Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-24 / 249. szám

2006. OKTÓBER 24., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Kiszely Jánosné népi iparművészt kitüntették Mezőberényben Kiszely Jánosné népi iparmű­vész, a népművészet mestere vehette át a Mezőberényért ki­tüntetést a tegnap reggel meg­tartott ünnepi testületi ülésen. A szakember nagyon sokat tett a város magyar, szlovák és né­met díszítőművészetének fenn­maradásáért és megőrzéséért. Munkáját dicséri, hogy a kü­lönlegesen értékes herényi hímzést az ország számos táján és külföldön, például Japánban is megismerték. Érdekesség, hogy Kiszely Jánosné az első hölgy, akinek a településért végzett tevékenységét az elis­meréssel jutalmazták. ■ P. G. Mindenki hős, aki részt vett a forradalomban Békéscsabán több rendezvényt is tartottak hétfőn az 1956-os forradalomra emlékezve. Dél­után előbb a Nagy Imre térre várták a megemlékezőket, ahol mintegy kétszázan gyűltek össze, majd este a Békés Me­gyei Jókai Színházban bonyolí­tották le a város és a megye kö­zös ünnepségét. Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere a jelenlegi hely­zettel vont párhuzamot. Elmond­ta, ötven éve a nép megelégelte a kommunizmus hazugságait, és most is erre lenne szükség. Az egykori Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke is felszólalt az ünnepségen. Feke­te Pál magyar Jeanne d'Arc- nak nevezte a hősöket, akik részt vettek az ötven évvel ez­előtti eseményekben. A még élő forradalmároknak, illetve hozzátartozóiknak tegnap em­léklapot adtak át, megköszönve az áldozat- "TV vállalásu­kat. «F.G.K. A Munkácsy Mihály Múzeumban megnyílt kiállításon számos relikviával, köztük eredeti egyenruhákkal is illusztrálják a forradalom eseményeit. Bitófa alatt akkor. $ most ÉVFORDULÓ Félelmükben háromféle magyart beszéltek Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért cím­mel nyitottak kiállítást vasárnap az 1956-os for­radalomra emlékezve Bé­késcsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. Fekete G. Kata- Soha nem hittem volna, hogy megélem ezt a napot - mondta Fekete Pál, a Békés Me­gyei Forradalmi Bizottság elnö­ke vasárnap az ötven évvel ez­előtti forradalomról szóló kiállí­tás megnyitóján. Majd hozzá­A megemlékezéshez az anyagot Fekete Pál gyűjtötte össze a hozzátartozóktól, a képkerete­ket is maga készítette. A fala­kon olyan hősök képei is látha­tók, akik nem élhették meg ezt tette: „Ötven évvel ezelőtt is bi­tófa alatt álltam és most is”. A kijelentés most természetesen képletesen hangzott el: a 79 az évfordulót, hiszen erőszakos halállal végezték be az életü­ket. A kiállítás megnyitóján olyan sokan részt vettek, hogy szinte moccanni sem lehetett a múzeum nagytermében. éves tanár a maga faragta ki- végzőhely előtt mondta el be­szédét, hogy a mai generáció is értse, miről szólt 1956. Fekete Pál hangsúlyozta, akkoriban az emberek három nyelven beszéltek magyarul: otthon, a munkahelyen és a barátaiknál is máshogy fejez­ték ki magukat. Amikor az 54 ezres békéscsabai lakos­ságból 30 ezren az utcára vo­nultak, abban bíztak, hogy jobb világ jön. Nagyon sokan nem érhették meg az évfordulót Szoboravató Körösladányban üzenet 1956 a vidék életét is meg akarta változtatni Szép új emlékművel gaz­dagodott Körösladány. A nagyközség központjában tegnap avatták fel az 1956-os szobrot, Széri- Varga Géza alkotását. Magyari Barna- Az 1956-os forradom nem­csak a fővárost, hanem minden hazai települést megrázott. A kisebb közösségek életét is meg akarta változtatni. Itt, Körösladányban is forradalmi hangulat alakult ki. A vasárnapi ■ A vasárnapi isten- tisztelet után kez­dődött Ladányban a forradalom, erő­szak nem volt. istentisztelet után kezdődött Ladányban a forradalom. Erő­szakra nem került sor. Később a megtorlás mégsem maradt el: húsz embert internáltak a tele­pülésről. Megfagyott a szabad­ság - hangoztatta avatóbeszé­dében Lánczi András budapes­ti egyetemi tanár. A szobrot dr. Pelcsinszki Boleszláv, Körösladány polgár- mestere vette át. Mint lapunk megtudta, az emlékmű felállí­tását A Képző- és Iparművésze­ti Lektorátus három és fél mil­lió forinttal, Tóth Kálmán és családja pedig egymillió forint­tal támogatta. HIRDETÉS Hallássérülteket és érdeklődőket várunk a legújabb digitális hallókészülékek tesztelésére. Legyen ön az elsők között, akik ki­próbálhatják az Akusztikus Világ- kiállításon most bemutatásra ke­rülő hallókészülékeket. Ezen ter­mékek, tökéletesen „utánozzák” az ép fül működését, így teremtve meg a természetes hallás élmé­nyét. A magyarországi bevezetés előtt 1 hónapon keresztül ingyenesen ismerkedhet meg a világ legkisebb és legnagyobb tudású hallókészü­lékeivel. Használja ki a lehetőséget és je­lentkezzen be az alábbi elérhetősé­gen: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 3. ész 5. Telefonszám: 06-66/447-971 ? Ingyenesen hívható zöld szám: 06-80-2044-89 ▲ JEGYZET POCSAJI RICHARD A körforgalom életet menthet VIGYÁZZ AZ ÚTON, tudod, már átadták az elkerülőt - ez az intés manapság rend­re elhangzik sok olyan csa­ládban, melynek tagjai Bé­kés és Békéscsaba között közlekednek. Maga a tény, hogy átadnak egy új utat, még nem lenne ok a figyel­meztetésre, de nálunk az útépítés is olyan faramuci módon történik, mint sok minden más. A csabai elkerülőt csütör­tök óta használhatjuk, s már az első 24 órában három bal­eset történt a Békési út ke­reszteződésében. Igazából csak a szerencsének köszön­hető, hogy senki nem sérült meg. A Dobozi úti mellett ez már a második olyan keresz­teződés az elkerülőn, ahol sem közlekedési lámpát, sem körforgalmat nem épí­tettek, mondván, az lassítaná a közlekedést. Jobb híján ma­radt a rázató, a villogó sárga fény és a stoptábla. HOGY EGY KÖRFORGALOM mi­ért lassítaná a közlekedést, azt nem tudom, tény viszont, hogy reggelente és az esti órákban hatalmas sorok gyűlnek fel a Békési úton. Arról már nem is beszélve, hogy nem lehet normálisan belátni a kereszteződést. Htfgy egyébként nem csak engem aggaszt ez a helyzet, jelzi: a rendőrség csak ideig­lenesen járult hozzá az elke­rülő átadásához, kérve a köz­útkezelőt, mielőbb oldják meg a helyzetet. egy körforgalom nagyon sokba kerül, de adott eset­ben életet menthet. Bele sem merek gondolni, hogy mi lesz télen, sötétben, ködben, ha lerobban a kereszteződés­ben egy autó vagy egy busz. Esélye sem lesz időben meg­állnia annak, aki az elkerü­lőn érkezik. A közúton bármikor, bármi megtörténhet, nem lehet százszázalékosan baleset- mentes utat építeni. Ugyan­akkor legalább törekedni kellene rá. Ötven év múltán újra megszólaltak a megbékélés harangjai emlékezés Gyulán egy pofon sem csattant el, mégis megtorlás következett: kivégzés, börtön, internálás Városi összefogással avat­hatták fel tegnap Gyulán, a Harruckern téren, az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján Kiss György szobrászművész alkotását. Szőke Margit Vasárnap Gyulaváriban, a Fe­hér-Körös hídfőjénél állított kopjafánál emlékeztek. Itt szán­dékoztak feltartóztatni a várl­ak, köztük a mártír Mány Er­zsébet és Farkas Mihály a kar- hatalmistákat a határőrsön szerzett fegyverekkel. A karha- talmisták nem mentek el Vári­A gyulai ünnepségen összegyűltek közül többen meghatódtak. ba, a fegyvereket visszavitték, a két fiatalt mégis halálra ítélte a katonai bíróság. Tegnap ’56-os emlékművet avathatott Gyula. M. Szabó András, aki 1956-ban a válasz­tott városvezetői tisztet töltötte be a városban, elmondta, Nád­házi Jánossal, a forradalmi bi­zottság elnökével már 1992- ben kísérletet tettek arra, hogy az utca, tér neve emlékeztessen ’56-ra, ám a válasz mindig az volt, hogy nem időszerű. Létre­hozta az Október 23. Alapít­ványt. Nádházi János akkori be­szédében megbékélésre szólí­totta fel a gyulaiakat, kérte, fog­ják meg egymás kezét. A harangok akkor is, ezúttal is megszólaltak. Az emlékmű­vet M. Szabó András 1956-os és a jelenlegi polgármester, dr. Perjési Klára leplezte le. A városházán tartott ünnepi ülésen dr. Erdmann Gyula tör­ténész, önkormányzati képvi­selő emlékeztetett az akkori eseményekre. Dr. Perjési Klárától elisme­rést vehetett át Kiss György szobrászművész, ’56-os érdem­érmet M. Szabó András, Radóczy András és dr. Búzás Elemér, a forradalmi bizottság két tagja. Az 1956-os emlékér­meket Strifler György, a Pofosz gyulai elnöke adta át. Posztu­musz ítélték oda többek között Mány Erzsébetnek és Simonyi Kiss György ‘56-os emlékműve. Imre költőnek, lapszerkesztő­nek. Farkas Mihály hozzátarto­zóit nem sikerült felkutatni. I I t Fekete Pál emléke­zett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom