Békés Megyei Hírlap, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-05 / 80. szám
6 A BÉKÉS MEGYEI AGRÁR 2007. április 5., csütörtök Aszály-muszáj, belvízkár Megyénkből 407 termelő csatlakozott az agrárkdr-enyhítési rendszerhez Minden egyes befizetett forinthoz egyet az állam is hozzátesz, így ösztönzi a gazdákat arra, hogy a bajban segítsenek önmagukon. Ez a lényege annak a tavaly év végén megszületett törvénynek és az ehhez kapcsolódó FVM végrehajtási rendeletnek, amely a termelési biztonság növeléséhez járulhat hozzá. Elemi csapás, mindenekelőtt az aszálykár nem is olyan régen megyénkben is okozott már komoly gondot a gazdáknak, de volt példa arra, hogy a termés harmadát- negyedét elverte a jég, kipusztította a belvíz. A sokakat érintő új rendszer megalapozója Gőgös Zoltán államtitkár szerint nem helyettesítője, de kiegészítője a piaci alapú biztosításnak. frtárcára nagy nyomás ett a 2003-as, aszály ivetMztében, amikor is sok gSmWŐdónak támadtak súlyosgondjai a mostoha időjárás okozta terméskiesés miatt. Mintán erre a biztosító társaságok nem is kötnek szerződést, a kormányzatnak pedig sem elkülönített támogatási konstrukció, sem költségvetési forrás nem állt a rendelkezésére, más céloktól kellett pénzt elvonni a kárenyhítés érdekében. Mivel bármikor bekövetkezhet hasonló — elemi csapásnak tekinthető — katasztrófa, a szakmai fórumokon szorgalmazták, hogy törvényi és pénzügyi garanciarendszert hozzanak létre az elemi károk enyhítésére. Ezt az agrárágazat fejlesztéséről szóló, 2005-ben módosított törvény is előírta, s annak szellemében az uniós tagországok gyakorlatát is figyelembe vevő törvényjavaslatot dolgoztak ki a szakemberek. A törvényjavaslat a kétoldalú tehervállalás elvén alapuló rendszerre épült. Egyik oldalon a gazda önkéntes hozzájárulása mellett az állam kötelezettségvállalása áll, hogy a „kasszába” évenként a termelőkkel azonos összeget fizet be. Ezt a javaslatot tavaly október 30-án el is fogadta az országgyűlés, majd december 28-án megjelent a végrehajtási - miniszteri - rendelet, mely egyebek közt arról is rendelkezik, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal látja el Az új rendszerhez önkéntesen lehet csatlakozni, s a részvétel alapelve, hogy évenként előre meghatározott összegű befizetést vállalnak. Szántóföldi művelési ágban 1000 forint, szőlőgyümölcs művelési ágban pedig 3000 forint hektáronkénti hozzájárulást kell vállalni, s ez a befizetett összeg duplázódik meg a kárenyhítési alapban az állam által biztosított kiegészítéssel. „A kárenyhítő juttatás a törvényben szabályozott elvek szerint ebből a forrásból fizethető. A rendszer elemi csapás (ár- és belvíz, aszály, fagykár) bekövetkezése esetén nyújt kárenyhítést, de csak a rendszerbe belépett termelők részére. (Elemi csapásról akkor beszélünk, ha az előbbi károk miatt a hozamérték az előző 3 év átlagához képest a gazdaság egészében legalább 30 százalékkal csökken). A rendszerhez csatlakozó, elemi csapás által sújtott termelők a kárenyhítő juttatás iránü igényüket - a végrehajtási rendeletben pontosan szabályozott módszerrel - saját maguk számítják ki. A kárenyhítési igényt — az MgSZH által elvégzett felülvizsgálat és hitelesítés után — az MVH-hoz a tárgyév november 10-éig lehet benyújtani... A kárenyhítés legfeljebb a hozamkiesés mértékéig terjedhet, de csak a rendelkezésre álló forrás erejéig nyújtható. Ha a fedezet — például rendkívül súlyos elemi káros évben - nem elegendő, akkor a káreny- : hítés mértékét arányosan csökkenteni kell” — olvastuk az Európai Gazda Értesítőben. A rendszer működéséhez szükséges fedezet biztosításáról az egyes években az aktuális költségvetési törvény rendelkezik, a rendszert megalapozó törvény pedig arról, hogy az erre a feladatra tervezett összegek semmilyen címen nem csoportosíthatók át és nem is zárolhatók, viszont átvihetők a következő évre. Békés megyében a rendszer indulása — és az idei pályázati ciklus lezárulta - után 407-en jelentkeztek be a nemzeti kárenyhítési rendszerbe. Mint az MVH Békés Megyei Kirendeltségétől megtudtuk, 2008-tól kezdődően lehet újra csatlakozni a gazdák államilag támogatt „önvédelmi szerveződéséhez”. Őstermelők járulékbevallása (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen azok a személyek, akik február 12-éig bejelentették, hogy magasabb összegű járulékfizetést választanak, a bevallásban is ezt a magasabb összegű járulékalapot kell, hogy szerepeltessék. A járulékok megfizetése a szokásos, általános módon történik április 12-ei határidőre, vagyis, akik bankszámlanyitásra kötelezettek (áfa-alanyok) a befizetést is átutalással kell, hogy teljesítsék, a többiek pedig igényelhetnek befizetési postautalványt (csekket) az adóhatóságtól. Azok az őstermelők, akik a 2007. január 31-éig esedékes 07T1051-es nyomtatvány benyújtását (bejelentkezést) elmulasztották, a pótlást a 07T1041-es nyomtatványon teljesíthetik. A 2007. évben kezdő őstermelő (kezdő az, aki a tárgyévben vált ki őstermelői igazolványt, feltéve, hogy a megelőző naptári évben egy napot sem volt őstermelő), amellett, hogy az igazolványt kiadó mezőgazdasági igazgatási szervnél nyilatkozik arról, hogy biztosítottnak minősül-e, ha biztosított, erről a tényről szintén a 07T1041-es nyomtatványon bejelentést is teljesít az adóhivatalhoz. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik családi gazdálkodóként, vagy regisztrált mezőgazdasági termelőként 2007. évben kezdő őstermelőnek minősülnek. Opauszki Éva APEH vezető főtanácsos Medgyesi, megyei dinnye „Vándorló” kultúra a vetésváltás kényszerében Agyáskászítés dinnyepalántának. Hankó Andrásék munkában. A Goldoni IDEA 37 lóerős kistraktor ideális az URT-150-es talajmaró, továbbá az ehhez kapcsolt fóliafektető hatékony működtetésére. A gépek az Alfa-Gép Kft. kínálatából valók. Dél-Békés felé tett kőrútunkon Elektől Kevermesig, Dombegyházától Nagybánhegyesig, Med- gyesegyházától Csabaszabadin át vissza a megyeszékhelyig szinte mindenhol pezsgő élet bizonyította, hogy a tavaszi munkák javában folynak. A jó időnek köszönhetően nagyon sokan géppel vagy anélkül kint szorgoskodtak a földeken, ahol mindenfelé láthattuk: itt is lesz diny- nyeültetvény. Ez így történt Medgyesegyházán, a békési dinnyekultúra bölcsőjében is, ahol március utolsó napjaiban — a megszokottnál tehát korábban — már dinnyepalánta-ültetésre készülő gazdákkal találkoztunk. H drás itt él a településen ; éve dinnyézik, mint kisebb-nagyobb sikerünkkor éppen a palán- álltak, megkérdeztük, et dinnyefronton. — A kőműves szakmát cseréltem fel erre, már a szüleim is több évtizede foglalkoztak ezzel a kultúrával, tőlük sokat tanultam, többek között azt is, hogy valamit lehet jól csinálni, de lehet rosszul is. — Mi az, amit fontos tudni ahhoz, hogy jól menjenek a dolgok? — Elsősorban a jó fajtaválasztás, azt követi a jó föld és a megfelelő technológia. Ugyanis nem mindegy, hogy milyen palántát, milyen földbe és mikor ültetünk. Ez itt most a tökbe oltott dinnye, amivel először próbálkozom. Nemcsak azért, mert szeretem az újdonságokat, hanem azért, mert a szükség ezt kívánta. Mint említettem, nagyon fontos, hogy milyen földbe tesszük a palántát, a vetésforgó betartása épp úgy elengedhetetlen, mint más növénynél, vagy talán még inkább az. Nem lehet több éven át ugyanoda ültetni. Sajnos nekem ez a legnagyobb problémám, hogy egyre nehezebb szűzföldet találni ennek a kultúrának. Voltam már Kétegyházán, Kígyóson és más helyeken is, de már lassan a megye minden részén vannak vagy voltak dinnyeföldek. tak gondjaim. Bár az igaz, hogy sok a behozott importdinnye, ami esetenként megzavarja a piaci árakat, de a tavalyi év jó volt.- Tudomásom szerint voltak gyengébb évek is, amikor sokat panaszkodtak a dinnyetermelők, sőt sokan abba is hagyták, önnek volt-e ilyen időszaka?- Abbahagyni semmiképpen nem akartam, de például a ’97-es év nagyon rossz volt, főleg az időjárás miatt sok volt a gyökérbeteg dinnye, szinte fele kiment, és akkor azt hittem, annak az évnek a veszteségeit sosem tudom kigazdálkodni. Sikerült. Én hiszek ebben a kultúrában, és tudom, hogy megéri a sok munka, fáradság, ami ezzel jár, mert összeségében jó eredményt képes produkálni. Varga János ugyancsak medgyesi gazda, maga neveli a palántákat, a hagyományos jól bevált fajtákat, a Crysbyt és a Cream Start. Mint általában minden medgyesi, már több évtizede foglalkozik dinnyével, régebben nagyobb területen, ma már - mivel jóval 70 év felett jár - csak egy hektáron. Elégedett ezzel a növénnyel, mert jó kiegészítés a nyugdíj mellé. Valamikor nagyon régen - mesélte - még a téeszes időkben, feles művelésben csinálták, ez volt a háztájiban, természetesen jóval kisebb földterületen. A szövetkezet adta a földet, a magot, a technológiát, ők pedig a családdal dolgoztak rajta. Már akkor szerette ezt csinálni, mint ahogy most is a régi jól bevált trágyatalpas módszerrel neveli a palántákat. Mint mondotta, a kiültetést majd csak később tervezik, amit a gyerekekkel közösen végeznek. A termés nagy részét Nyíregyházára, Szegedre viszik, és természetesen, még oda, ahova kérik.- Már 74 éves vagyok, de csinálom, amíg csak bírom, mert aki ezzel foglalkozik már évtizedek óta és a kisujjában van szinte minden, amit erről a kultúráról tudni kell, az nem szívesen vált más növényre, főleg, ha medgyesi. — Akkor el lehet mondani, hogy a medgyesi dinnye már régen nem csak a medgyesieké?- Nem egészen, mert akinek jóval több földje van, mint nekem, az nyilván könnyebben megoldja a cserét, vagy éppen van már akkora tőkéje, hogy máshol vásárol erre alkalmas szűzföldterületet és tudja váltogatni. De az is igaz, hogy már régen nem csak a medgyesiek foglalkoznak dinnyével, hiszen sokan belevágtak a gyors meggazdagodás reményében, vagy egyéb okok miatt, tudomásom szerint szinte mindenhol Békés megye területén van vagy volt már dinnyetermesztés. — Ez a föld, ahol most dolgozik, még szűzföld?- Nem az. A saját földem, 27 aranykoronás, most nem sikerült távolabbra jutnom, ezért választottam a tökbe oltott diny- nyét, mert sokkal igénytelenebb, a betegségekkel szemben jóval ellenállóbb fajta. De más szempontok miatt is próbálkozom vele: jóval kevesebb palánta kell ebből, mint a hagyományosból, hiszen az indái ugyanúgy, mint a töknek, igen messzire nyúlnak és nagyobb területet foglalnak el, ezáltal a termés is nagyobb, ami költség tekintetében nem elhanyagolandó szempont.- Mire számít az értékesítésnél, vannak-e kiépült piaci kapcsolatai, vagy kapcsolódik valamilyen értékesítési csoporthoz?- Az értékesítést magam oldom meg, ezzel nem igazán vol• *4 * A. .-4 ét \ Varga János a medgyesegyházi dinnyekultúra meghonosítóinak nemzedékéhez tartozik. A palántákat a régi trágyatalpas technológiával neveli. ♦ - .mám
