Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-24 / 171. szám
7 2006. JÚLIUS 24., HÉTFŐ A PANORAMA Újabb merényletek, közben kórházba került Irakban Szaddám Húszéin Irakban tegnap több mint ötve- nen vesztették életüket két merényletben. Kirkukban autóba rejtett pokolgép robbant egy bíróság mellett, legkevesebb 15-en meghaltak. Bagdadban egy rendőrőrs és egy piac közelében robbant ugyancsak autóba rejtett robbanószerkezet; itt 36 a halálos áldozatok száma, a sebesülteké több mint 70. Közben a brit hadsereg egyik bászrai támaszpontjára irányzott, indításra kész rakétákat hatástalanítottak iraki katonák - közölte a brit védelmi minisztérium. A brit és az iraki hadvezetés a múlt hónapban állapodott meg arról, hogy a brit megszállási övezet központjának számító Bászra ellenőrzésében az eddigieknél jóval nagyobb szerep jut a helyieknek. Szaddám Húszéin, volt iraki elnök kórházba került 16 napja folytatott éhségsztrájkja miatt, ezért nem lesz jelen a pere hétfői folytatásán - jelentette be vasárnap Dzsafar al-Muszavi iraki főügyész. Nem vesznek részt a per következő szakaszában a megbuktatott elnök ügyvédei sem, akik arra panaszkodnak, hogy rosszak a feltételek, és az eljárás nem a szabályok szerint zajlik. ■ K. I. Nem ért véget az orvossztrájk Németországban Zsákutcába jutottak a szakszervezetek és a helyi önkormányzatok egyeztető tárgyalásai, s most a német orvosok a három hete tartó munkabeszüntetés folytatásával fenyegetőznek. A sztrájkban 70 ezer orvos és 700 városi kórház vesz részt; követeléseik fő célja 17 százalékos béremelés és a munkaviszonyok javítása. A Marburger Bund érdekvédelmi tömörülés szerint a német orvosok átlag 60-80 órát dolgoznak egy héten, ami kétszer több a megállapodottnál, ráadásul a túlórákat sem mindig fizetik meg nekik. A szakszervezet kész ismét tárgyalóasztalhoz ülni, de azt is kilátásba helyezte, hogy folytatják a naponta 10-15 ezer doktor „görgő” sztrájkját jelentő tiltakozást. ■ Cs. E. Romlott a volt izraeli miniszterelnök állapota az elmúlt néhány napban romlott Ariel Sáron állapota - jelentették be vasárnap este a 78 éves politikust kezelő tel-avivi kórház orvosai. Sáron még miniszterelnökként, január 4-én szenvedett agyvérzést, azóta nem ébredt fel a kómából. A hét végén veséje működése rosz- szabbodott, és változást észleltek agyszöveteiben is. Emberi jogi jelentés a kínzásokról az amerikaiak a két évvel ezelőtti botrány óta is kínozzák és megalázzák a foglyokat a hírhedt Abu Graib börtönben, Irakban - állítja a Human Rights Watch jogvédő szervezet jelentése. Olaszország megnyitotta munkaerőpiacát Róma megnyitotta munkaerőpiacát az EU új tagállamaiból érkező munkaerő előtt. A felmérések szerint az olaszok leginkább csak a lengyel konkurenciától tartanak, a magyartól nem. Titkárnőjét vette el Kim Dzsong II FELESÉGÜL vette a titkárnőjét Kim Dzsong II (64) északkoreai párt- és állami vezető. Az új nej, a 42 éves Kim Ok zongoristának tanult a Phen- jani Zene- és Táncegyetemen, a nyolcvanas évek eleje óta dolgozott Kim Dzsong II személyi titkárságán. Kim Ok a diktátor negyedik felesége, korábbi házastársai mind meghaltak. Az egykori playboy újranősült @ további hírek: www.reggel.hu Spanyol mentőhajók viszik Tenerifébe az afrikai migránsok újabb csoportját. Az idén 11 ezer illegális bevándorló került a Kanári-szigetekre Csónakon keresnek hazát bevándorlók A határok szigorítása csak átmeneti megoldás Az illegális afrikai bevándorlók tömege egyre több gondot okoz a Földközitenger mentén fekvő országoknak. Az Európai Unió támogatja a határellenőrzés szigorítását. Europress - [origo] Spanyolország az elmúlt hétvégén négy hajót fogott el a tengeren; fedélzetükön csaknem 250 afrikai próbálta elérni a Kanári-szigeteket. A jelentések szerint a menekültek egy része kiszáradástól szenvedett, 12 személyt kórházba kellett vinni. Az elfogott illegális bevándorlókat menekülttáborokba zárják. A spanyol hatóságoknak 40 nap áll rendelkezésre annak eldöntéséhez, hogy szabadon engedik a migránsokat, vagy visz- szatoloncolják őket hazájukba. A Kanári-szigetek mellett Spanyolország két afrikai enklávé- ja, Ceuta és Melilla, valamint Szicília és Málta szigete a fő célpontja a bevándorlóknak, akik abban bíznak, hogy tengeri útjuk végén új életet kezdhetnek. Addig azonban megpróbáltatások várnak rájuk: embercsempész bandák lélekvesztőkön próbálják több száz kilométeres tengeri úton eljuttatni a menekülteket úti céljuk felé. Becslések szerint az idei évben eddig 11 ezer illegális bevándorló indult el a Kanári-szigetek felé, ami többszöröse a tavalyinak. Az útrakelők közül legkevesebb 1700-an nem élték túl a viszontagságokat. A kritikus helyzet megvitatására kétnapos konferenciát tartottak július elején a marokkói Rabatban, ahol 30 európai és 27 afrikai ország miniszterei tanácskoztak. A konferencia első kézzelfogható eredménye, hogy az EU 2,45 millió eurós (670 millió forintos) támogatást folyósít Mauritániának. Az összeget a nyugat-szaharai ország tengeri és szárazföldi határának hatékonyabb ellenőrzésére fordíthatja, illetve arra, hogy képes legyen „humánus körülmények között” visszafogadni a Kanáriszigetekről visszatoloncolt menekülteket. A rabati konferencián egy akciótervet is elfogadtak. Az EU gyorsreagálású erők felállításáról döntött, melyeknek az lesz a feladatuk, hogy segítsenek kezelni a menekültek tömeges feltartóztatása vagy visszatolonco- lása miatt kialakuló krízishelyzeteket. A határellenőrzés megerősítéséről is határozat született, így a jövőben még több hajó, repülő és katona járőrözik majd a térségben. Szükség lenne a fiatalításra és a hiányzó munkaerő pótlására Európában KOVÁTS ANDRÁS, OZ MTA ki- sebbségkutató intézetének munkatársa szerint az Európai Unióra nehezedő egyre nagyobb migrációs nyomás elleni egyik lehetséges megoldás egy liberálisabb közösségi politika kialakítása lehetne. Ez például több munkavállalói vízum kiadását és a már az EU-ban dolgozó migránsok jogi helyzetének tisztázását jelentené. Európának előbb- utóbb szüksége lesz a pótlólagos munkaerőre, hiszen az európai társadalom elöregedőben van. sok uniós tagállam gazdasága már most nehézkesebben működne a külföldről étkező munkavállalók nélkül. A bevándorlók egyben fiatalítják is az öregedő európai társadalmat TARi Attila ügy\'éd, a Helsinki Bizottság munkatársa szerint a mostani szigorodó európai hozzáállással legföljebb a migráció irányát lehet módosítani, a feszültség azonban tovább növekszik a határ menti térségekben, amely álláspont változtatást igényli majd. Hulló bombák, békülékeny hangok háború Az Egyesült Államok bunkerbombákat ad Izraelnek az invázióhoz Holdtalan éjszakákon támadnak a kalózok Haifa kikötőváros több épületét lerombolták a Hezbollah rakétái Izrael és a palesztinok háborújának tizenkettedik napján mindkét fél súlyos csapást mért a másikra. Az izraeli kikötővárosra, Haifára vasárnap rakétazápor hullott. A Hezbollah támadása válasz volt arra, hogy tegnapra virradóra az izraeli légierő Bejrút lakónegyedeit támadta. Egy izraeli rakéta dél-libanoni menekülőket szállító kisbuszba csapódott be; hárman meghaltak, tizenhármán megsebesültek. A nap folyamán az izraeli légierő tűz alá vette Bejrútot és Sidón kikötővárost. Egy jelentés szerint az Egyesült Államok lézervezetésű óriási „bunkerbombákat” ad szövetségesének. Egy szíriai illetékes közölte: országa beavatkozik a konfliktusba, ha az izraeli szárazföldi műveletek veszélyeztetik Damaszkusz biztonságát. Az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese, Jan Egeland Bejrútban kijelentette, hogy Libanon bombázása „emberi jogokat sért”. Közben az izraeli védelmi miniszter, Amír Perec bejelentette: addig folytatják a libanoni offenzívát, amíg ki nem szorítják a Hezbollahot. Hozzátette azonban, Izrael kész elfogadni egy nemzetközi béke- fenntartó erőt a libanoni határ mentén. A Hezbollah ugyanakkor beleegyezett, hogy a libanoni kormány legyen a tárgyaló fél a fogolycsere ügyében. ■ Cs. E. Kalózok veszélyeztetik a dunai hajózást a folyó kelet-európai szakaszain - írta a The Sunday Telegraph. A főleg Romániában előforduló rajtaütéseket általában holdtalan éjszakákon követik el: a rablók kishajóikkal a kiszemelt hajó mellé horgonyoznak, felmásznak a fedélzetre, és visznek, amit tudnak. Legutóbb a romániai Galati kikötőjében egy kamionokkal, személyautókkal és utasokkal teli bolgár kompot ért támadás a vámvizsgálat idején. Az incidens már a sokadik a közelmúltban. A legtöbb Cernavodánál történt, ahol a hajók sorban állnak, hogy behajózhassanak a fekete-tengeri Constantához vezető Duna- csatornába. A brit lap szerint a dunai kalózkodás régi feszültségeket élesztett újjá. Bolgár lapok a román kormányra hárítják a felelősséget, sőt némelyikük azt állítja, hogy a román illetékesek összejátszanak a tolvajokkal. A románok azzal vágnak vissza, hogy a bolgár üzemeltetők az adók és illetékek elkerülése végett a kikötőktől távol horgonyoznak le, és veszélyesebb útvonalakat választanak. Gyanítják azt is, hogy több bolgár kapitány saját rakományát lopja. el. ■ E. Cs. ■ Románia elta- nácsolja az üdülőket Bulgáriától.
