Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-27 / 252. szám

2006. OKTOBER 27., PENTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Állami feladatokat is elláthatnának a civil szervezetek Magyarországon Csaknem száz dél-alföldi civil szervezet, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőinek részvételével szakmai konferenciát rendeztek tegnap Békéscsabán. A rendez­vényen a kormányzati civil kap­csolatok fejlesztésének irányel­■ A kormányzat kész partneri viszonyt kialakítani. veiről tartottak egyeztetést a je­lenlevők. Pocsajiné Fábián Mag­dolna, az egyesület ütkára hang­súlyozta, elsősorban a civil szfé­ra és az állam kapcsolatának el­mélyítéséről, a hatékonyabb együttműködés lehetőségeiről értekeztek a szakemberek.- Örvendetes tény, hogy a kormányzat kész partneri vi­szonyt kialakítani a civil szer­vezetekkel. Munkamegosztást javasolnak, néhány állami fel­adat átvállalásával segíthet­nénk számukra. Ezenfelül a beszélgetéseken szó esett a társadalmi részvétel eszköz- rendszerének állami fejleszté­seiről is — mondta az egyesü­let titkára. ■ M. P. M. Tisztségviselőket választottak a gyulai testületben Rendkívüli ülésen választott tegnap tisztségviselőket a gyu­lai képviselő-testület. A dr. Perjési Klára polgármester ve­■ A főállású általá­nos alpolgármes­ter Szabó Árpád. zette testület főállású általános alpolgármestere Szabó Árpád (MSZP), a pénzügyi terület főál­lású felelőse Galbács Mihály (Fidesz), a közművelődés és a közoktatás társadalmi megbí­zatású alpolgármestere dr. Erdmann Gyula (MDF). Gazda­sági tanácsnok (fejlesztés és vá­rosüzemeltetés) Juhász János (SZDSZ), kulturális tanácsnok (kultúra és turisztika) Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre). A gyulavári részönkor­mányzat elnöke dr. Erdei Zoltán (független) lett. ' ■ Sz. M. Kincsünk a tiszta levegő légszennyezettség Közérzetjavító lenne a bűz és zaj csökkentése Békéscsaba légszennyezettsége szeptemberben Pásztor utca Berényí út Ifiiház Átlag 17 26 61 l, Minősítés kiváló kiváló jó Ózon (határérték: 120) Átlag 61 32 48 ; Minősítés jó kiváló kiváló Kén-dloxid (határérték: 125) Átlag 1,87 1,71 2,02 I Minősítés kiváló kiváló kiváló ; : Ülepedő por (határérték: 16) i Átlag 1.28 0,64 0,73 A mezőgazdasági gépek jelenthetnek még problémát, az autók már nem. A belvárosban a legforgalmasabb helyeken sem kritikus a helyzet. A légszennyezettség Bé­késcsabán az országos át­lag alatti. A megyeszék­helyen nincsenek nagy , ipartelepek, így az autók jelenthetnek problémát, de a járművek egy része mostantól az elkerülő pá­lyán közlekedik. Fekete G. Kata Békéscsabán az ifjúsági háznál, a Pásztor utcai óvodánál és a Szarvasi út 130. szám előtt mé­rik a légszennyezettséget. Az át­lag kitűnő, vagy jó nitrogén-dio- xid, kén-dioxid és ólom tekinte­tében, sőt még az ülepedő por sem jelent olyan komoly problé­mát, mint más megyékben.- A jó eredmények többek között a korszerű járműveknek és az ólommentes benzinnek is köszönhetőek — mondta Fórján Mihály, a békéscsabai polgár- mesteri hivatal városüzemelte­tési irodája környezetvédelmi csoportjának vezetője. - Az el­kerülő út használatával várha­tóan még inkább csökken a szennyezettség. Megyénkben elsősorban az jelent gondot, hogy a mezőgaz­dasági járművek felverik a port. Egy-egy betakarításnál látni sem lehet a kombájnokat, traktorokat, akkora porfelhő­ben dolgoznak. Békéscsaba bel­területén ez persze nem jellem­ző, nem csoda tehát, hogy az ér­tékeink meg sem közelítik a kritikus határt. Nem mindent mérnek Szarvason a levegő kén-dio- xid, nitrogén és ózontartal­mát, valamint a szálló por­ban lévő egyéb káros anya­gok mennyiségét nem vizsgál­ják a minisztérium szakembe­rei, csak az ülepedő por alap­ján állapítják meg a lég- szennyezettségi indexeket Ezek a mérési eredmények az utóbbi években egyetlen eset­ben sem haladták meg a ha­tárértéket. Ezzel együtt a vá­ros lakói számára nagy terhet jelent a 44. számú főútvonal óriási forgalma, éppen ezért nagyon várják azt, hogy a vá­rost elkerülő M44es gyorsfor­galmi főút megépüljön. L ]. Fórján Mihály hangsúlyozta: ahhoz, hogy a városban élők jól érezzék magukat, az is kell, hogy a bűzt és a zajszintet csökkentsék. Erre különböző megoldásokat találtak ki: a vasúti sínekre például gumi­párnákat lehet húzni, így nem olyan hangos a kerekek csatto­gása, az illegális szemét- és avarégetőket pedig próbálják elkapni. Ez nem a legegysze­rűbb, mert mire a bejelentés után kiérnek a helyszínre a szakemberek, az elkövető el­megy. Ha mégis rajtakapják, szabálysértési bírságot szab­nak ki rá. Békéscsabán a nem megengedett szemétlerakók is bosszúságot okoznak. Van, amikor el sem földelt állati te­tem bűzölög. A százmillióval olcsóbb ajánlat kiesett csatornázás Békéscsabán négy év múlva mindenhol kész a szennyvízhálózat Az első, munkával töltött ülé­sét tartotta tegnap a békéscsa­bai képviselő-testület. A nyílt ülés bonyolult napirendi ponttal kezdődött. Másfél órás vitával döntött a közgyűlés a szennyvíztisztítás és -csator­názás fejlesztésére kiírt köz- beszerzési eljárás nyertesé­ről. A tervezést egy budapesti cég végzi 284 millió 830 ezer forint plusz áfáért. A felhívás­ra még két vállalat jelentke­zett, az egyik nagyjából azo­nos árért vállalta volna a fel­adatot, mint a győztes, a má­sik viszont százmillió forint­tal olcsóbban. Ezt azonban különböző okok miatt ki kel­lett zárni a pályázatból. Bé­késcsabán 2008 közepén kez­dődhet a csatornázás a gya­korlatban, a munkálatokat 2010-ig kell befejezni. Ha minden igaz, addigra a város szinte teljes területén megol­dódik ez a gond. A közgyűlésen szó esett még a Békési és a Szarvasi út, valamint a Békéscsaba- Nagyszalonta közötti kerék­párút építéséről, a Közép-bé­kési Centrum létrehozásáról is. (A további döntésekről la­punk hétfői számában olvas­hatnak.) ■ F. G. K. JEGYZET NIEDZIELSKY KATALIN Baby-boom után üres bölcsők fogy a Magyars A nemzetfél- tő riogatás sokáig túlfűtött indulatokból fakadó vészha- rangkongatásnak tűnt, ma már tudományosan bizonyí­tott tény. Helyzet-, sőt kór­kép, amelynek visszafordítá­sa nem tűr halasztást, mert következményei kihatnak a társadalmi élet minden terü­letére, hazánk egész fejlődé­sére, jövőjére. TÚLNÉPESEDÉS FENYEGETI a Föld másik részét. Ott éheznek, a jóléti Európában meg kiderült: a gazdagság­gal nem nő a gyermekválla­lási kedv, inkább a szeré­nyebb jövedelmű, hívő csalá­dok nevelnek több gyerme­ket. A születések száma csökken, egyre kevesebb a dolgos kéz, ki tartja el az idősebbeket, ki fizeti a nyug­díjakat, az egészségügyi ellá­tást? Elfogynak a befektetők, ki lendíti fel a gazdaságot? A ROHANÓ VILÁGBAN felborult az értékrend; nem a család a fontos, a pénz diktál. A mé­dia is hibás, halljuk eleget, a sikeres szingliket népszerű­síti. Meg is lett mindennek „az eredménye”. Azokban az államokban, ahol már kap­csoltak, ismét a hagyomá­nyos értékek felé fordultak. Előírni persze nem lehet, hogy minden 20 és 40 év kö­zötti nő 3,6 gyermeket szül­jön (egy német elemző sze­rint ez állíthatná meg hazá­jában a zuhanást). LÉPNI VISZONT KELL sürgősen annak érdekében, hogy a fia­tal házasok merjenek és akarjanak utódot vállalni. Másképp nincs, aki termel és fizet a nyugdíjasok és a gyerekek helyett, helyreállít­ja az államháztartás egyen­súlyát, csökkenti az eladóso­dást. S akkor még nem be­széltünk az anyagiakkal küszködő, elégedetlen töme­gekről és a belőlük hasznot húzó radikális politika meg­erősödéséről. Ami ugyan­csak összefügg a demográfi­ai bombával, de már egy újabb fejezet lenne. Tölgyfából van a legtöbb, de végigmehetünk akácos úton is pályázatok Az Unió támogatja azokat a gazdákat, akik a szántóföldi termelés helyett erdőgazdálkodásra váltanak Megyénk erdői közül mintegy hatvan százalék állami, negy­ven magántulajdonban van. Új erdőtelepítésekre pályázatok útján szinte kizárólag a magán­gazdák vállalkoznak, állami szabad terület már nincs erre. Az állami erdőket megyénk­ben a Dél-alföldi Erdészeti Zrt. (Dalerd Zrt.) kezeli. Gál Imre, a Dalerd gyulai erdészetének ve­zetője elmondta, tízéves üzem­tervet ír elő az Állami Erdőren­dezőség, minden egység ennek alapján éves terveket készít, hogy mit akar az adott esztendő­ben kivágni, és mit telepít majd a helyére. Ezt az illetékes erdőfelügyelőség hagyja jóvá, valamint ellenőrzi a végrehaj­tást. Az új telepítésű fafajták ki­választásánál a fő szempont, hogy milyen a talaj, a termőhely.- Békésben az erdőkben lévő fák több, mint fele kocsányos tölgy, ezt a magas kőris, a cser, a feketedió, az akác és a nemes nyárfa követi — hangsúlyozta Gál Imre. — Mi évente mintegy 22 ezer köbméter fát termelhe­tünk ki. Az ipari fa nagy részét exportáljuk bútor- és parketta­gyártásra, kisebb részét a belföl­di piacon adjuk el, a tűzifát pe­dig a lakosságnak értékesítjük. A vágásérettségről a főerdész | elmondta, ez a nemes nyárfá- | nál 25, az akácnál 40, a kocsá-1 nyos tölgynél 90 év. Gál Imre | szólt arról: falopások előfordul- 2 Dézsi Ferencék tölgyet telepítettek nak, főként Nagykamarás, Medgyesegyháza, Bánkút és Doboz környékén jellemzőek. Kerületvezető erdészeik 6-800 hektár erdőt felügyelnek, és próbálják megelőzni a lo­pásokat, s nyakon csípni a tolvajokat. Elmondta, új erdő­ket azért nem telepítenek, mert nincs hozzá földterületük. A magángazdák ugyanakkor egyre nagyobb számban váltják ki a gabonatermesztést erdőgaz­dálkodással. Papp László, a me­Tölgyfatelepítésre félmilliós támogatás A tölgyfatelepítést nál 31 ezer forint. A tölgyfánál 490 ezer, az akácost l 260 ezer forinttal tá­mogatja hektáron­ként az Európai Unió. Ehhez jön még öt évig az úgynevezett ápolási támogatás, mely a tölgy­fánál évente 90, az akác­20, az akácnál 10 évig jövede­lempótló támogatásban is rá szesülnek az erdőtelepítők, ez évente 11—70 ezer forint közöt­ti összeg. Ez azért fontos, mert hosszú évekig ritkítani sem le­het az erdőt, így jövedelem sem származik belőle. gyei erdőfelügyeleti osztály ve­zetője kiemelte: idén 544 hektár erdősítésre pályáztak megyénk­ben, és 497 hektáros telepítésre nyertek is a gazdák. Országosan 15 ezer hektár volt az ez évi kvó­ta, és 19 ezer hektárra pályáz­tak. Emiatt kellett Békésben is néhány ajánlatot elutasítani. A telepítések 90 százaléka tölgy, ezt az akác követi. Dézsi Ferenc sarkad-remetei kerületvezető erdész elmondta, ők a kivágott fák helyére töl­gyet telepítettek. A makkot el­vetették, most kerítést építe­nek, hogy a vadak ne túrják ki a makkot, illetve később ne rág­ják meg a facsemetéket. ■ Nyemcsok László

Next

/
Oldalképek
Tartalom