Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-04 / 181. szám

2006. AUGUSZTUS 4.. PÉNTEK « ' ■" . ! Ií:| H £ mmmm Negyedével nőhet a baromfi ára A baromfi termelői ára 25 százalékkal emelkedhet a madárinfluenza és a járulé­kos költségek növekedése miatt - közölte tegnap a Ba­romfi Terméktanács. A szer­vezet szerint az is indokolja az emelést, hogy a madár- influenza visszavetette a szárnyastermékek árát. Emelkedik a gázár Szlovákiában is szeptembertől 15 százalék­kal nő a lakossági földgáz ára Szlovákiában is, az ipari fogyasztók számára pedig ötszázalékos lesz a drágu­lás. A szlovák szolgáltató a Gazprom által megemelt árakkal és a növekvő olajár­ral magyarázza a drágulást. Olasz tulajdonosa lesz a veszprémi reptérnek az olasz Ital! Progretti vá­sárolhatja meg a veszprém- szentkirályszabadjai repülő­teret 1,31 milliárd forintért. Az új légikikötő ötszáz em­bernek ad munkát, s az új tulajdonos szerint nemzet­közi járatokat is fogadhat. A BUX-index 2006. augusztus 3-án 15.30. a Ne» York-i tőzsde nyitása y 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2006. era. 03. Emasz M ií".1 • TVK 5900:: +2,61 lg: ..8... Sy nergon 830 +0,61 19 Graph! 1845 +0,60 41 Démász 15 300 +0,56 66 VESZTESEK forrás, bét MR mi*m «—W OTP 6053-2,37 9539 Mól 23 120-1,20 4433 Egis 30 310-0,48 1543 B.Chem 2835-0.35 559 Richter 43 590-0,03 2072 A BUX-index az elmúlt napokban 22 594 22255 22521 23000 22600 22 200 21 800 21rí20 21 400 21000 20600 20 200. ____________________ pont 07.25 07.26 07.27 07.28 07.31 08.01 /nap FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. augusztus 3-án. €/Ft $/Ft €/$ SS SS f§: 1 •* 272,10 213,191 1,28-1,77 Ft-0,75 Ft Ocent Több milliárdot lógunk el munkaidő A ledolgozott órák ötödét haszontalanul töltjük Túlságosan olcsón nem kell autópálya az államnak Magyarországon a dolgozók munkaidejük egyötödét a cégük számára haszontalan elfoglaltsággal, zömmel internetezéssel, beszélgetéssel töltik Egy átlagos dolgozó mun­kaidejének negyedét ha­szontalanul tölti, ez több- milliárdos kiesést okoz az adott ország gazdaságának - derül ki egy nemrég köz­zétett tanulmányból. A ma­gyarok a munkaidő egyötö­dét „lógják el”. Beke Károly Magyarországon a munkaidő 22 százalékát haszontalanul töltik a dolgozók - derül ki az amerikai székhelyű Proudfoot Consulting vállalati tanácsadó cég felmérésé­ből. Ez azt jelenti, hogy - ha ösz- szeadjuk az elvesztegetett időt - átlagosan évi 38 munkanapot töl­tünk haszontalanul. Az interne­tezés, a magán-telefonbeszélgeté­sek vonják el a legtöbb esetben a munkától a dolgozókat A folyosói beszélgetésekkel is sok időt tölte­nek el a munkavállalók. A felmérés szerint a nem elég hatékony működés évente több­milliárd dolláros kárt okoz az adott ország gazdaságának. A ta­valyi adatok szerint hazánkban évente 8,35 milliárd dolláros ki­esést okoz a haszontalanul töltött munkaidő. A Proudfoot a cégvezetők ta­pasztalatai alapján készítette elemzését. A kapott válaszokból kiderül: meglehetősen önkritikus a menedzsment. A legfőbb hibá­nak azt tartják a vezetők, hogy hiányos a cégen belüli kommu­nikáció, s nem megfelelő a terve­zés. A többség csak a harmadik szempontként említette, hogy a dolgozók túlzottan lezseren áll­nak hozzá a munkavégzéshez. A hatékonyságot legfőképpen tré­ningekkel próbálják meg növelni. „Túlságosan elnagyolt a három válaszkategória, nem ártana job­ban megbontani. Mindenesetre szembetűnő, hogy a problémák kétharmada a vállalatvezetés számlájára írható” - mondta el kérdésünkre Makó Csaba, az MTA Szociológiai Kutatóintézeté­nek tudományos munkatársa. Szerinte a tréningekkel nem so­kat lehet segíteni ezeken a prob­lémákon. Annál is inkább, mivel a dolgozók negatív hozzáállása nagyrészt a cégvezetés hiányos­ságára vezethető vissza. Még ma is él az a tévhit, amely szerint je­lentős hatékonyságnövekedést csak komoly beruházással lehet elérni, sokan nincsenek tisztá­ban a munkaszervezés jelentősé­gével. Ezt igazolhatja, hogy több cég, köztük telekommunikációs nagy- vállalat, bank, sőt a Szociális és Az elvesztegetett munkaidőből eredő kár Ország Kár (milliárd dollár) Ausztria 25.99 Franciaország 121,259 Németország 266,105 Magyarország 8,35 Portugália 9,776 Spanyolország 84,021 Egyesült Államok 888,752 FORRÁS: PROUDFOOT COüSUlílNG (2005) Munkaügyi Minisztérium hu­mánpolitikai vezetőit is megpró­báltunk megkérdezni tapasztala­taikról és a hatékonyságnövelő intézkedéseikről, de lapzártánkig egyiktől sem kaptunk választ. A hatékonyság vizsgálata na­gyon időigényes és költséges, ezért Magyarországon a legtöbb vállalat nem fordít erre figyelmet. Leginkább a multik foglalkoznak a munkaidő kihasználtságával. Hazánkban jellemzően az 50- 100 főnél többet foglalkoztató cé­geknél vizsgálja a HR-osztály a hatékonysági kérdéseket, a ki­sebb vállalatoknál elsősorban a toborzásra korlátozódik a tevé­kenységük - nyilatkozta az origó­nak Balázsy Krisztina, a Grafton humánerőforrás szakértője. A kevésbé dinamikus cégeknél a hatékonyság fejlesztésének egyik módszere lehet a dolgozói elégedettség növelése és az elván­dorlás csökkentése - tette hozzá. A nem kellő szervezés legalább annyira felelős lehet a bevételki­esésért, mint a dolgozók „lógása”. Az osztrák-magyar Porr-Via- dom-Terrag-Asdag (PVTA) kon­zorciumnak van a legnagyobb esélye arra, hogy megbízást kap­hasson az M7-es Balatonke- resztúr-Nagykanizsa közötti 36 kilométeres szakaszának építé­sére - értesült a Népszabadság. A Nemzeti Autópálya Zrt. bíráló- bizottsága műszaki okok miatt a hat jelentkező közül négynek a kizárását javasolja a verseny­■ A legtöbb pályázó az árversenyre figyelt, ezért nem felelt meg a műszaki feltételeknek. bői. Közülük három a legolcsóbb ajánlatot tette. Erre a sorsra jut­hat a Betonút-Vegyépszer cso­port is, amely a legolcsóbb aján­latot tette. A hivatalos értékelés szerint azonban a két cég az M7-es egy alig egy kilométernyi - speciális töltésalapozást igény­lő - szakaszán műszakilag nem megvalósítható megoldást akart alkalmazni. Az osztrák Granit és a szlovák Dopostrav konzorciuma, a Gran- Do, valamint a Bilfinger Berger és a Swietelsky konzorciumának ajánlatát - műszaki okokból - szintén érvénytelennek tartják. A szakértők szerint a legtöbb pá­lyázó az árversenyre koncent­rált, ezért ajánlatuk műszakilag nem volt megfelelő. A közbeszerzési eljárás során mindegyik pályázó jelentős ősz- szeget engedett az eredeti ár­ajánlatból. A PVTA az első fordu­lóban még a legdrágábban épí­tette volna meg az autópálya-sza­kaszt, de a közbeszerzési eljárás ideje alatt mintegy ló milliárd forintot faragott le eredeti válla­lási árából. így a 36 kilométeres autópá­lya-szakasz építését végül kilo­méterenként 1,2 milliárd forin­tért vállalta. A végösszeg így 43,8 milliárd forint lenne. Emel­lett ajánlata műszaki szempont­ból is megfelel az elvárásoknak. A másik versenyben maradt pá­lyázó az Egut és a Debmut kon­zorciuma, amely 48,8 milliár­dért vállalná az építést. ■ B. K. Év végéig eladja azÁPVa Mól maradék papírjait privatizáció Az uniós tiltás ellenére fenntartja aranyrészvényes vétójogát az állam az olajcégben Az év végéig eladja a Mól Nyrt. még állami tulajdonban lévő 1,7 százalékos részvénycsomagját az ÁPV Rt. - jelentette be tegnap Oravecz Péter, a vagyonkezelő kommunikációs igazgatója. Az összesen 1,89 millió részvény a tegnapi tőzsdei záróár alapján 43,3 milliárd forintot ért. A korábbi tájékoztatás szerint a maradék 1,7 százaléknyi álla­mi tulajdonú részvényt belföldi kisbefektetőknek szánja az ÁPV. Az első szakaszban nyilvános belföldi eladásról, azt követően pedig nyilvános belföldi és/vagy tőzsdei megbízás alapján törté­nő értékesítésről lesz szó. A vagyonkezelő kedden már kiválasztotta az eladást lebonyo­lító céget, a győztes nevét azon­ban - a pályázókéval egyetem­ben - csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra. Az MTI értesü­lése szerint a HVB Bank lesz a főszervező. A tanácsadó fő fel­adata lesz, hogy meghatározza a legideálisabb értékesítési idő­pontot, s kialakítsa az árfolya­mot. A szerződést augusztus 15- ig kell megkötni. A vagyonkeze­lőjúlius közepén négy, meg nem nevezett pályázót hívott meg egy zártkörű, egyfordulós tenderre. A privatizációs szervezet leg­utóbb május 8-án adott el 10 szá­zaléknyi Mol-részvényt, amelyet - élve vásárlási jogával - megkö­zelítően 240 milliárd forintért vett meg az olajipari társaság. Kisbefektetőknek szánja a vagyonkezelő a maradék állami Mol-részvényt Az állam egy szavazatelsőbb­ségi, úgynevezett aranyrész­vényt tart meg a cégben. Oravecz kérdésünkre elmondta: ez első­sorban a cég működéséhez kötő­dő jogokat biztosítja az állam számára. így vétójoga lesz egye­bek között az alaptőke-emelési, más cégekben történő tulajdon- szerzési, illetve fúziós kérdések­ben. Nem szól bele viszont pél­dául abba, hogy hol kíván olaj­mezőt vásárolni a Mól. A szavazatelsőbbségi jog meg­tartásával megsérti az uniós sza­bályokat Magyarország. Az Euró­pai Bizottság legutóbb a múlt hó­nap végén szólította fel a kor­mányt, hogy számolja fel arany­részvényrendszerét. ■ D. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom