Békés Megyei Hírlap, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-17 / 114. szám

2007. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 Digitális álmok a tévében szolgáltatás Elvileg több csatornát nézhetnek majd az előfizetők A legmodernebb televíziókba már gyárilag beszerelték a digitális jelek fogadására alkalmas szerkezetet, a régebbi készülékeknél viszont átalakító kell. Köröstarcsa. ISKOLATEJ. To­vábbra is részt vesz az iskolatej­akcióban Köröstarcsa. Az önkor­mányzat minden tanítási napon fejenként egy pohár, azaz két deciliter tejet biztosít a diákok­nak. Tavaly több mint 26 ezer 500 poharas tejet fogyasztottak el a fiatalok. Magyarbánhegyes. zárszám­adás. A tavalyi év zárszám­adását 356,3 millió forint be­vétellel és 364,5 milliós ki­adással fogadta el legutóbb Magyarbánhegyes képviselő­testülete. A beszámoló érintet­te az eddigi beruházások fon­tosságát, melyeket idén folytat­ni kívánnak. Gond viszont, hogy a tartalék gázközmű- vagyont tavaly felhasználták, így az új pályázatokhoz szüksé­ges önerőt máshonnan kell ki­gazdálkodni. Mezőkovácstiáza. mese. Barangolás Meseországban címmel pályázatot nyújtott be a mezőkovácsházi városi könyvtár a fogyatékkal élő gyermekek könyvtári integrációját elősegítő program megrendezésére. A 400 ezer forint pályázati támo­gatásból Almáskamarás, Kun- ágota, Nagykamarás és Mező- kovácsháza sajátos nevelési igényű, 8—14 éves gyermekei vesznek részt e napokban négy foglalkozáson, majd egy 2 na­pos olvasótáborból álló prog­ramsorozaton. ittrOfiy. TERV. Folytatódik a településrendezési terv készíté­se Muronyban. A pályázati tá­mogatásból finanszírozott do­kumentum mintegy 4 millió fo­rintba kerül. Orosháza, kiállítás. Remek­művek néven az orosházi kötő­désű Kovács Gábor vállalkozó magángyűjteményének kiváló darabjai láthatók az orosházi Városi Képtárban június végé­ig. Addig az állandó anyag, a város két jeles szülöttének, Müller Miklós fotóművész és Bolmányi Ferenc festő képei vándorkiállításon mutatkoznak be Szekszárdon, Budapesten és Szegeden. Újkígyós. TÁBLA. Mégsem Szé­kely Alpár újkígyósi iparművész készíti a települési üdvözlőtáb­lákat. A helyi képviselő-testület őt szerette volna megbízni a munkálatokkal, azonban a fe­lek között végül nem jött létre megegyezés. A kormány közelmúltbeli határozata értelmében 2012-ig megszűnik a ha­gyományos televíziós mű­sorszórás. Az átállás után az új digitális rendszerrel akár 30, illetve 2011 végé­től 60-80 televíziós csa­torna vétele lehetséges. Molnár Pál Márton-Papp Gábor — Emlékszem, amikor néhány évtizede hétfőnként még nem volt adás a Magyar Televízió­ban, mégiscsak eltelt az idő - nosztalgiázott a Békés külső városrészén élő Marika néni. A 64 éves asszony és férje jelen­leg egy egyszerű tetőantenna segítségével kíséri figyelemmel a különböző csatornák adásait.- Jelenleg mindössze három Egész napos tanya- és falu- gondnoki találkozót szervezett tegnap Mezőhegyesen a kecs­keméti Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete és a mezőhegyesi önkormányzat. A Centrál étteremben tartott fó­rumon Bács-Kiskun, Csong- rád, Békés, Pest és Jász-Nagy­adó, az Ml, a TV2 és az RTL Klub jön be, meg néha a Csaba TV. Nekünk ennyi is elég, bár az uram szívesen nézne több focit. Én meg a sorozatokat sze­retem — tette hozzá az asszony. - Tudja, nekünk már ez az egyetlen szórakozásunk. Talán jobb lenne, ha más műsorokat is nézhetnénk - fogalmazott.- A fejlettebb technika révén az ügyfelek részeseivé válhat­nak a műsorszerkesztésnek, interaktívvá tehetik a televízi­ózást és a rádiózást. Az átál­lás a szolgáltatóknak is jobb, biztonságosabb, mert kiszűr­hetik, ellehetetleníthetik a po- tyázókat. Nálunk még gyer­mekcipőben jár a digitális kun-Szolnok megyei települé­sek polgármesterei, falugond­nokai, jegyzői és intézményve­zetői vettek részt. A progra­mon Ghyczhy Gellért, a Szociá­lis és Munkaügyi Minisztéri­um osztályvezetője is jelen volt, aki a szociális szolgáltatá­sokról, a szociális ágazat és a- A tervek szerint az ország területének körülbelül 90 szá­zalékán a jelenlegi három (Ml, RTL Klub, TV2) helyett leg­alább harminc tévécsatorna lesz fogható szobaantennával. A digitális átállást az Unió elő­írása alapján 2012. január else­jéig kell befejezni - összegezte a lényeges tudnivalókat Nagy rendszer használata. A szol­gáltatás egyelőre nagyon tévé­függő. Voltunk olyan háznál, ahol a húszéves ITT tévé jobb képeket produkált, mintegy többszázezres LCD csoda — mesélt tapasztalatairól egy, a fővárosban digitális rendszer felállításával foglalkozó me­gyeszékhelyi szerelő. falugondnoki szolgálat együtt­működésének fontosságáról szólt. A várost Csanádi István polgármester mutatta be a résztvevőknek, majd a helyi majorokban tevékenykedő Mitykó József és Pósa István falugondnokok részletezték mindennapi munkájukat. La­Péter, egy békéscsabai híradás- technikai üzlet eladója. Hozzá­tette, a digitális átállás sok előnnyel jár. Egyrészt tisztáb­bak, élesebbek a képek, más­részt a hangminőség is jobb.- A legtöbb mostanság gyár­tott plazma- és LCD-tévében már van olyan szerkezet, ami alkalmassá teszi az eszközöket a digitális műsorok fogadására. A régebbi készülékek viszont csak egy kiegészítő egység, az úgynevezett set-top-box közbe­iktatásával veszik a jeleket. Ezek ára jelenleg néhány tíz­ezer forintnál kezdődik - be­szélt a változások anyagi és esz­közhátteréről Nagy Péter. Magyarország nyolc televízi­ós és öt rádiós frekvenciát ka­pott, ami azt jelenti, hogy mind­egyiken, az eddigi egy helyett, 8-10 műsort lehet majd nézni. punk érdeklődésére Csörszné Zelenák Katalin, az egyesület vezetője elmondta, hogy Békés megyében 22 gondnok tevé­kenykedik, akikkel személyes, jó kapcsolatuk alakult ki, emel­lett különösen fontosnak tartja az önkormányzatok ez irányú tevékenységét. ■ H. M. A tévénézési szokásokról KRÁLIK MÁTYÁSNÉ, 63 ÉVES, BÉKÉSCSABAI NYUGDÍJAS:- Általában a kereskedel­mi csatornák kínálatából tal­lózok. Nagyon kedvelem a so­rozatokat, főleg az esti órák­ban szögeznek a képernyő elé. Egy hírműsort általában minden este megnézek, hi­szen fontos a tájékozottság az élet mindennapi történései­ről. Ha jól számolom, akkor körülbelül napi egy-két órát töltök a tévé előtt, bár néha kicsit többet is. DR. BORBOLA GYÖRGY, 57 ÉVES. BÉKÉSCSABAI RADIOLÓGUS:- Elsősorban a sportműso­rokat részesítem előnyben, főleg a labdarúgás köt le. A hírműsorok között nem válo­gatok, éppen azt nézem, ami akkor szól, ha bekapcsolom a készüléket. Emellett a tévé kiváló háttérként is szolgál más elfoglaltság, mondjuk ol­vasás közben. Átlagosan na­pi másfél órát nézem a televí­ziót, ha jó meccs van, akkor persze hosszabb ideig. UHRIN PÉTER, 42 ÉVES, BÉKÉS­CSABAI LOGISZTIKAI VEZETŐ: — Elsősorban az ismeret- terjesztő és a sportcsatornák kínálata érdekel. A hírműso­rokban mindenevő vagyok, teljesen esetleges, melyik adóról tájékozódom. Filmet sajnos nem nézek, azokra ab­szolút nincs időm. Naponta másfél órára köt le a tévé, en­nél többet nem vagyok haj­landó szánni az időmből erre az elfoglaltságra. ■ M. P. M. Szociális összefogás a közösségekért találkozó A falugondnokok az idősek, tanyán élők megsegítésén dolgoznak Az új, modernebb rendszer kiszűri a potyázókat Elhunyt Lőcsei Pál újságíró, a Viharsarok munkatársa Életének 86. évében szerda hajnalban elhunyt Lőcsei Pál, Aranytoll-díjas újságíró. Lőcsei Pál 1922. január 21- én született Békéscsabán, zsi­dó eredetű magyar kispolgári családba. Gimnáziumi tanulmányait megszakítva, 1939-ben lakatos szakmát tanult, 1940-44-ben segédként dolgozott, 1944-ben a német megszállók és csatló­saik ellen harcoló egyik ellen­állási csoport tagja volt. Újságírói pályáját 1945-47- ben Békés és Csongrád megyei lapoknál kezdi. Újságírói, majd felelős szerkesztői minőségben lapunk elődje, a Viharsarok munkatársa volt. 1947-48-ban a Szabad Nép mutált, fővárosi ki­adásának szerkesztője, 1948-54 folyamán a lap agrár, külpoliti­kai, majd elméleti rovatának ve­zetője. 1954 októberében élesen bírálja a gazdaságot reszta- linizáló Gerő Ernőt. A felettesei által kívánt önbírálat megtagadá­sa után 1954 őszén távozni kény­szerül a Szabad Nép szerkesztő­ségéből. 1955-56-ban a Lenin In­tézet hallgatójaként nem hajlan­dó megtagadni a vezetésből ki­zárt s megbélyegzett Nagy Imre reformeszméit, amiért szigorú megrovásban részesítik. 1956. október 23-án délelőtt meghívják a Szabad Nép rend­kívüli taggyűlésére, és bevá­lasztják az MDP politikai bizott­ságához me­nesztett kül­döttségbe. Kora délután visszatér a Szabad Nép Blaha Lujza téri székhá­zába, melyet a tüntetők később ostrom alá vesznek. A kezdődő felkelés e forró színterén másfél napon át megszakítás nélkül talpon van. A kitartó és türelmes tárgyaló- készségnek, a felkelők számára tett jelentős engedményeknek és a felülről elrendelt karhatal­mi beavatkozások megakadá­lyozásának köszönhetően sike­rült elkerülni a rádiónál történ­tekhez hasonló végzetes fejle­ményeket. Október 27-én egy Nagy Imre által fogadott deputáció tagjaként a forradalom nemzeti demokrati­kus jellegének kormányzati és pártbeli elismertetése érdekében érvel. Október 29-én Gimes Mik­lóssal, Kende Péterrel és Lénárt Gáborral megalapítja a Magyar Szabadság című független, de­mokratikus napilapot A forradalmat leverő szovjet katonai támadás idején a jugo­szláv követség által felkínált „menedéket” nem fogadta el. November-decemberben Szige- thy Attila támogatásával nem­zeti függetlenségi és demokra­tikus szocialista elveket valló, koalíciós lap szerkesztését ké­szítette elő Sopronban. 1957. ja­nuár 20-án letartóztatták, majd 16 hónapig magánzárkával sú­lyosbított vizsgálati fogságban tartották. 1958. május 14-én a Legfelsőbb Bíróság Vida Ferenc vezette népbírósági tanácsa egyedüli vádlottként, titkos perben nyolc évi börtönre ítél­te. 1962 júliusában feltételesen szabadlábra helyezték, két és fél évig rendőri felügyelet alatt tartották és 1988-ig különféle módon diszkriminálták. A nyolcvanas évek második felében a Demokrata című szamizdat folyóiratban publi­kál. 1988 májusában alapító tagja a TIB-nek. Az 1989. június 16-ai budapesti dísztemetés al­kalmával Szilágyi Józsefet bú­csúztatta. A rendszerváltás első évtizedében, 1956 tárgyköré­ben visszaemlékezések, publi­cisztikai és helytörténeti írások sorát jelentette meg országos napi- és hetilapokban, valamint a Békés Megyei Hírlapban. 1963-tól családszociológiát tanult. 1965 és 1985 között em­pirikus és elméleti tanulmá­nyokban, interjúkban, vitaira­tokban adott számot kutatásai­ról. Négy családszociológiai kötetnek volt társszerzője. 1993-ban Aranytoll-díjjal, 1996-ban Nagy Imre-emlékpla- kettel, 2003-ban Nagy Imre-ér- demrenddel tüntették ki. i __________> 1 4 i __________________» i f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom