair búcsúzó brit kományfő több területen az uniós hatáskörök kiszélesítését akadályozta meg. A franciák pedig sokak szerint az EU egyik alapelvét, a nemze­ti monopóliumok visszaszorítá­sát irtották ki azzal, hogy né­hány szót kihúzásra ítéltek az alapszerződésből. Az egyébként egy magyar dip­lomata által észrevett húzás után a piacgazdaság nem lesz „szabad és torzításoktól mentes” (ez a kitétel főleg az indoko­latlannak ítélt állami tá­mogatásoknak szabott gá­tat). Már szociális piac- gazdaságról beszélünk, amelynek fő célja a fog­lalkoztatottság növelé­se. Ez a cél nemes, de az EU több kérdés­ben a döntést a kor­mányok kezébe ad­ja vissza, amelyek sokszor a brüssze­li eurokratáktól oly távol álló népszerűség- hajhászás oltá­rán feláldoz­hatják a re­formokat. Kettős, minősített többség: 55-65 százalék 2014-ben (vagy 2017- ben) életbe léphet a ket­tős többségre épülő szavazási rend­szer. A minősített többséggel meg­hozható dönté­seknél akkor fo­gadnak el egy indítványt, ha Angela Merkel nagy sikere a kompro­misszum azt a tagok 55 százaléka tá­mogatja, és ezeknek az orszá­goknak a lélekszáma együtte­sen eléri az EU teljes lakossá­gának 65 százalékát. (A mi­nősített többség a jelenleg ér­vényes Nizzai Szerződésben 73 százalék fölött van.) Ám az eddigi, akár egy' ország vé­tója főleg bel- és igazságügyi területen megszűnik. De a bri­tek kimaradhatnak a bűnügyi és rendőri egy üttműködésből, és minden tagnak joga lesz blokkolni kük, adóügyi, szo­ciálpolitikai kérdéseket. Akkor hol is van a címben is emlegetett reform? Elsősorban a külpolitika erősebb összehango­lásában. Létrejön végre az unió külügyminiszteri posztja is, s az EU-nak „arca” lesz a világban. Kissinger volt amerikai külügy­miniszter klasszikus mondatá­val élve: legyen egy telefonszám, amelyet föl lehet hívni, ha az EU- val akarnak beszélni. Sikerült ugyanakkor átmente­ni az alkotmányból az alapvető jogok chartáját, amely Nagy-Bri- tannián kívül mindenhol kötele­ző érvényű lesz, és a Magyaror­szág által kezdeményezett, a ki­sebbségek, etnikai kisebbségek védelméről szóló passzust is. ■ Gyükeri Mercédesz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom