Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-24 / 171. szám
HÍRSÁV A német gazdák hangulata jó Magdeburg Békésnek bizonyult a Német Parasztszövetség idei nyári közgyűlése, amit Angela Merkel kancelláron kívül a hazai, valamint a francia és holland szakminiszter is megtisztelt jelenlétével. Kiderült, hogy a gazdák körében jó a hangulat, a szövetségi kormány megítélése kedvező. Három évre újra elnökké választották Gerd Sonnleitnert, aki szenvedélyesen tiltakozott az agrártermékek nemzeti reklámját megtiltani szándékozó európai bizottsági javaslat ellen. Visszatarthat a pénzből az FVM gabona Sajtóértesülések szerint a területalapú támogatásból 25 milliárd forintot visszatart az idén az agrártárca, tehát nem a meghirdetett 103 milliárdot, hanem csak 78 milliárdot fizetnek ki. A döntést a minisztérium azzal indokolta, hogy a gabonaintervencióval felvásárolt termény árát az EU még nem fizette ki a magyar költségvetésnek. Az unió ugyanis minden támogatásnál utólag finanszíroz. A magyar költségvetés határidőre kifizette a termelőket, de Brüsszel csak akkor fizet, ha az uniós tulajdonba került gabonát már sikerült eladni. Tízmilliót kapott a termelői csoport Somogy A Dombóvár és Kaposvár között lévő ezerlelkes Attalán nagy teljesítményű terményrakodó gépet vásárolt a helyi Agroattala Termelői Csoport Mezőgazdasági Szövetkezet annak a 9,9 millió forintnak a segítségével, melyet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázatán nyertek. Új irányok a vidékfejlesztésben gráf József Az átalakuló támogatási rendszer szemléletváltást kíván a gazdáktól NVT A támogatási rendszer is jelentős átalakulás előtt áll az uniós reformmal párhuzamosan. A korábbiakhoz képest egyszerűbb és átláthatóbb pályázati struktúrát épít ki a földművelésügyi tárca is. Ezt teszi majd lehetővé az Európai Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), amely egyszerűbb megoldást kínál a vidéken élők számára. Brüsszel a termelést és a támogatást teljes egészében szétválasztja egymástól, új támogatási struktúrát hozva létre - jelezte az uniós reformok fő irányát a következő évekre vonatkozóan Gráf József földművelés- ügyi miniszter. „Eddig a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) két önálló programként működött, így pénzforrásaik is egymástól teljesen függetlenek voltak. Az NVT alapvetően a vidéki életminőség javítását szolgálta, segítséget nyújtva a többcélú jövedelemszerzéshez és a helyes környezetgazdálkodási követelmények teljesítéséhez” - mondta az agrárminiszter. Az Európai Unió mezőgazda- sági reformja érinti a támogatások rendszerét is. A közösségi agrárpolitika (KAP) változása már meg is kezdődött. Ennek első fázisa a termelés és a támogatások különválasztása. A már a közeli jövőben kiteljesedő Gráf József agrárminiszter A vidéki életben a jövőben a tömegtermeléssel szemben felértékelődik az olyan kuriózumok szerepe, mint a szürkemarha w$m NEMZED ^Vm^FEJLESZTESI rendszer átvételére a tizenöt régi tagországban és Szlovéniában már 2007-től fölkészültek. A többi kilenc új tagországnak éf kell döntenie, hogy"2008-tól vagy 2009-től vezeti-e be az új támogatási rendszert. Az Európai Unió néhány trópusi gyümölcsöt leszámítva minden egyéb mezőgazdasági termékből önellátó. Emellett jelentős a kivitele is harmadik országokba. így - vélik az unió irányító testületéiben - nem lehet cél a túltermelés, a raktári készletek növelésének ösztönzése. Az uniós agrárfelesleget egyre nehezebb a világpiacon értékesíteni, mert például gabonából, baromfiból, sertéshúsból egyre nagyobbak a készletek. A közösségen kívüli országok, élen az Egyesült Államokkal, határozottan fellépnek azért, hogy Brüsz- szel építse le az exporttámogatásokat. A Kereskedelmi Világ- szervezet (WTO) is nyomást gyakorol az unióra a protekcionista agrárpolitika megszüntetése érdekében. „A mezőgazda- sági politika reformját úgy kell végrehajtani, hogy a vidékén élő emberek jövedelemszerző lehetősége ne szűküljön a termelés támogatásának csökkenését követően sem” - jegyezte meg a földművelésügyi miniszter. „Az NVT és az AVOP feladatait a jövőben ellátó EMVA-ból, a megmaradó agrártámogatásokkal együtt a következő hét évben, azaz az unió új költségvetési időszakában, hét évre elosztva mintegy 2500 milliárd forintos forráshoz juthat Magyarország” - utalt a lehetőségekre az agrártárca vezetője. Becslések szerint a jelzett összegből mintegy 1700 milliárd forint juthat vidékfejlesztésre. A források elosztásáról, feltételeiről az agrárminiszterek bizottsága, az unió mezőgazdasági kormányzata határoz. A pénzeket Magyarországon az uniós kifizető ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) utalja majd ki. „Az EMVA egy olyan zárt rendszer, amelynek forrásaiból elvenni más célra nem lehet, igaz, hozzátenni sem szabad. Ennek a szabálynak a megsértése súlyos büntetéssel járhat” - hívta fel a figyelmet Gráf József miniszter. • a szakmai és érdekvédelmi szervezetek és az FVM feladata, hogy gondoskodjon a megfelelő tájékoztatásról, például arról, hog}’ a megszűnő NVT a céljait tekintve az EMVA-ban folytatódik tovább. Ezért a magyar gazdálkodóknál is szemléleWáltás- ra van szükség, hogy készek legyenek a továbbiakban hosszú távú megélhetésük biztosítása érdekében, akár az életformaváltásra is. Mindez azzal járhat, hogy' az alaptevékenységen kívül más, kiegészítő tevékenységbe kell fogniuk, például erdőtelepítésbe, -gondozásba, energianövény-ültetvények telepítésébe, gyógynövénytermesztésbe, a településre, a kistérségre jellemző termékek előállításába, a falusi turizmusba. Eleiem van elég, az ágazat versenyképességét kell javítani európa Történeti áttekintés az unió mezőgazdasági politikájának alakulásáról, a változások okairól A mezőgazdasági politikában hosszú távon az első és legfontosabb célkitűzés, hogy a magyar agrárszektor biztos megélhetést nyújtson a benne dolgozóknak, jövedelmezősége garantálttá váljon. A siker azonban csak akkor garantálható, ha hosszú távú, szilárd és hatékonyan működő támogatási rendszer segíti a gazdálkodókat. Ezek egyik legfontosabb bázisa a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), és az azt finanszírozó Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA). Az EMOGA két részből áll, amelynek egyike, az orientációs részleg a strukturális alapok közé tartozik, és az itt ösz- szegyűlt pénz a többi között a mezőgazdasági termelés átalakításához, az erdőgazdasági szerkezet megerősítéséhez vagy éppen a kezdő farmereknek, a fiatal gazdálkodóknak nyújt támogatást. Az NVT-ben rögzített célok támogatását az EMOGA garanciarészlegében kezelt források fedezik. Az EMOGA-t 1962-ben alkották meg az Európai Gazdasági Közösség akkori tagjai, azzal az elhatározással, hogy az agrárium termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növekedését, növelését segítsék. Ekkor a közösségben még a legfontosabb cél az volt, hogy elegendő és jó minőségű élelmiszer kerüljön az emberek asztalára. Az új alap nem volt felesleges azért sem, mert hozzájárult a mezőgazdasági termékek piacának stabilitásához. Az idő előrehaladtával azonban átformálódott a közösség mezőgazdasága, és szükségessé vált a jogosultak számának bővítése. Erre 1968-ban került sor: ekkortól folyamodhattak ide pénzért azok is, akik átképzésekre szerettek volna költeni, támogatást találni. A tagállamok közös mezőgazdasági strukturális politikája 1972-ben született meg, és ekkor kiegészültek a támogatási célok is. így bevezették az állattenyésztés anyagi támogatásának felső határát, és ettől kezdve kérhettek és kaphattak pénzt a mezőgazdaságban dolgozók képzésük költségeinek finanszírozására is. Alig több mint egy évtizeddel később, 1985-ben elérkezett az idő egy újabb reformra a mezőgazdaság hatékonyságának növelése érdekében. A nyolcvanas évek második felében az Európai Közösség átrajzolta az alapokat, ez az EMOGA-t is érintette. Magyarország - hasonlóképpen más uniós alapokhoz - az EMOGA garanciarészlegéből is az EU-csatlakozás óta, 2004 májusától részesedik. Mivel a mostani hétéves finanszírozási ciklus kétharmadánál vált hazánk tagországgá, így az utolsó, alig több mint két és fél esztendőben használhatjuk fel ezeket a forrásokat is. A 2004 és 2006 közötti időszakban összesen 754 millió euró szolgálja az NVT-ben megjelölt célok megvalósítását, aminek 80 százaléka, azaz 602 millió euró származik a közösségi kasszából, a többi pedig az ennek kiegészítésére szolgáló magyar társfinanszírozás, azaz a hazai büdzséből származó pénz. Minden esztendőben emelkedik a támogatás nagysága: 2004-ben, Magyarország első uniós évében, 181 millió eurót ítélhettek oda, 2005-ben ez az összeg 20 millió euróval emelkedett, és ugyanekkora a forrás- bővülés idén is. AZ ÚJ stratégia azért volt elkerülhetetlen, mert acéla mező- gazdaságból élők számának csökkentése volt, amit ezenkívül a nyugdíjba mnulás támogatásával is igyekeztek ösztönözni az Európai Unió agrárvezetői. ■ A nyolcvanas évek második felében az Európai Közösség átrajzolta az alapokat, ez az EMOGA-t is érintette.
