Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-24 / 249. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 24., KEDD VONALBAN... FEKETE G. KATA ROVATA A rokkantak nem védettek Olvasónk rokkantnyugdí­jas. Főnökével egy ideje nem jön ki, sőt a felettese megfenyegette, hogy ki­rúgja. Azt kérdezi, elbo­csáthatják-e munkahe­lyéről, hiszen úgy tudja,. a rokkantnyugdíjasok vé­dettséget élveznek. A rokkantsági nyugdíjasok­nak nincs több joguk a fel­mondásnál, mint a többi munkavállalónak. Vagyis nincs védettségük. A határo­zatlan idejű munkaviszonyu­kat mind a munkáltató, mind a munkavállaló fel­mondhatja. A szerződés fel­bontható a munkáltató és munkavállaló közös meg­egyezésével, rendes vagy rendkívüli felmondással. A lényeg, hogy.a megállapo­dást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. Rendes felmondás esetén a felmondási idő legalább 30 nap, amely a munkálta­tónál munkaviszonyban töl­tött három év után további öt nappal, öt év után 15 nap­pal, ennél hosszabb munka- viszony esetén külöböző mértékkel, de legfeljebb 60 nappal meghosszabbodik. Abban az esetben, ha a felek közös megegyezéssel vál­nak meg egymástól, megál­lapodhatnak, meddig dolgo­zik a munkavállaló. A nyugdíjban részesülő munkavállalóra vonatkozó sajátos szabály, hogy ha a munkaviszonyt a munkaadó bontja fel, a munkavállalót a felmondási idő alatt munka­végzés alóli felmentés és vég- kielégítés nem illeti meg. Végkielégítést legalább há­rom évi munkaviszony után lenne kötelező adni. Akkor is egy hónapnyi fizetés jár. KÉRDÉSEIKET RÖGZÍTI A 66/527-207-ES TELEFONKÉ­SZÜLÉK HÉTFŐTŐL CSÜ­TÖRTÖKIG 14—17, PÉNTEKEN 14—16 ÓRA KÖZÖTT. Nagyobb tér a köztereknek városépítés Barátságos és hagyománytisztelő környezet a cél Itthon és a szomszédos országokban a csúcsmi­nőségtől a barkácsolásig ma még minden előfor­dul az építészetben — ál­lítja tapasztalatai nyo­mán Béres István, Gyula főépítésze. Szőke Margit Béres István, Gyula főépítésze három országos díjban is ré­szesült ebben az évben. Töb- bedmagával vehette át a gyulai vár felújításáért a ICOMOS- díjat, majd a Podmaniczky- díjat és nemrégiben Az év fő­építésze is lett. — A három országos elisme­rés birtokosaként hogyan lát­ja, merre halad a mai magyar építészet?- A kép nagyon vegyes. Jár­va az országot, és látva a szomszédos országok példáit, az úgynevezett Csúcsminőség­től a barkácsolásig minden előfordul. Építészeink megáll­ják a helyüket nemzetközi tervpályázatokon, és nagybe­ruházásokon bemutatják a vi­lág építészeti irányvonalaihoz kapcsolódó minőség magyar- országi megvalósíthatóságát. A kisebb és nagyobb közössé­gek nehezen fogadják el a jö­vőnek épülő új házakat. A technika és a technológiák ad- _ ta lehetőségek kihasználásé- Jj val az üveg- és acélszerkeze- s tek bátor megmozgatásával f olyan újszerű épületeket lát-| Az Erkel tér 1. szám alatti polgárházat az 1801-es tűzvész után emelték. A kitüntetések éve az idei Béres István Gyulán született 1961-ben. A város főépítésze 1991 óta. A Budapesti Mű­szaki Egyetemen szerzett diplomát, majd öt éven át a Békés Megyei Tervezőváí lat tervezője. A megyei építész kama­ra elnökségi tagja, a Magyar Építész Kamara országos etikai bizottságá­nak tagja. Református presbiter Gyulán, a békési egyházmegye gondnoka. Az idei év három országos elismerése egymás­tól ßggetlen kitüntetés, a 2006-os év meglepetése. Harmincévesen lett főépítész. hatunk, amelyek „kilógnak” a hagyományos házakban lakó emberek fogalomköréből. Az építészeti felfogás a közösségi terek létrehozása irányába in­dult el ismét. Ismét, mert ez a törekvés különböző korokban már megjelent. Például a gö­rög agórák, a római fórumok kora elmúlt a középkorral. Ma azonban újra nagyobb szere­pet kap a közterület, mint kö­zösségi tér, továbbá az épüle­teken belüli „nyitott”, szaba­don használható közösségi te­rek sora. Ilyen a gyulai Kos­suth tér, és ilyennek álmodtuk meg az Erkel Ferenc Művelő­dési Központ átépítését.- Gyulán sikerült megőrizni a kisvárosi hangulatot, és érző­dik, egyre inkább ragaszko­dik a város az építészeti örök­ségéhez. — Öröm ez, és köszönet a gyulaiaknak, hogy hagyomány- tiszteletből támogatják a város örökségének megóvását, és részt vesznek ezek szakszerű felújításában. Ezzel együtt elfo­gadják a mai kor építészeti megoldásait épületekben és közterületen. Szerencsére el­múlt az az idő, mikor egy rövid ideig élő építészeti elképzelés erőszakosan átalakította a vá­rosképet, például a Béke sugár­út elején. Az elmúlt másfél évti­zedben, a város hagyományai­hoz híven, körülbelül 20 részle­tes rendezési tervet és az egész városra kiterjedő szabályozási tervet készítettünk. Ezek mel­lett a városi nagyberuházások terveit is egyenként több alka­lommal és helyszínen bemutat­tuk jóváhagyás előtt a lakosság­nak. E módszerrel vontuk be őket a döntéselőkészítésbe, a közvetlen párbeszéd lehetősé­gét kihasználva alakítottuk a környezeti minőség igénye iránti elkötelezettséget. Milyen lesz az új Gyula? — Kedves, barátságos, ember- léptékű kisváros, ahol jó mi­nőségben megőrizve sétálha­tunk a régi épületek között és a kornak megfelelő, magas színvonalú épületek és közte­rületek is megjelennek. A vá­rosi tervezők és az építészek feladta, hogy az újakat a ré­giekhez harmonikusan illész- szék - mondta a főépítész. Védelem alatt álló épületek és területek Gyulán 2006-ban Országos védelem alatt 35 épület Helyi védelem alatt: 203 épület Országos védelem alatt 156 hektár, a belterület 9 százaléka Helyi védelem alatt 182 hektár, a belterület 11 százaléka Védett tájérték és zöldterület 67 BUCSÁTÓL... Békés. PÁLYÁZATOK. A szélessá­vú internetet jelentős pályázati tá­mogatással építheti ki a Békési Kistérségi Társulás. Az árajánla/ tok már beérkeztek, a bírálat és az eredményhirdetés novemberre várható. A társulásnak az Állati hulladék elhelyezése a Békési Kistérségben című pályázata még elbírálás alatt áll. Békéscsaba, forgácsolók. Noha csak jövőre lesz kötelező, a békéscsabai székhelyű TISZK már idén kötelezettséget vállalt a gépi forgácsoló szakma modulá­ris, vagyis átjárhatóságot biztosító oktatására. Bartók Tamásné igaz­gató mindezen túl elmondta, hogy az átjárhatóságot a rokon szakmák esetében kell érteni. Csárdaszállás, helyreállítás. Befejeződött a tavaly augusztus­ban keletkezett belvízkárok helyre­állítása Csárdaszálláson. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács hozzávetőleg 4 millió forintos vis maior támogatásával lezárult mun­kálatok érintették a művelődési házat, a ravatalozót, a sportszék- házat, az imaházat, a Felszabadu­lás úti iskolaépületet és az Arany János utcai iskola egy tantermét Dévaványa. egyesületben. Hatékony és aktív civil szervezet­ként működik a Tartós Betegek Dévaványai Egyesülete. Hagyo­mányosan, minden hónapban jó hangulatú rendezvényt tartanak, ahol a tagok közösen beszélhetik meg örömeiket, problémáikat. Elek. ROMÁNOK. Dr. Szelezsán Jánost választotta elnökének Ele­ken a helyi román kisebbségi ön- kormányzat. Az elnökkel együtt öttagú testületben Barna János- né, Botás László, Hotya Péter és Rocskár Jánosné kapott helyet. Füzesgyarmat ismerjük meg. Ismerjük meg önmagunkat és egy­mást írók, költők társaságában címmel rendszeresen irodalmi so­rozatokat tartanak Füzesgyarma­ton, a Hegyesi János Városi Könyv­tár és a helyi unitárius egyházköz­ség szervezésében. A következő irodalmi emlékest címe '56 irodák ma. Az eseménynek november 4- én 17 órakor a könyvtár ad otthont. Gyomaendrőd. KUTYÁK. Rend­szeresen befogja a kóbor ebeket a városban a Gyomaszolg Ipari Kft., az önkormányzat megbízásából. A kutyák fotóit a település internetes honlapján is közzéteszik, a gazdák a tartási költségek megfizetése után kiválthatják kedvenceiket. Rákóczi utcai porta a legszebb Kondoroson Segítség civil szervezeteknek stílusgyakorlat Sikeres pályázattal további források Lezárult a kondorosi kertszép­ségverseny, a díjakat a napok­ban egy cserjevásárral egybe­kötött rövid ünnepségen adták át a csárda előtti téren. Cziglédczki Jánosné, a Virágos Kondorosért Munkacsoport ve­zetője lapunknak beszámolt arról, hogy idén a tavalyinál is többen, harmincán neveztek be a vetélkedésbe. A települé­sen egyre többen fordítanak fi­gyelmet arra, hogy rendezet­tebb, virágosabb legyen a há­zuk előtti utcaszakasz. A munkacsoport tagjai ta­vasztól őszig látogatták a ver­senybe benevezett kondorosi portákat, s minden alkalom­mal pontokat osztottak. így alakult ki a végeredmény, az elérhető maximális pontszám­mal Bákai István Rákóczi utcai portáját találták a legszebb­nek. Jutalma értékes kerti lombszívó lett. A második díjat a Korona Bt.-nek ítélték, ezút­tal együtt versenyeztek intéz­mények és magánszemélyek. A harmadik díjat a zsűri Boldis Mátyásnénak ítélte. A verseny díjazásához, a nyertesek jutalmazásához az önkormányzat 200 ezer forint­tal járult hozzá, s két képviselő is felajánlotta tiszteletdíját a nemes célra. A győztest, a legszebb porta tulajdonosát értékes kerti lomb­szívóval jutalmazták. ■ L. J. Medgyesegyházán a helyi mű­velődési házzal karöltve szerve­zett pályázatíró tréninget a közelmúltban a Közösségfej­lesztők Békés Megyei Egyesü­lete a mezőkovácsházi kistér­ség civil szervezetei számára. Pocsajiné Fábián Magdolna, az egyesület titkára, a Békés Megyei Civil Szolgáltató Köz­pont vezetője megnyitójában kiemelte, hogy a térítésmentes pályázatíró program maga is pályázati forrásból valósulha­tott meg a Szociális és Munka­ügyi Minisztérium támogatásá­val. Reményét fejezte ki arra nézve, hogy a jövőben az eddiginél szorosabb együttmű­ködéssel, gyakrabban találkoz­nak majd a kistérség civiljei akár továbbképzések vagy kö­zös programok, tapasztalatcse­rék által. Erre azért van esély, mert igen sok színtérről jöttek össze a résztvevők, nemzetiségi, ■ A medgyesegyházi tréning főleg a fia­tal civil szerveze­teknek, egyesüle­teknek nyújt ko­moly segítséget. kulturális egyesületektől kezd­ve önkéntes tűzoltó, sporthor­gász, illetve a dél-békési terü­letfejlesztési egyesületeken át egészen a humán szolgáltatást végző alapítványig. Fabulya Edit közösségfejlesz­tő rendkívül hatékonynak ítélte a napot, ahol igen aktív, érdek­lődő és az új dolgok iránt nyi­tott csoporttal dolgozott együtt. Többek között szó volt a pályá­zati kiírások elérhetőségéről, pályázatfigyelő rendszerekről, a pályázatírás technikai eleme­iről, valamint formai követel­ményeiről. Farkas Gyula, a medgyes­egyházi művelődési ház igazga­tója a maga részéről házigazda­ként minden jelenlévőt arra biztatott, hogy ne habozzanak segítséget kérni, mert a tapasz­talatok szerint egyre nehezebb a civil szervezeteknek anyagi forrásokhoz jutni. ■ H. M. Simonyi Imrére idén is emlékezett egykori iskolája Simonyi Imre József Attilla- díjas költőre, a város díszpol­gárára emlékeztek hét végén Gyulán. A Karácsonyi János Katolikus Gimnázium a VI. Simonyi Imre Szavaló-, Versil­lusztrációs és Versmegzenésítő Versenyt rendezte. A költő eb­ben az iskolában érettségizett. A versenyre 18 iskolából érkez­tek résztvevők. A költő szobrá­nak megkoszorúzása után a Szentháromság-kápolnában nyitotta meg a kétnapos ver­senyt Kovács József kanonok, a Gyulai Római Katolikus Egy­házközség plébánosa és Pet- róczki Zoltán gimnáziumigaz­gató, aki felidézte a Mester szellemiségét. ■ Sz. M. h I A I i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom