Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-27 / 252. szám

2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 27., PÉNTEK népesedés Békés megyében emelkedik a dolgozók átlagéletkora. A szakértelem frissességében és rugalmasságban is állni kell a versenyt a fiatalabbakkal. Amelyik falunak hátat fordít az aktív korosztály, ott a jövő is elvész. EGYRE TÖBB IDŐS HÚZZA AZ IGÁT Hosszú évek óta ketyeg az a népesedési bomba, amely­nek hatástalanítása lassan a körmünkre ég. Megyénk­ben a munkavállaló korúak közül minden harmadik túl van az ötvenen. Csath Róza-Lipták Judit— Magyari Barna- Most még bírom a napi tizen­két órás talpalást és az éjszakai műszakokat, de nem tudom, öt-tíz év múlva mi lesz. Napon­ta rengeteg kilométert teszek meg azzal, hogy egyik autótól a másikig futkosok, ezt nem lehet nyugdíjaskorig csi­nálni — ecseteli hely­zetét István, aki ben­zinkutasként dolgo­zik Szarvason. Feb­ruárban tölti az ötve- net, s tisztában van azzal, hogy a mun­káltatók nem fognak utána kapkodni. Pe­dig az új szabályozás szerint még tizenöt éve van a nyugdíjig. A munkavállaló korúak át­lagéletkora folyamatosan emel-# kedik, s a szarvasi benzinkutas csak egyike a bizonytalan ötve­neseknek. Megyénkben 1980-ban az 50—64 évesek korosztálya é né­pesség 29,35 százalékát tette ki, tavaly pedig már megközelítette a 33 százalékot. Öregszik az or­szág és öregszik Békés megye, ám nem lenne jó, ha fáradna is. A kórosodó társadalmakban ugyanis elkerülhetetlen, hogy az ötvenen báliakkal, mint foglal­koztatottakkal, tovább számol­jon az állam. Kérdés, a nyugdíj- korhatár emelése milyen követ­kezményekkel jár az amúgy is foglalkoztatási gondokkal küzdő megyénkben? Es miképp boldo­gul a munkaerőpiacon ez a kor­osztály, amely bizony iskolázott­ságban, a szakértelem frissessé­gében és rugalmasságban elma­rad a fiatalabbaktól? A társadalomkutatók nem véletlenül szorgalmazzák az oktatás, kivált a szakképzés re­formját, amelynek előnyeit idős és fiatal egyaránt élvezné. Dr. Nagy Erika, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjá­nak munkatársa sze­rint ha azt akarjuk, hogy minél többen munkához jussanak, akkor elen­gedhetetlen a munkaerő folya­matos képzése, átképzése. A programba szíve szerint me­gyénk valamennyi középiskolá­ját és felsőfokú intézményét be­vonná. Emlékeztetett rá, a békés­csabai kistérségi fejlesztési kon­cepcióban stratégiai irányként határozták meg, hogy középfo­kon erősítsék a piaci és vállalko­zói ismeretek oktatását. Meg kell teremteni az intézményi hátte­rét, hogy ezt a tudást a mostani negyvenesek-ötvenesek korosz­tálya is elsajátítsa. A lehetőség önmagában még nem elég, az emberek idősödő fejjel nehezen ülnek be az iskolapadba. Sok múlik az egyén változásra való fogékonyságán, és azon is, hogy felismeri-e az f együttműködésben rej­lő lehetőségeket és ké­pes-e élni vele. A kutató szerint ez a felis­merés számos vállalkozás számára a túlélést jelent­Dr. Nagy Erika: Elenged­hetetlen a munkaerő fo­lyamatos képzése. ■ A lehetőség önmagában még nem elég, az emberek idősödő fejjel nehezen ül­nek be az is­kolapadba. Kistérség Békéscsaba 0-18. 14 193 10-39 22 440 40-59 21085 60-X 16186 íj Békési 12 245 16 032 15 249 13 005 Gyulai 10 609 15 695 14 542 1983 Mezőtovácsházi 9 142 11628 12 508 11 181 : Orosházi 12 138 17 674 17 725 15 298 I Sarkad! 5 739 6 792 6837 5 770 Szarvasi 5914 9 032 8 604 7 835 1 Szeghalmi 9620 11965 11 742 9 182 J Békés megye összesen 79 600 111258 108 292 90 440 Szaporodnak a munkában töltött évek, de fogy-e a korosodó álláskeresőkkel szembeni munkáltatói előítélet? heti. Hálózatban könnyebb együtt dolgozni, jobban áramlik az információ és nem kell min­denkinek mindenhez egyformán érteni. Az összefogás az agrár­szférában, az iparban és a gazda­ságfejlesztő szervezetek között is kívánatos lenne. Hiába van azonban tettre kész munkaerőnk, a megyei kis- és középvállalkozások piaci pozíci­ójának erősítése és új munkahe­lyek teremtése nélkül a foglal­koztatási szint emelése nehezen képzelhető el. E tekintetben nem spórolható meg a foglalkoztatók helyzetének a javítása. A gazda­sági folyamatok napjainkban nem a gyengébb cégeknek ked­veznek. Ezt Békés megyében a kisvállalkozások fokozott támo­gatásával ellensúlyozhatnánk. Ugyanakkor itt kell tartanunk a külföldi tőkét, illetve újabb válla­latok megtelepedését is ösztö­nözni kéne. Amivel még operál­hatunk, az a szabad és képzett, illetve átképezhető munkaerő és az információs technológia jelen­tette infrastruktúra. Az ezekre épülő szolgáltatások, például a call-centerek több száz embert foglalkoztamának. Általuk kvali­fikált munkaerőt tartanánk meg stabil jövedelemmel. M, idősek ellátását szolgáló szociális gaz­daságban is vannak tartaléka­ink. Ez elsősorban a nőknek ad lehetőséget. Sok múlik az önkormányza­tok fogadókészségén. Biztató, hogy megtanultak pályázatot írni, keresik az alternatív fej­lesztési forrásokat. Ez nagyon fontos, mert sokszor helyben lehet elcsípni a befektetőt, meg­keresni a partnerkapcsolatokat. Látványosan fogy és korosodik Békés megye tn LO n S m ■ 1980 ■ 2000 1É 2005 0-14 15-19 20-49 50-64 65-x Összesen Ecsegfalván többször temetnek, mint keresztelnek Az 1404 lelkes Ecsegfalván 218-an hatvanöt évesnél idő­sebbek. Bálint Józsefné pol­gármester elmondta: az ecsegfalviak a környéken ne­hezen találnak munkát. Több ház azért áll üresen, mert tu­lajdonosaik más vidéken dol­goznak. Ha a nyugdíjkorha­tárt tovább emelik, akkor még többen elmennek a település­ről. A lakosság így is fogy. Idén éddig húszán haláloztak el Ecsegfalván, s mindössze három kisgyermek született. Az önkormányzat nagy gon­dot fordít az idősekre: az öre­gek napközi otthona és a tá­mogató szolgálat is sokat se­gít a nyugdíjasoknak. Rokkantnvugdíi: van. aki rákényszerül, s akad. aki megoldásként választja Magyarországon, ezen belül Bé­késben is évek óta nagyon sok kérdést vet fel a rokkantnyugdí­jasok magas száma Országo­san több, mint 800 ezer, azaz minden tizedik munkaképes ko­rú ember leszázalékolt Me­gyénkben csaknem 28 ezren vannak. Megoszlanak a vélemé­nyek arról, hogy mennyi ebből az indokolt, s hányán vannak azok, akik—például a munka- nélküliség elől menekülve - ki­útként, megoldási lehetőségként választják a leszázalékolást Kétségtelen azonban, hogy bi­zonyos szakmákban az évtize­dek alatt annyira elkopik a szervezet, hogy előbb-utóbb az orvosszakértői bizottság előtt köt ki a munkavállaló. Ilyen például az építőipar, de hason­ló helyzetben vannak a varró­nők is. Ilyenkor a munkaadók dolga sem könnyű. Samu Ta­más, a 120 alkalmazottat fog lalkoztató szarvasi Szirén Ru­házati Szövetkezet elnöke ezt így fogalmazta meg:-Nálunk mindennapos prob­léma a táppénz, varrónőink legtöbbje 45-50 év kö­rüli, s mintegy 5 százalékuk meg változott munka képességű. A több évtizedes gömyedés miatt legtöb ben ge­rinc- és más mozgásszervi problémákkal A kőműves szak­mában is fokozott az elhasználódás. küzdenek. Emberileg megért­jük őket, tisztában vagyunk ve­le, hogy többségük tisztességes és valóban azért megy orvos­hoz, mert beteg. Ugyanakkora termeléshez mégiscsak arra van szükség, hogy a varrónők ott üljenek a gép mellett Dániában szeretik az idős dolgozókat, mert kevesebbet hiányoznak a munkából A korosodók foglalkoztatásá­ban Svédország jár az élen, ott az 55-64 évesek 69,4 százalé­ka dolgozik Jó példát mutat még Dánia és az Egyesült Ki­rályság, ahol e korosztály 59,5, illetve 56,9 százaléka talál munkát. A magas foglalkoztatá­si arányt különféle kedvezmé­nyekkel, a szociális biztonság ja­vításával és a nyugdíjrendszer átalakításával érték el Nem csak az ösztönző rendeleteken múlik, hogy megbecsülik az idő­sebbeket. A foglalkoztatásuk mellett szól, hogy megbízható munkaerőnek számítanak, ke vesebbet mennek el betegsza­badságra, sőt rendes szabadsá­gukból sem töltenek le annyit, mint a fiatalabb kollégáik. Idehaza az idősebb korosztály még kevésbé kapós a munka­erőpiacon. Országos szinten az ötven éven felüli álláskeresők 56 százalékának nincs szak- képzettsége és tanulásra is ne hezen kaphatók. Az elhelyezkedésüket központi program segíti, amelynek ré­sze egyebek mellett a foglal­koztatáshoz kapcsolódó járu­lékok átvállalása. Békésben tavaly 1870-en részesültek va­lamilyen szolgáltatásban. Tá­mogatás nélkül találtak állást 561 -en, 820 személy foglalkoz­tatásához pedig anyagilag is hozzájárult a megyei munka­ügyi központ. Ötven éven felüliek aránya az álláskeresők között Otven éven felüllek Teljes állomány Férfi 1791 53.1 % 9 378 48,3% Nő 1579 46,9% 10050 51,7% Iskolai végzettség 8 általánosnál kevesebb 159 4,7% 582 3% 8 általános 1298 38,5 % . 6408 33% Szakmunkásképző 1087 32,3% 6 508 33,5% Szakiskola 34 1% 474 2,4% Szakközépiskola 277 8,2% 2 207 11,4% Technikum 130 3,9% 556 2,9% Gimnázium 282 8,4% 1827 9,4% Főiskola 83 •2,5% 738 3,8% Egyetem 20 0,6% 128 0,7% összesen 3370 forr; 19428 % I I % 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom